A dokumentumban az intézményvezetők többek közt azt kérik: ne csak a gólyák, hanem a felsőbb évesek is igényelhessék a Diákhitel 2-t. Kezdeményezik azt is, hogy az önköltséges hallgatók is kaphassanak tanulmányi ösztöndíjban – közölte a lappal Mezey Barna, a testület elnöke, egyben az ELTE rektora.
A Magyar Rektori Konferencia szeretné, ha a piac szereplői is átvállalhatnák utólag a hallgatóktól a diákhitel visszafizetését – mint ahogy az állam teszi majd ezt a közszolgálatban elhelyezkedők esetében –, s ehhez adókedvezményt kaphatnának. Mezey Barna szerint a minőség javítását szolgálná, ha a döntéshozók változtatnának a tanulmányi ösztöndíj szabályain is. Az MRK elnöke kitért arra is, hogy ha megvalósul az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett önfenntartó felsőoktatás, akkor ahhoz elengedhetetlen, hogy az intézmények a jelenleginél nagyobb mozgásteret, gazdasági önállóságot kaphassanak.
A miniszterelnök a Policity.hu-nak adott, augusztus 13-án megjelent interjújában beszélt arról, hogy négy év múlva olyan felsőoktatási rendszert látna szívesen, amelyben nem az állam támogatja a diákokat, hanem minden hallgató maga képes állni tanulmányai költségeit.
Mezey Barna szerint a hallgatói befizetésekből nem lehet eltartani a felsőoktatást, ahhoz viszont, hogy az intézmények a piacról finanszírozni tudják magukat, lehetőséget kell adni nekik arra – megfelelő ellenőrzés mellett –, hogy vállalkozási tevékenységet folytassanak s saját bevételeket szerezhessenek.
Idén eddig több mint 4700-an igényelték a diákhitel hagyományos, szabad felhasználású verzióját. Ők átlag havi 220 ezer forint hitelt vesznek fel. Ennél is többen, több mint ötezren igényelték az idén először elérhető diákhitel 2-t, átlag 233 ezer forint értékben. Bugár Csaba az első hiteligénylési időszak végéig (szeptember 17-ig) összesen 8000 igénylőre számít, ami a diákhitel 2-t illeti. Az összes felvett hitel várhatóan 3 milliárd forintra rúg majd.
Az új konstrukció piacra dobására – mint korábban a Hír24 már megírta – azért volt szükség, mert a felsőoktatási törvény, illetve a keretszámokról szóló rendelet drasztikusan lecsökkentette az államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai helyeket és bevezette a részösztöndíjas, illetve az önköltséges képzési modellt. Szeptembertől viszonylag kevesen tanulhatnak ingyen (ők is csak akkor, ha szerződésben vállalják az erősen vitatott „röghöz kötést”), annál többen tandíj, illetve „féltandíj” ellenében.
