Gazdaság

A Maszat-hegyen innen

Közfelháborodás kényszerítette rá a politikusokat, hogy foglalkozzanak a képviselői juttatások ügyével, ám egyelőre csak látszatvitára futotta.

Vajon milyen példát mutatnak a parlamenti képviselők az adó- és járulékfizetés elkerülésére szakosodott magyar választóknak, ha évente több millió forintot vesznek fel és költenek el költségtérítés címén úgy, hogy arról semmiféle elszámolással nem tartoznak? Ezt a kérdést járja körül a média immár több mint két hete, miután január 20-án felkerült az országgyűlés honlapjára egy táblázat arról, mennyi pénzt vettek fel az egyes képviselők az előző ciklusban költségtérítés címén (www.mkogy.hu/kepv/kepv_ktsg.htm).

Kiderült: a 386 képviselő közül több mint 200-an 10 milliónál többet kaptak az előző négy évben a fizetésükön felül, s közülük 103 képviselőnél e tétel a 17 millió forintot is meghaladta. A dolog további pikantériája, hogy a képviselők közül több polgármester a saját hivatalától is felvett a fizetésén felül külön díjazást a szállás- és utazási kiadásainak fedezésére, természetesen közpénzből.


A Maszat-hegyen innen 1

Rajz: Dániel András

Csakhogy a parlamenti képviselők költségtérítéséről szóló, máig érvényben lévő szabályozás szerint mindez törvényes, ugyanis sehol nincs előírva, hogy e pénzek elköltéséről igazolást kell produkálniuk. Ráadásul mindezt a fizetésükkel együtt, egy összegben kapják, így többen most csodálkoznak rá arra, hogy a bankszámlájukra érkező havi több százezer forint nagy része nem is a szorosan vett illetményük része. Kapolyi László MSZP-képviselő, milliárdos üzletember például négy év alatt 13,8 milliót kapott utazási költségtérítésre, s erről a nyilatkozatai szerint úgy tudta, hogy a fizetésének a része. A sajtóban most közzétette: a napokban az országgyűlés hivatalánál írásban lemondott erről az illetményről.

CSAPDAHELYZET. A megoldás mindenképpen az lenne, ha az ilyen-olyan jogcímen kiszámolt költségtérítés jó részét beépítenék a képviselők tiszteletdíjába, s a munkájukhoz szükséges külön kiadásaikat számlával, meghatározott összegig tudnák elszámolni. Itt azonban előáll egy, a közvéleménynek a politikusokkal szemben kialakult lesújtó véleményéből adódó csapda. „Az emberek ezt nem úgy fognák fel, hogy kifehéredik a rendszer, hanem úgy, hogy a képviselők felemelték a saját fizetésüket” – elemzi a helyzetet Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Január végétől mindenesetre a sajtó nyomására megkezdődtek, és napjainkban is folynak az ötpárti beszélgetések a témában. Abban minden fél egyetért, hogy a szállásköltség elszámolásához ismét be lehetne vezetni a számlás rendszert, de a többi kérdéskörrel kapcsolatban csak annyiban egyeztek meg, hogy folytatják az egyeztetést. Mindez további maszatolásnak tűnik annak tükrében, hogy a ciklus elején kötött ötpárti megállapodásban a felek rögzítették: a kiegészítő juttatások körében eltörlik a „szállásköltség” címszót, az összeget pedig beépítik a többi jogcímen járó költségtérítésbe.

A kormányoldalon egyetlen politikus van, aki a mostani felhajtás közepette egyértelmű álláspontot fogalmazott meg ebben a témában: Kóka János gazdasági miniszter a minap kiállt a képviselői fizetések uniós átlaghoz való közelítése mellett, amelyet a teljesítmény arányában vehetnének fel, a költségelszámolásnál pedig vasszigort vezetne be. A dolog szépséghibája, hogy mindezt nem kormánypolitikusként képviseli, és nem a szocialistákkal szemben, hanem az SZDSZ elnöki posztjáért folytatott kampányában használja retorikai fordulatként. Ellenkező esetben ugyanis valószínűleg törvénymódosító javaslatba is foglalta volna elképzeléseit. Érdekesség, hogy lapunknak Répássy Róbert a gazdasági miniszter álláspontjához a megszólalásig hasonló véleményt fogalmazott meg arról, miként lehetne a helyzetet kifehéríteni.

Gusztos Péter szabad demokrata képviselő mindenesetre benyújtott egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná a törvényhozás tagjainak a kereső foglalkozást, s csak a tudományos, oktatói és művészeti tevékenységet engedné meg. A honatya lapunknak elmondta: a költségtérítés körül kialakult botrány, és ötpárti „maszatolás” ellenében, a parlamenti munka becsületének visszaállítása érdekében készítette a javaslatot – amelynek benyújtása után azt tapasztalta, hogy képviselőtársai, pártállástól függetlenül, nagyon csúnyán néznek rá a parlamentben…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik