Zsebre megy című sorozatunk a személyes pénzügyekkel foglalkozik minden második csütörtökön. Két hét múlva a napon belüli kereskedésről (day-trade) írunk.
Fejlettebb a piac
Ahogy a Budapesti Értéktőzsde fejlődött, és a részvények árazásában nagyjából kialakultak a nyugat-európai értékelések, úgy jelentek meg Magyarországon is az „osztalékpapírok”, vagyis olyan részvények, amelyeket az osztalékfizetésért érdemes venni. Ezekre a társaságokra általában az jellemző, hogy egy korábbi intenzív fejlesztési igény után a működés kiegyensúlyozott, jelentős nyereség képződik, amelyet nem kell új fejlesztésekbe invesztálni, kevés az adott piacon a bővülési lehetőség. Magyarországon korábban az áramszolgáltató-részvények voltak ilyenek (azonban többségük azóta már távozott a piacról), de az egyes részvénytársaságok között akadnak jó osztalékpapírok, például a Magyar Telekom és a Zwack Unicum.
Osztalékfogalmak
A részvénytársaságok a részvény névértékére vetítve határozzák meg az osztalékot. A Zwack Unicum részvényei például ezer forint névértékűek, és legutóbb részvényenként ezer forint osztalék kifizetéséről döntött a cég közgyűlése, a Zwack osztalékhányada tehát száz százalék volt. Osztalékfizetési rátának azt a számot nevezzük, amekkora hányadát a megtermelt nyereségnek kiosztja a cég a részvényeseinek. Amikor egy fejlődő, bővülő cég expanzióban van, kell a profit a további fejlesztésekre, terjeszkedésre, akkor jellemzően semmit nem osztanak ki, vagyis osztalékfizetési rátája nulla százalék, amikor azonban a vállalat már érett (fejőstehén) szakaszban van, akkor akár a megtermelt nyeresége száz százalékát is kioszthatja.
Van végül néha olyan eset is, a BÉT-en is láttunk már rá példát, amikor nemcsak az adott évi nyereség, de a korábbi években felhalmozott, és eredménytartalékban tartott vagyon terhére is osztalékot fizet egy cég. Ennek általában az áll a hátterében, hogy a tulajdonosok úgy döntenek, más tőkeszerkezettel, nagyobb arányú hitelből szeretnék működtetni vállalkozásukat. Egy osztalékpapír viszont nem akkor jó, ha a részvény névértékére vetítve magas az osztalék, hanem ha a részvény árfolyamához képest lehet magas osztalékra számítani. A Zwack részvényeit augusztus közepéig 18 ezer forint körüli áron lehetett megvásárolni a tőzsdén. Az osztalékhozam így 5,6 százalék, mert 1000/18000=0,056.
Tudnivalók
• Minél magasabb egy részvény osztalékhozama, annál inkább érdemes osztalékcélból venni!
• Ha az állampapír-piaci hozamszint esik, akkor az osztalékpapírok drágulnak.
• Magánszemélyeknek érdemes a részvényeladással megvárni a tőzsdei részvények osztalékfizetését, mert az osztalék alacsonyabb kulccsal adózik, mint az árfolyam-nyereség!
• Amennyiben osztalékot szeretnénk felvenni, a fordulónapon legyen a birtokunkban az adott részvény.
• A tőzsdei részvényügyletek elszámolása miatt ehhez legkésőbb a fordulónap előtti harmadik kereskedési napon meg kell vennünk az adott részvényt.
—-Mikor vonzó?—-
A részvényeket lehet egyfajta kötvénynek is tekinteni. Ha Magyarországon éppen 7 százalék az állampapírpiacon elérhető kamatszint, akkor egy olyan részvény, ami árához képest stabilan 7 százaléknál több osztalékot tud fizetni, az jó befektetésnek tűnik. Természetesen a Zwack, mint 5,6 százalékos osztalékfizető is lehet attraktív, hiszen egy sikeres részvénytársaság részvényénél árfolyam-emelkedésre, illetve a későbbi években osztalékemelkedésre is lehet számítani.
Az osztalékrészvények általában akkor szoktak drágulni, amikor hozamesés tapasztalható az állampapírpiacon. Nézzünk erre is egy számítást! Példánkban a befektetők csak az osztalékért veszik a Magyar Telekom részvényeit és azt tisztán az állampapírpiacon elérhető kockázatmentes hozammal hasonlítják össze. A 900 forintért megvehető Magyar Telekom 70 forintos osztalékot fizetett legutóbb, induljunk ki ezekből a számokból!
