Gyerekkoromtól fogva próbáltak rávenni, hogy számoljak el tízig, ha valamilyen rossz dolog ér. De ehhez se kedvem, se időm – teszi félre egyszer s mindörökre a feszültség levezetésének egyik bevett és mindig kéznél lévő eszközét egy fővárosi autókereskedés szangvinisztikus vezetője. Nem titkolja azt sem, hogy gyakran emeli fel a hangját, de volt olyan is, hogy indulatosan rávágta az ajtót az értetlenkedő beosztottjaira. Ők egyébként lobbanékonysága dacára is kedvelik a főnököt, s egyáltalán nem érzik stresszesnek a kívülálló számára hajmeresztőnek tűnő hangvételt. „Megszoktuk őt ilyennek, amúgy meg hamar lecsillapszik” – mondja az egyik értékesítő, aki jobb oldószernek gondolja az üvöltözést a vodkánál. Pedig Kisházy Gergely, a Corporate Values Kft. munka- és szervezetpszichológusa szerint a magyar kultúrkörben teljes mértékben elfogadott mértékletes alkoholfogyasztás már jó jel. „Ha valaki megiszik egy-két kupicával, azt jelenti, hogy felismerte, és a maga módján kezelni is próbálja stressztüneteit” – állítja a tanácsadó.
Az alkoholon kívül természetesen számos technika létezik még a lélek harmóniájának karbantartására. A lényeg, hogy felismerjük a stresszt, hiszen a tünetek szőnyeg alá söprésének beláthatatlanok a következményei.
VEREKEDÉS HELYETT. Évszázadokkal ezelőtt a férfiak szinte természetes módon verekedéssel oldották meg nézeteltéréseiket, manapság azonban ez a stresszkezelő módszer, szerencsére, meglehetősen ritkán kerül elő. A stresszhelyzetekkel járó fokozott szöveti túláramlás rövid távon nagyobb mértékű energiafelhasználást tenne lehetővé, ezért a stresszhelyzet után mindenképpen érdemes valamilyen fizikai aktivitással levezetni a feszültséget.
A stresszhelyzetekkel való birkózásra a szakma Lovas Zsuzsa pszichológus és vezetési tanácsadó szerint háromféle stratégiát ajánl. Ezek egyike a problémamegoldó módszer, amely akkor működik, ha megváltoztatjuk a stresszt okozó helyzetet, vagy újraértékeljük azt. Előbbi esetben például kilépünk a rossz hangulatú munkahelyről, míg az újraértékelés adott esetben a következő gondolatmenetet jelenti: „nem érzem jól magam az állásomban, de épp költözködöm, válok, ápolom a beteg szüleimet, így nincs energiám rá, hogy új munkahelyet keressek, ezért inkább elviselem a régit”. Ha nem tudjuk megváltoztatni a helyzetet, másik megoldásként jó módszer lehet az érzelmi reakció is, legyen az akár a morgás és a dühöngés. Végül a harmadik kiút: kereshetünk támogatást. Ez utóbbi lehet pusztán a „kibeszélés”, gondunk megosztása mással, de tárgyi segítség is, például ha egy zűrös időszakban a házimunkában segítséget kérünk egy családtagunktól.
Jobban bírja a stresszt,
● aki kommunikatív, jó verbális készségekkel rendelkezik: egy kellemetlen helyzetet is megpróbál szóban tisztázni ● aki tudja rangsorolni a feladatokat: nem akar mindenhol egyszerre megfelelni ● aki magas empátiával bír: bele tudja élni magát a másik helyzetébe ● aki a nehézségekből, csapásokból is tud erőt meríteni: nem esik pánikba, okul a tapasztaltakból ● aki extrovertált személyiség: jobban igényli a változásokat
KAPKODÁS NÉLKÜL. Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának partnere a kipihentségre és a problémák kibeszélésére esküszik. Kollégái nyugodt embernek ismerik, jóllehet szerinte meglehetősen sokat idegeskedik. Általában nem szereti aggodalmait, belső vívódásait plénum elé tárni, néha azonban bátran lehet a munkatársakra támaszkodni, kérni a segítségüket. A maximalizmus határozott stresszfokozó tényező: akit olyan elvek vezérelnek, mint „mindig tökéletesnek kell lennem”, „nem hibázhatok”, „nem mutatkozhatom gyengének”, az alaposan megnehezíti a saját életét, önmagát stresszeli a túl magas elvárásokkal.
