A tavalyi év folyamán 11 százalékkal növekedett a bank- és hitelkártyák száma Magyarországon, így a banki kibocsátású kártyák száma elérte a 8,2 milliót, áll a Magyar Nemzeti Bank felmérésében. Üzemanyagkártyákkal együtt 8,7 millió van forgalomban. A teljes darabszámon belül a hitelkártyáké lényegesen dinamikusabban nőtt; az 1,6 milliónyi kártya másfélszer annyi, mint egy évvel korábban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bankkártyák (debit card) aránya 86 százalékról 80 százalékra csökkent egy év alatt. Az MNB adatait vizsgálva az derül ki, hogy a magyar kártyabirtokosok az elmúlt év során 230 millió alkalommal használták plasztikjaikat itthon és külföldön, 5 984 milliárd forint értékben. A tételszám 13 százalékkal, az érték 15 százalékkalkal emelkedett.
Azonban hiába növekszik a hitelkártyák száma, sokan még mindig bankkártyaként használják őket. „Bár dinamikusan növekszik a hitelkártyák aránya, még mindig a bankkártyák dominálnak, a fogyasztók egy jelentős része pedig nem tudatos használó” – jegyzi meg Ács Bea, a Citibank hitelkártya-üzletágának értékesítési és partnerkapcsolati igazgatója. Nem kellően tájékozott ügyfelek például azok, akik költséges készpénzfelvétre használják a plasztiklapokat, vagy a rövid távú személyi kölcsön lehetőségét látják benne; őket a kamatos kamatok szokták maguk alá temetni.
Kellemetlen meglepetés
A készpénzfelvétel egyáltalán nem tartozik a legelőnyösebb tranzakciók közé. Ács hozzáteszi, bár kártyatípustól függ, a tranzakciók átlagosan 13 százaléka, illetve az ügyfelek mintegy 15-20 százaléka még mindig rendszeresen használja készpénzfelvételre a hitelkártyákat is. Pedig ilyenkor a tranzakció pillanatától pörög a hitelkártyáknál megszokott elég magas kamat, amely általában 25-45 százalékos THM-es kondíciót eredményez. Persze előfordulhat, hogy valakinek külföldön sürgősen szüksége van készpénzre és más módon nem juthat hozzá, de aki rendszeresen erre használja kártyáját, annak a bankjegyek megkaparintásától számítania kell a kamatterhekkel és a készpénzfelvétel díjával.
Pedig egy év alatt jelentősen, 34 százalékkal nőtt a Visa és MasterCard védjeggyel ellátott kártyákat elfogadó kereskedelmi egységek száma. Jelenleg 26 712 üzletben lehet Visa és MasterCard kártyával fizetni Magyarországon. Az elfogadóbank-váltás miatt korábban átmenetileg lecsökkent Amex-elfogadóhelyek száma közel a duplájára emelkedett; 15 473 volt 2006 végén. Diners kártyával 3652, JCB-vel pedig 9855 üzletben lehet fizetni, áll az MNB kimutatásaiban.
Presztízs és márkatársak
Az MNB statisztikái szerint ugyancsak döbbenetes mértékben emelkedett a társmárka-kártyák (co-brand és affinity) száma; az 1,6 millió darab 13 százalékos részesedést takar, ami jelentős növekedés az előző évi 5 százalékhoz képest. A társmárka-kártyák esetében a kibocsátók egy olyan addicionális előnyt biztosítanak az ügyfélnek, amely vásárlásra ösztönöz, magyarázza Ács. Például egy bank és egy légitársaság közös műanyaglapkájával minden vásárláskor pontot kapunk, így kellő költés és türelem esetén összejöhet egy repülőjegy, míg üzemanyagcég esetében tankoláskor kapunk kedvezményt.
Ami a lényegesen magasabb éves díjért elérhető prémiumkártyákat illeti – arany, platina, satöbbi – itt már nem olyan vegyes a kép. Ács állítása szerint a platinakártyások elég tudatos ügyfelek, kihasználják a kártya nyújtotta előnyöket. Ilyen lehet például a reptéri VIP-váró használata, kedvezményes autóbérlési lehetőség. A közös márkajelzésű hitelkártyák esetén az aranykártyához tartozó standard prémiumszolgáltatásokon felül – mint a magasabb hitelkeret – további kedvezményeket kínál az ügyfeleknek, ilyen például a légitársaságoknál való extrapontgyűjtés. Egyéb praktikus dolgok, mint például utasbiztosítás is alapáron jár bizonyos kártyákhoz. Persze vannak olyanok is, akik pusztán presztízsből igényelnek prémiumkártyát, és sohasem használják ki a műanyaglap nyújtotta előnyöket.
Ács úgy véli, hogy a jövőben még inkább növekedni fog a hitelkártyák mennyisége Magyarországon. Az igazgató ezen belül számít a co-brand kártyák további térhódítására is; az Egyesült Államokban olyan népszerűek ezek és annyit használják őket, hogy a pontokkal egymás között „tőzsdéznek is”.
Magyarok: készpénz a sláger
A Mastercard régiós kutatásai szerint a magyar felhasználó szokásaiban és az igényelt kártya típusát tekintve is lényegesen különbözik a szomszédos országokban élőktől. A cég minden országban 800 bankszámla-tulajdonost kérdezett meg személyesen: az interjú alanyai közül a magyarok 69, a csehek 59, míg a szlovákok 31 százaléka rendelkezett bankkártyával. Ugyanakkor a csehek 40, a szlovákok 29, míg a magyaroknak csak 17 százaléka rendelkezett hitelkártyával. Az átlagosan havi 6 bankkártyahasználattal a magyarok vezetnek, míg a csehek 4,43-as átlaga csak az utolsó helyhez elegendő. Hitelkártyában azonban a szlovákok a menők: havonta 5,54-szer használják a plasztikot, a csehek négyszer, a magyarok pedig 3,6-szor.
Szlovákok: nem félnek
Készpénzfelvételben a magyarok vezetnek: a válaszadók 96 százaléka említette első helyen ezt a bankkártyás tranzakciót, míg a szlovákoknál 88, a cseheknél pedig 80 százaléknak jut legelőször eszébe ez a felhasználási mód. A magyarok különösen külföldön tartózkodóak a plasztikkal: 10 százalékuk vesz fel készpénzt, és 11 százaléknyian vásárolnak vele. Ez a készpénzfelvétel gyakoriságában messze elmarad a szlovákok 25, és a csehek 15 százalékától, de a vásárlás 28 illetve 18 százalékos arányához viszonyítva is jóval alacsonyabb érték.
Azonban döbbenetes, hogy a csehek 93 százaléka vesz fel készpénzt hitelkártyájával, amivel beelőzik a szlovákokat (90 százalék) és a magyarokat (88 százalék). A legdrágább tranzakciókat a szlovákok szeretik: 34 százalékuk külföldön is vesz fel készpénzt, míg a cseheknél 14, a magyaroknál pedig 5 százalék ugyanez az arány. Belföldön történő fizetésre a szlovákok 87, a csehek 85, a magyaroknak pedig 59 százaléka használja. Külföldön ugyanez az arány 37, 17 és 10 százalék. A tanulmány szerint a felsorolt országok lakói leginkább hiper- és szupermarketekben fizetnek így, legkevésbé pedig éttermekben és az interneten vásárolnak vele.
