„Intézményesített okirat-hamisítás állami segédlettel” – summázta véleményét a FigyelőNetnek a kedvezményes osztalékkal kivehető házipénztárral kapcsolatban Zara László. A Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint a rendelkezéssel nyílik mód arra, hogy a vállalkozások tulajdonosai „kipapírozzák” a korábbi évek fiktív elszámolásait.
A lényeg, hogy február 5-ig a társaságok fogadják el 2006-os mérlegüket, eredményüket, valamint az eredménytartalék terhére megállapított osztalékot, s utóbbit ki is fizessék (papíron) hétfőig. A lapunk által megkérdezett könyvelési és adószakértő szerint ez nem is lehetetlen határidő, még ha például az egész éves mérleg valójában visszadátumozással készíthető el a valóságban.
Visszadobta az Alkotmánybíróság
De miről is van szó?
A Gyurcsány-kormány nyáron bejelentett bevételnövelő intézkedései között szerepelt a vállalkozások házipénztárainak magadóztatása, ami abból a zömében megalapozott feltételezésből indult ki, hogy a pénztárakban igazából fiktív pénzek vannak, nagyrészüket tulajdonosaik úgy költötték el jövedelemként, hogy azok után nem fizették meg a közterheket (szja-t, bérjárulékokat).
Az ötlet a vállalkozókon kívül az Alkotmánybíróságnak sem tetszett, s a kormány így, ha kelletlenül is, de a rendelet visszavonására kényszerült. A kedvezményes osztalékadózás lehetőségét azonban meghagyták, melynek részleteiről azonban csak most adott értelmező útmutatást az adóhatóság.
Fő a 2006-os mérleg
A dolog lényege: ahhoz hogy a korábbi eredménytartalékban elszámolt, házipénztárban tartott pénzt „eltüntethessék”, meg kell lennie a 2006-os elfogadott mérlegnek, s a taggyűlésnek a kifizetendő osztalékról is határoznia kell, ennek határideje február 5., amire egyébként „normál” körülmények között ráérnének április végéig.
Ha tehát a társaság teljes mértékben „rendezi” a 2006-os év kötelezettségeit, akkor nyílik módja arra, hogy a korábbról felhalmozott eredménytartalékot ossza ki az igen kedvezményes 10 százalékos személyi jövedelemadó befizetése mellett. Hogy érzékeltessük a kedvezmény mértékét, a 2006-os évre vonatkozó adózott eredményből fizetett osztalék után 25 vagy 35 százalékos szja-t kell fizetni attól függően, hogy az osztalék nagysága eléri a saját tőke 30 százalékát vagy sem.
De nézzünk egy példát! Tegyük fel, hogy 2006-ban egy vállalkozásnak 1 millió forint volt az adózott, mérleg szerinti eredménye, a korábbi évekről viszont 10 millió forint eredménytartaléka halmozódott fel, és most úgy döntenek, hogy osztalékként mindent kifizetnek (általában papíron). A korábban leírtak szerint az 1 millió forint kifizetése után legalább 250 ezer forint adót kell fizetni, a tízszer nagyobb korábbi eredmény kiosztása után viszont csak 1,1 milliót, ami vetítve pusztán négyszerese a 2006-ra elszámolt tehernek. (Természetesen egyéb követelmények is vannak, például az átlagos napi készpénz záróegyenlegének viszonya az átlagos napi készpénzforgalom összegéhez, és még sorolhatnánk, amelyeket azonban itt és most nem részletezünk – a szerk.)
Magyarázni a vagyonosodást
De kinek éri meg valójában hogy sebtiben eleget tegyen a szűk határidővel megfogalmazott követelményeknek – izgathatunk fel sok tíz- vagy akár százezernyi vállalkozást. Adószakértőnk szerint a vállalkozásokat igazából nem szorítja semmi arra, hogy rekordgyorsasággal készítsenek mérleget, taggyűljenek, határozzanak, „kifizessenek”. Házipénztárukban eddig is gyűlt a „pénz”, s az Alkotmánybíróság határozata nyomán egy ideig nem kell attól tartaniuk, hogy bárki is megadóztatná – az egyébként sok esetben már csak papíron létező – felhalmozásukat.
Igen jól jöhet ugyanakkor azoknak – mutatott rá szakértőnk -, akik esetleg vagyonosodási vizsgálattól tarthatnak, s nehéz lenne bizonyítaniuk, hogy gyarapodásuk milyen forrásból származik. A felhalmozott eredménytartalék 10 százalékos adózású kivételével ugyanis legalizált jövedelmet mutathatnak ki, s magyarázhatják meg, miből is futotta villára, luxusautóra, vagy éppen több milliós utazásokra. Persze ezt is csak trükkös módon, hiszen azt kell elhitetniük az adóhatósággal, hogy például baráti kölcsönből szerezték a javakat, amit aztán most adnak vissza a „házipénztár kiürítésével”. A furfangos APEH-nek ezek után nincs más feladata, mint hogy megvizsgálja: a kölcsönt adó barátnak miből volt pénze a hitelre….
