A magyar gazdaságban 2006 közepe óta gazdaságpolitikai-egyensúlyi fordulat zajlik – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. idei második átfogó prognózisa, melyben azt is hangsúlyozzák, hogy 2007 tavaszára egyértelművé vált, hogy a fordulat jó irányú (a külső és a belső pénzügyi egyensúly jelentősen javul), ugyanakkor számottevő feszültségekkel és több területen (növekedés, infláció, munkanélküliség) elkerülhetetlenül romló mutatókkal jár. A költségvetési konszolidáció fájdalmas, de eredményes.
Túl az inflációs sokkon
Az államháztartás hiánya még mindig nagy, de a deficit minden hónapban kedvezőbb a PM prognózisánál – állapítják meg a kutatók. Az ipar az első negyedévben alig lassult, termelése közel 9 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak száma a versenyszférában 1,5 százalékkal nőtt, a költségvetési szerveknél viszont 3,5 százalékkal csökkent. A munkanélküliség lényegében változatlan. A gazdaságot átmeneti inflációs sokk érte; a fogyasztói árszint emelkedése márciusban elérte a 9 százalékot, áprilisban viszont már kissé csökkent. A bruttó keresetek az I. negyedévben 7,1 százalékkal emelkedtek. Mivel a bruttó és nettó keresetek között eddig 6,2 százalékpontos olló alakult ki, a reálkeresetek 7 százalékkal csökkentek.
Kedvezőbb külső feltételek
A konjunkturális kilátások Európában a korábbinál kedvezőbbek – véli a GKI jelentése. A világgazdaság növekedési üteme az előző évekhez hasonlóan 5 százalék körül lesz, noha az USA dinamikája a 2006. évi 3,3 százalékról 2007-ben 2,2 százalékra lassul. A 27 tagúvá vált Európai Unió GDP-növekedése a tavalyi 3 százalékról idén csak minimálisan, várhatóan 2,9 százalékra lassul. A hazai gazdasági várakozások a gazdaságpolitikai fordulattal egyidejűleg romlottak. A fogyasztói várakozások 2006 közepén zuhantak, azóta alig változtak. Az üzleti szféra várakozásai is romlottak 2006 közepén, de utána az iparban – a kedvező európai konjunktúrával összefüggésben – érezhető javulás történt.
Helyre billenő egyensúly
A magyar gazdaság 2007-ben letér a 2001-2006-os egyensúlyrontó pályáról. Az állami túlköltekezés, a külföldi forrásbevonás lényegesen csökken, a közteher-bevételek – a magasabb infláció és költségvetési szektorbeli bérnövekedés miatt, de a fehéredés nyomán is – idén legalább 100 milliárd forinttal meghaladják a tervezettet. A kiadásoknál a kiigazítás főleg az alacsony beruházási költésre és a közszolgáltatási kiadások nominális csökkentésére támaszkodik. A kamatkiadásoknál 70-90 milliárd forint megtakarítás valószínű. A 2007. évi deficitcél tehát összességében biztonsággal teljesíthető, a tényleges idei hiány a GDP 6,2 százaléka körül lesz. A bruttó államadósság (a forint erősödését és a várható privatizációs bevételeket figyelembe véve) a tavalyi, a GDP 66 százaléka körüli szinten marad. Eddig a közszféra béreire vonatkozó megállapodás jelent tételes eltérést a konvergencia-programtól.
Tartósan erős marad a forint
Az egyensúlyi fordulat egészén túl a fiskális és a monetáris politika jobb együttműködése is segíti a pénzpiac stabilizálódását. A GKI Zrt. nem számol az árfolyamrendszer érdemi változtatásával. Igaz, hogy a sáv egy inflációs célkövető rendszerben elméletileg vitatható, de nem akadályozza a monetáris politikát, s az euróhoz vezető úton néhány év múlva úgyis ezt a sávos rendszert kell érvényesíteni. Ezért eltörlése gyakorlati szempontból értelmetlen, emellett felesleges felértékelődési kockázatokat tartalmaz. Május-júniustól kamatcsökkenési folyamat indul meg, az év végére 6-6,5 százalék közötti alapkamat várható. A forint tartósan erős marad, a befektetőket vonzani fogja a még mindig magas kamat. Éves átlagban 250 forint/euró (vagy még ennél is kissé erősebb) árfolyam valószínű.
Az év végén a magyar gazdaságot csökkenő, bár még magas államháztartási hiány, mérséklődő infláció, stabilizálódó reáljövedelem és enyhén élénkülő, de még nyomott hazai keresletet tükröző növekedés, fogja jellemezni. A gazdaság állapota egyértelműen jobb lesz az év végén, mint az elején. Számolni kell azonban azzal, hogy a következő években még további lényeges javulásra lesz szükség, miközben felerősödhetnek a visszarendeződési, a reformok szeliditését célzó törekvések – figyelmeztet a GKI Zrt. prognózisa.
