„Szeretem az agytornákat, így sajnáltam, hogy nem voltak ezúttal éles viták” – kezdte a közgyűlés utáni sajtótájékoztatóját Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. A 44 százaléknyi megjelent részvényes között ugyanis nem lehetett még ott az új, 21,2 százalékos részvényes, az orosz Szurgutnyeftyegáz.
Nem fűszerbolt
„A Szurgut április 9-én jelezte a Mol és a Magyar Energia Hivatal (MEH) felé, hogy tulajdonrészhez jutott. A Mol a tulajdonosi megfeleltetés során megkérdezte a MEH-t, hogy melyek azok az 5 százaléknál nagyobb tulajdonosok, amelyek regisztrációját jóváhagyta a hivatal, a Szurgut nem tartozott ezek közé. Nem sarki fűszerboltot vettek, egyetlen munkanap, történetesen Nagypéntek állt volna csak rendelkezésre, hogy az orosz cég a MEH kérdéseire választ adjon, ez nem történt meg. Ezek után a Szurgut érdeklődött a Molnál is a közgyűlési részvételről, és bár ez nem feladatunk, adtunk tájékoztatást” – válaszolt Hernádi Zsolt, a Figyelő azon kérdésére, hogy a közgyűlés előtt milyen kapcsolatfelvétel volt a Mol és a Szurgut között.
Később az elnök-vezérigazgató azt is elárulta, hogy április 9-én egy ismeretlen számról, ismeretlen hang felhívta a titkárságát, jelezve, hogy Vlagyimir Bogdanov úr (a Szurgut vezérigazgatója) örömmel venné, ha meglátogatná budapesti szállodájában. „Mire visszakérdeztünk, hogy kivel beszélünk, már le is tette a telefont.” – mesélt a vezérigazgató egy érdekes adalékot Bogdanov budapesti útjáról (A nagy Mol-védő háború, Figyelő, 2009/17. szám)
Pénzügyi befektető
Április 9-én még egy kapcsolat-felvételi kísérlet történt, a Szurgut írásban is jelezte, hogy lezárta a tranzakciót, és készen áll a Mol megerősítése érdekében a tárgyalásokra. A Mol igazgatósága azonban – mivel nem ismerte a Szurgut szándékait – pénzügyi befektetőnek minősítette az orosz olajipari céget, amely a jövőben minden információt ugyanúgy kaphat csak meg, mint bármelyik másik részvényes.
Ennél többet nem lehet mondani egy pénzügyi befektetőnek, a Mol rejtett szándékairól tilos egyetlen részvényessel egyeztetni, hiszen nyilvános társaságról van szó, ez büntetendő lenne – mondta a vezérigazgató.
Tulajdonosi védelem
Hernádi szerint nagyon fontos lépés volt, hogy a részvényesek a közgyűlésen hitet tettek az önálló stratégia mellett. A nagy összhangban szavazó fórum legfontosabb eredménye ugyanis az volt, hogy az alapszabályba bekerültek a lopakodó felvásárlás meggátolását segítő passzusok. A jövőben a részvényeseknek nyilatkozni kell arról, hogy ki a részvény mögött álló tényleges haszonhúzó tulajdonos, ki rendelkezhet a részvényekből származó haszonnal. Ha pedig egy részvényes nem tesz ennek a felhívásnak eleget, vagy feltételezhető, hogy megtévesztette az igazgatóságot, joga lesz az igazgatóságnak felfüggeszteni a részvényes szavazati jogát.
A Figyelő megkérdezte, hogy pontosan miként is értelmezhető a tényleges haszonhúzó tulajdonos definíciója, illetve, hogy a Mol ezt a szabályozási pontot kifejezetten a Szurgutra írta-e, vagy az egyenlő elbírálás jegyében ezentúl az Jersey-szigeten bejegyzett Magnolia, vagy a rendkívül szórt tulajdonosi struktúrájú OTP tulajdonosairól is többet érdeklődik-e.
Hernádi megerősítette, hogy nem lesz kivétel, igaz, a felsorolt részvényesek közül az OTP esetében pontosan szabályozva van, hogy milyen tulajdonosi bejelentések szükségesek, a Magnolia pedig a következő közgyűlésen megkapja ugyanezeket a kérdéseket. A jövőben több jogosítványa lesz a B sorozatú részvénynek (amely jelenleg a magyar államnál van) és a közgyűlésen a tulajdonosok törvényi hiányosságokat is korrigáltak (hiszen volt pár közgyűlés, amikor ezt egy részvényesi blokk nem engedte).
Nincs szinergia
Hernádi szerint az OMV tulajdonosi szerepvállalása mindvégig értékromboló volt, és bár az új tulajdonosról még nem lehet kijelenteni, hogy ellenséges, de a tulajdonszerzése semmiképpen sem volt barátságos. „Az ajtón be kell kopogni mielőtt be szeretnénk menni valahová” – mondta Hernádi, aki szerint a Szurgut a nagy olajvállalatok történetében még soha nem látott eljárásban szerzett részesedést, amivel arányosak a Mol ellenlépései.
Ezek a lépések normál eljárásnak tekinthetők, és nem az Európa Parlament frissen elfogadott szabályai alapján történtek. Utóbbiak szerint ugyanis az olyan uniós energetikai vállalatoknál, amelyek elosztórendszereket is birtokolnak, a harmadik országból érkező befektetőkkel szemben el lehet térni a tőkepiaci sztenderdektől.
Jól jön a Szurgut a médiának
Az elnök-vezérigazgató szerint a Mol részvényeseinek semmiképpen sem érdeke, hogy a Mol nem átlátható tulajdonosi struktúrájú cégek kezébe kerüljön. Az olyan lopakodó felvásárlás ellen pedig védekezni kell, amikor nehezen átlátható csoportok, nem nyílt piaci műveletekkel részesedést szereznek, majd összehangoltan leváltanak vezetőket, szerveket és fokozatosan átveszik a hatalmat. Az új alapszabállyal csak transzparens csoportok alakíthatják majd a Mol jövőjét.
A Mol-Szurgut stratégiai együttműködés esélyeiről Hernádi elmondta: az igaz, hogy Oroszország a Mol fő olajbeszerzési forrása, de a társaság a kilencvenes években vett utoljára olajat a Szurguttól, nem tervezi az orosz kitermelési portfóliót növelni, most elsősorban az INA integrálására koncentrál. Milyen stratégiai együttműködés lehet ezek után? – kérdezte Hernádi, aki tréfásan hozzátette: egy biztos, a magyar média örülhet a Szurgut megjelenésének, mert ahogyan a Mol és az OMV közötti csörték idején mindkét cég médiaköltése jelentősen megnőtt, úgy immár a Szurgut is hirdet.