A Magyar Telekom osztalékhozama 7,8 százalék (70/900=0,078.). Körülbelül ilyen hozammal lehet megvenni ma egy egyéves állampapírt is, vagyis a kockázatmentes hozam is 7,8 százalék. Ha esik a kötvénypiacon a hozamszint, akkor vonzóbb befektetés lesz a Magyar Telekom. Ha például az új egyensúlyi hozamszint 7 százalék az állampapírpiacon,, akkor felértékelődik az a Magyar Telekom, amely magasabb, 7,8 százalékos megtérülést ígér.
Egészen addig venni kezdik a befektetők a részvényt, amíg nem alakul ki újból az egyensúly, azaz nem lesz a Magyar Telekom osztalékhozama is 7 százalék. A hozamesés nem befolyásolta a Magyar Telekom működési fundamentumait, vagyis a cég nem fog kevesebb nyereséget termelni, továbbra is képes lesz 70 forint osztalék megfizetésére, így nem az osztalék, hanem az árfolyam fog változni. A Magyar Telekom osztalékhozama ezerforintos árfolyamnál lesz 7 százalékos, mert 70/1000=0,07. Vagyis a hozamesés miatt emelkedett a Magyar Telekom árfolyama. Természetesen a fordított folyamat is igaz lenne, vagyis ha a piacon hozamszint-emelkedés zajlik, az osztalékpapírok veszítenek értékükből.
A legfontosabb osztalékfogalmak egy példán:
Az X. Y. Nyrt. néhány adata:
A részvény névértéke: ezer forint
A részvény árfolyama: 18 ezer forint
Az X.Y. Nyrt. 2006-2007. évi adózott nyeresége: 2,627 milliárd forint
Az összes kifizetendő osztalék: 2 milliárd forint
Az osztalék részvényenként: ezer forint
Osztalékfogalmak:
Osztalékhányad: 100 százalék (1000/1000)
Osztalékhozam: 5,6 százalék (1000/18000)
Osztalékfizetési ráta: 76 százalék (2/2,627)
Technikailag
Egy részvény addig jogosult az adott évi osztalékra, amíg le nem vágják róla az osztalék-szelvényt. A legtöbb részvény gyorsan, évente akár többször is gazdát cserél a tőzsdeparketten, kérdés, kinek jár ezek után az osztalék? Az osztalék azé a részvényesé lesz, aki az úgynevezett fordulónapon birtokolja a részvényt. Ez a nap az osztalék tényleges kifizetése előtti ötödik munkanap, amiről a részvénytársaságok mindig tájékoztatást adnak, ahogyan az osztalék-fizetés egyéb fontos paramétereiről is. Figyelem, ha osztalékkal együtt szeretnénk megvenni egy részvényt a tőzsdén, akkor nem elég azt a fordulónap előtt, hanem legalább három nappal előtte kell vennünk, mert a KELER tárgynap + 3 nap alatt számolja el a tőzsdei részvényügyleteket.
Adótrükk
Láthattuk, a tőzsdei részvények osztaléka után 10 százalékos adót fizetünk, míg az árfolyam-nyereség után 20 százalékosat, ezért jobban járunk, ha egy részvényből inkább osztalékágon származik jövedelmünk. Legyen a példa ezúttal a Mol, és mutassuk be a különbséget kerekített értékekkel. Nem is olyan rég, remek ötlettől vezérelve 20 ezer forintért vettünk Mol-részvényt, és a társaság részvényei a közelgő osztalékfizetés előtt már 25 ezer forintért adhatók-vehetők a tőzsdén. Tudjuk, hogy 500 forint osztalék kifizetése várható. Ha amúgy már eladnánk a Mol-részvényt, mert realizálni szeretnénk a nyereségünket, érdemes megvárnunk az osztalékfizetést.
Ha ugyanis még az osztalék kifizetése előtt eladjuk a papírt, akkor a 25000-20000=5000 forintos nyereségünk 20 százalékát le kell adóznunk, a teljes nyereség 4000 forint. Amennyiben bezsebeljük az 500 forintos osztalékot, a részvény árfolyamából kikerül ez az érték, és 24500 forintig esik az ár. Árfolyamnyereségünk 4500 forint lesz csak, amiből 900 forint adót fizetünk, osztalék-jövedelmünk pedig 500 forint, ebből 50 forint adót fizetünk, összességében a második verzióban nem ezer, csak 950 forint az adóteher, 4050 forint lesz a nyereségünk.
