Rossz piacon is jó hozam – talán ez a legfőbb vonzereje annak a befektetési típusnak, amelynek népszerűsége töretlen az elmúlt években. Az alternatív befektetések csoportjába tartozó hedge fundoknak továbbra sincs magyar nevük – igaz, a hazai befektetők egyelőre nem is tartoznak a megcélzott célcsoportba.
A hedge fundok honi terjedésének egyszerű akadálya az, hogy a beszálláshoz minimum 50-100 ezer dollár szükségeltetik, emellett a hozzájuk tartozó magas alapkezelői díjak is elriasztják a szerényebb tőkével és tőkepiaci ismerettel rendelkezőket. Ez külföldön is a gazdagok biznisze, akik e minimális szabályozás alá tartozó alapokba gyakorlatilag tulajdonosként szállnak be, de előtte tüzetes szakmai vizsgálatnak vetik alá az alap kezelőjét.
ÁRNYALT KÉP. A legtöbb, tőkepiacon kicsit is jártas embernek az átlag feletti hozamok, az ellenőrizhetetlenség és az időnként beütő milliárdos veszteségek jutnak eszébe, amikor a hedge fundokról esik szó. A valóságban ennél azért jóval árnyaltabb a kép. Ezen instrumentumok alapvetően a tőkeáttét miatt kockázatosak (lásd a keretes írást), miközben kedvelőik kiemelik, hogy hagyományos kockázatuk kisebb, hiszen akkor is tudnak hozamot termelni, amikor a piacok esésben vannak. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint a hedge fundok jelentős többsége átlagos hozamot hoz. Mutatóik nem jobbak, mint például a feltörekvő piacok kötvény- vagy részvényindexei.
Az egyik legismertebb, nemzetközileg elfogadott hedge fund index, a Credit Suisse Alternative Asset Management által számolt Tremont Index tavaly alig 14 százalékot hozott, míg a Standard & Poor’s 500 vállalatból álló indikátora 16 százalékot, a 23 fejlett ország tőkepiacait tömörítő MSCI World index pedig közel 19 százalékot. Amikor viszont rossz a hangulat a világ részvénypiacain, általában fordul a kocka és a hedge fundok lesznek a nyerők. Az egyes alapok egyébként igen nagy szórással produkálják az átlagos hozamot, ami rövid távon komoly rizikót jelez. Előnyük ugyanakkor, hogy igen változatos befektetési stratégiát folytatnak, és többféle hozamcél közül választhatunk. Van, amelyik kiugró hozamot céloz meg, mások a pénzpiaci hozamokat akarják néhány százalékkal túlszárnyalni, ezt azonban igen stabilan tudják tenni.
A kisbefektetőknek külföldön főként azok az alapok nyújtanak elérést ebbe a világába, amelyek – összegyűjtve sok ezer befektető pénzét – több különböző hedge fundban vásárolnak részesedést. Ezekbe kis tőkével is be lehet szállni, és szükség esetén jóval egyszerűbb a pénz kivonása is. „Sajnos ezen alapok hazánkban még nem érhetőek el” – tudtuk meg Sárándi Ákostól, a magyarországi Credit Suisse Asset Management (CSAM) Hungary Alapkezelő Zrt. értékesítési és marketingigazgatójától. Pedig ezeknél a „hedge alapok alapja” termékeknél már nem áll fenn a magas kockázat, hiszen az egyes elemek rizikója mintegy szétporlad. Szemléletes példa, hogy a Credit Suisse/Tremont Hedgefund Index forinttal fedezett változata esetében a hozamok változékonysága csak kicsivel magasabb, mint a magyar MAX állampapír indexé, ugyanakkor maga a hozam jó néhány százalékponttal is magasabb lehet, mint a kötvénymutató esetében.
HAZAI PREMIER. A Figyelő információja szerint az egyik legnagyobb globális szereplő jóvoltából hamarosan hozzánk is megérkezhet az első hedge fundokba fektető alap. Persze addig is, aki Magyarországról kíván ilyet vásárolni, uniós állampolgárként az interneten könnyen megteheti – a nagy befektetési bankok kínálatában szerepelnek ilyen termékek. Hozzánk legközelebb, Ausztriában már megtalálható a híres amerikai, kifejezetten kisbefektetőknek szánt hedge fund – a Quadriga -, vagy éppen a Credit Suisse termékei. Azt azért érdemes észben tartani, hogy a szakirodalom szerint nem szabad a teljes vagyon 10-15 százalékánál többet tenni egy hedge fundba.
Emellett akad még egy olyan termékpár, amely igencsak hasonlít a hedge fundokra. Az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. által tavaly februárban elindított Citadella alapok nyíltvégűek, így bárki számára hozzáférhetőek. „Ráadásul – mondta el Bodogán Attila alapkezelő – nem alkalmazhatnak akármekkora tőkeáttételt, mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által szabályozott, engedélyezett és ellenőrzött befektetési keretek között működnek.” (A lazán szabályozott off-shore helyeken bejegyzett hedge alapoknál alkalmazott akár húszszoros tőkeáttétel megtöbbszörözi mind a nyereséget, mind a veszteséget.) A Citadella Alfa lényegében bármilyen befektetési eszközt használhat: fektethet kül- és belföldi részvényekbe, kötvényekbe, nyersanyagba, devizába, valamint opciós és határidős ügyleteket is köthet. Egyaránt játszhat az árfolyamok emelkedésére és esésére is, de csak kétszeres tőkeáttételt alkalmazhat. A Citadella Béta csak a devizapiacokon kereskedik, viszont négyszeres tőkeáttételt vehet fel.
Mi a hedge fund?
LÉNYEGE. Kevés nagy tulajdonossal bíró, információszolgáltatásra szinte alig kötelezett zárt társaság a hedge fund, amely arra jön létre, hogy tulajdonosai pénzét a lehető legjobb hozammal forgassa meg a tőkepiacokon. Jellemzője, hogy különböző tőkeáttétes konstrukciókon keresztül tőkéje többszörösét kockáztatja, s szinte bármibe fektethet.
A FŐ RIZIKÓ. Lényegében felügyelet nélkül működik, s nincs beszámolási kötelezettsége.
VEZETŐI ÉRDEKELTSÉG. A hedge fund menedzsere a saját pénzével is benne van az alapban, és fizetése is nagyrészt annak teljesítményétől függ. Ő nem egy tőzsde- vagy állampapírindexet akar megverni az alap hozamával, mint a legtöbb hagyományos befektetési alap, akiknek az is siker, ha kevesebbet zuhannak, mint a viszonyításul választott index. Sikerdíja csak akkor van, ha nyereséget termel – ehhez viszont szinte minden eszközt felhasználhat.