Amúgy ahány ember, annyiféle levezetési technika létezik a stressz hatásainak eliminálására, az olvasástól a rekreációs tevékenységeken át a különböző relaxációs módszerekig és extrém sportokig. A módszerek alapvetően két kategóriába sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek nem ígérnek többet, mint kilépést a hétköznapok rohanásából. A relaxáció, autogén tréning, jóga, meditáció, masszázs, tai chi és társai ugyan nem tüntetik el a stressz okait, de enyhítik a tüneteit. Ezek a módszerek éppúgy jótékonyan hatnak a testi és lelki egészségre, mint a másik kategóriába tartozó „durvább” technikák. Utóbbiak általában olyan – sokszor extrém – sportok, amelyek azzal érnek el hatást, hogy a munkahelyi ártalmakat a tevékenységgel járó feszültség száműzi a delikvensből. Akadnak persze tamáskodók, akik szerint – legyen szó akár küzdősportról vagy a testi épséget fenyegető kalandról – hosszú távon mindez megerőltető a szervezet számára, utóvégre a felpörgött állapot szinten tartásáról, esetleg fokozásáról beszélhetünk. Mindazonáltal az extrém metódusok adott esetben jó feszültségoldók lehetnek azoknak, akik magasabb fordulatszámon élnek az átlagnál.
Bár levezetésnek tűnnek, csak egy újabb hatással eltompítják a stresszt a „kampányszerűen” fogyasztható szórakozások, például egy akciófilm megnézése – állítja Cséffalvay Gábor vezetési tanácsadó. „Igazi feltöltődést csak rendszeres tevékenység hozhat”. Példaképpen Cséffalvay a kertészkedést említi, de bármilyen hobbi vagy sport lehet ilyen, ha nem eseti jelleggel űzzük, hanem fejlődni próbálunk benne.
Bár a taposómalomban sokan megváltásként várják az éves szabadságot, sajnos a tengerparton sem oldódnak meg a problémák. „Aki az egész évi hajtást a nyaraláson piheni ki, az az első két hetet átalussza, egy hét múlva már mehet is vissza, és egy hónap múlva a munkában ugyanott fog tartani” – figyelmeztet Lovas Zsuzsa. „Fájó, de az egészséges életmód programok és a wellness-hétvégék sem segítenek számottevően a tartós stresszen” – cáfol rá a reklámokra egy új kutatás eredményeivel Virág László, a határőrség vezető pszichológusa. Néhány óra alatt nem lehet egy hónapok alatt kialakult állapoton változtatni.
A stressz és a kimerülés hatékony ellenszere: szeretni azt, amit csinálunk. „Dolgozhatok akár napi 12 órát is, ha értelmét látom, akkor feltöltődés és nem stressz a számomra” – mutat rá Cséffalvay Gábor. Aki szívvel-lélekkel csinálja, és fontosnak tartja a munkáját, azt kevésbé viseli meg a túlmunka vagy képes a közös ügyet elősegítő konfliktusnak látni egy vitát. A munkamegosztás modern korában kevesen láthatják munkájuk gyümölcsét, sokan csak egy kis fogaskeréknek érzik magukat egy nagy szervezetben, és szenvednek a kreatív kihívások hiányától, ami mind-mind frusztráló lehet. Nem véletlenül nőtt meg az elmúlt időben az érdeklődés a „kreatív” vagy annak tartott ágazatok, például a média, a reklám- és marketing, a művészetek iránt.
Fokozott stressznek vannak kitéve
● Az alacsonyabb iskolai végzettségűek ● A bányászok, a rendőrök, a határőrök, a tűzoltók és a mentősök, az egészségügyben dolgozók, az újságírók ● A fővárosban élők, valamint Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg lakosai ● Fiatal felnőttek (18-35 év) ● Bizonytalan családi hátterűek
Rajzok: Szántói Krisztián
Védettebbek a stressz ellen
● A magasabb iskolai végzettségűek, diplomások ● Vezetői munkakörben dolgozók ● Szolgáltató szektor, mezőgazdaság, kereskedelem, kormányzati hivatalok, iskolák alkalmazottai ● Vidéken vagy zöldövezetben élők, a nyugat-magyarországi régióban élők ● Házasságban élők
