Zöldzóna

Rothadt almából erjesztett üzemanyaggal hajtja Jaguarját immár négy éve egy kreatív brit gazda. Ha „alma-benzinből” nem is, de a pálinka-rokon bioetanolból hamarosan itthon is annyi lesz, hogy Dunát lehet vele rekeszteni. A heteken belül megjelenő vidékfejlesztési, támogatási pályázatokkal eddig nem látott gyárépítési verseny veszi kezdetét: legalább 20 kisebb-nagyobb bio-üzemanyag üzem építése várható. Az unió üzemanyag energiafelhasználásában a megújuló energia arányát 2010-re 5,7 százalékban előíró direktíva alapján a piaccal nem lesz baj.

Biodízel- üzem Bánhalmán. Olcsóbb módszer. Fotó: MTi

KEDVEZMÉNYVÁLTÁS. Míg 1998 és 2001 között, Torgyán József agrárminisztersége idején a biodízel volt a kedvezményezett, most inkább a bioetanolt forszírozza a politika. Az uniós intervenció megszűnése ugyanis évi 2-3 millió tonna kukoricafelesleggel fenyegeti Magyarországot, amire az agrárminiszter a kukorica alapú bioetanol-gyártásban látja a gyógyírt. Zömmel külföldi forrásból vadonatúj bioetanol-ipar épül ki, de Gráf József egy-két falu energiaellátására alkalmas kis bio-komplexumok létesítését is szorgalmazza. A kukoricára alapozott bioetanol versenyképességét azonban aláássa, hogy létezik már olyan módszer, amellyel azt fűrészporból, forgácsból, szalmából – azaz cellulózból – nyerik ki. Ez az eljárás annyival olcsóbbnak ígérkezik, hogy a kis, gabonára alapozott hazai üzemek egyes becslések szerint már 2012-2014-re elveszíthetik versenyképességüket, a kedvezmények ellenére is. Olyan „kísértetgyárakká” válnak, mint amilyenek a Torgyán József agrárminisztersége idején meghirdetett biodízel programban épültek voltak csaknem egy évtizeden keresztül. Bánhalmán és Mátészalkán a két mintaüzemet az ünnepi megnyitó után leállították, s csak tavaly kezdhettek termelésbe. A bábolnai gyárat mindeddig nem helyezték üzembe, de májustól – az Öko-Line Hungary Kft. tulajdonában, átépítve – ott is megkezdődik a termelés. A tavaly meghirdetett Mol-tender révén ezek az üzemek a hazai olajipar bio-komponens beszállítóivá váltak.

Az újkori biodízel „vonal” oszlopának itthon az etanol-programban is érdekelt Mol Nyrt. számít, amely osztrák partnerrel Komáromnál épít üzemet. A Mol ugyanis a benzinbe keverhető etanol mellett a biodízelt tartja a jövő bio-üzemanyagának. A gabona megtermelésével együtt 100 egység energiát kell felhasználni ahhoz, hogy 110 egység bioetanolt állítsanak elő. Ugyanakkor 100 egységnyi energiával már 130 egységnyi biodízel termelhető. Az is mellette szól, hogy ha egy autót benzin helyett bioetanollal „használnak”, akkor csupán 10-20 százalékkal csökken a szén-dioxid-kibocsátás, míg biodízelnél 30-40 százalékkal javul e mutató. Hajdú József, a gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézet főigazgató-helyettese viszont úgy véli, megfér egymás mellett a biodízel és a bioetanol. Az előbbit repcéből vagy napraforgóból, az utóbbit kukoricából állítják elő, és az olajos magvak jó kiegészítői a gabonának a növénytermesztésben.

Kazai Zsolt, az Energiaklub szakértője szerint az a lényeg, teljesülnek-e az EU-s környezetvédelmi célok. Az üvegházhatású gázok kibocsátása várhatóan nem csökken, ha az etanol előállításához szükséges hőt földgáz, vagy más fosszilis erőművekben termelik. A vidékfejlesztésre sincs hatása, ha pusztán annyi a változás, hogy a kukoricát nem élelmezésre, hanem etanolhoz szánják. A fogyasztást kellene mérsékelni, de ha a megújuló energiaforrást a régi, rossz hatásfokú, pazarló járművekbe igyekeznek beleerőltetni, nem jutunk előrébb.