Gazdaság

Vörös négyzet

Sok esetben az ember számára egyértelmű asszociációkra alkalmat adó formákba tömörülnek a világűrben felfedezett objektumok és azok halmazai. Így neveztek már el a kozmoszban megfigyelt képződményt Macskaszem-, Csiga, Gyűrű- és Sas-ködnek, vagy a Teremtés Oszlopainak.

Amerikai és ausztrál kutatók most egy újabb ismert, ezúttal szabályos geometriai formát mutató alakulatra bukkantak: az MWC 922 nevű planetáris ködre, amely a Vörös Négyzet nevet kapta tőlük. A négyszög vizsgálata pedig megmutatta, hogy az alapvetően más, mint az eddig ismert planetáris ködök.


Vörös négyzet 1

A planetáris ködök szabad szemmel nem látható halvány objektumok. Ezek, bár a gázokból álló óriásbolygókhoz hasonlítanak, valójában nem elkülönült égitestek, hanem egy távoli központi csillag körüli gázfelhő formáját öltik. Általában a csillagfejlődés végső állomásának maradványai: a fénylő köd a csillagok pusztulása során, a központi „napról” folyamatosan leváló gázrétegekből épül fel, amelyeket a megmaradt csillagmag sugárzása világít meg.

A Vörös Négyzetről a hawaii Keck obszervatórium által készített képek elemzése során derült ki, hogy ez a köd jóval nagyobb centrummal rendelkezik, mint a hasonló ismert objektumok. A még alaposabb vizsgálatokból pedig arra következtettek a kutatók, hogy itt valójában nem egy, hanem két központi csillag gerjeszti a gázt. Ezek elrendeződése pedig azt eredményezi, hogy a belőlük elszökő gáz két ellentétes oldalon távozik; így alakul ki a szögletes, a megfigyelők által négyzetszerűnek észlelt, szabályosnak tűnő szerkezet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik