„Hasznos előrelépés, de még hosszú utat kell bejárni. A világ jobban lett a csúcs után, csökkent a fertőzésveszély, de a vezetőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a válságot, ami a bankrendszerből indult ki, nem lehet addig megoldani, amíg a bankrendszert meg nem reformálják” – írta a londoni Financial Times.
A baloldali The Guardian emlékeztetett arra, hogy a válságot a globális recesszió és a példa nélküli bankválság együttesen okozza, és a G20 üzenete éppen az volt, hogy az országoknak e két problémát egységben kell kezelniük. A konzervatív Daily Telegraph szerint a csúcson nem született nagy fellendülési terv, de legalább az egyes vezetők közötti párbeszéd optimista hangja segíthet bizonyos fokig a globális bizalom helyreállításában. A The Times is egyetért azzal, hogy a válságban „az alapvető hiánycikk a bizalom”, és önmagában az a tény, hogy a G20-on megállapodás jött létre, segíthet ennek újraépítésében.
A római liberális La Repubblica nagy örömmel állapítja meg, hogy sikerült közös nevezőre jutniuk a G20 vezetőinek, pedig félő volt az előzetesen felszínre került ellentétek miatt, hogy a résztvevők nem képesek közös dokumentum elfogadására. A konzervatív torinói La Stampa az „európai vonal” győzelmeként értékeli a megállapodást, amely ragaszkodott ahhoz, hogy ne engedjék túlságosan szabadjára a tőzsdét, és hogy megpróbálják erősíteni a pénzügyi rendszer etikáját.
A párizsi polgári Le Monde egyenesen „új világ születéséről” ír, míg a baloldali Libération némi óvatossággal „tagadhatatlan előrelépésnek” minősíti a Londonban történteket.
Az orosz sajtó egészére a szkepticizmus jellemző: a Vremja Novosztyi szerint „a fejlett országok vezetőinek példa nélküli eltökéltsége az együttműködésre sem garantál gazdasági csodákat.” Ugyanakkor a Kommerszant úgy véli, hogy „a csúcs fő célja a következő csúcs időpontjának kitűzése volt”. „A G20 megpróbálta megnyugtatni a válság áldozatait, de a vezetők nem vállaltak ezen felüli kötelezettségeket” – írta a Nyezaviszimaja Gazeta.
A kínai sajtó egyöntetű véleménye, hogy a csúcs fordulópontot jelentett a fejlődő országok részére, amelyek Kína vezetésével minden eddiginél jobban tudták érvényesíteni álláspontjukat. Az angol nyelvű China Daily emlékeztetett arra, hogy a csúcson elért konszenzus még néhány évvel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, mert „egyoldalúság” uralta a nemzetközi kapcsolatokat. Az Új Kína hírügynökség szerint a csúcs reményt adott a fejlődő országoknak, hogy a jövőben nagyobb szerepet játszhatnak, és nem kell többé elviselniük az erősebb nemzetek „előítéleteit”.
