Az ombudsman válaszolt a Szabadság és Reform Intézet beadványára, amely a kizárólagos hatalomgyakorlás elleni fellépést kezdeményezte. Az alapvető jogok biztosa tudatta: nem fordul Alkotmánybírósághoz annak vizsgálata érdekében, hogy a kormány a hatalom kizárólagos megszerzésére törekszik-e. Szabó Máté ombudsman szerint egy ilyen vizsgálat kezdeményezésére az alapvető jogok biztosának nincs sem hatásköre, sem szempontrendszere.
A Szabadság és Reform Intézet kérte az alapvető jogok biztosát, hogy utólagos normakontrollal forduljon az Alkotmánybírósághoz. Az Intézet szerint számos, 2010 ősze óta elfogadott törvény azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi kormány a hatalom kizárólagos birtokosa legyen. Az Intézet hivatkozott az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésében rögzített úgynevezett ellenállási jogra is, amely szerint „senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”.
Az alapvető jogok biztosa válaszában kiemelte: hatásköre gyakorlásakor nem absztrakt alkotmányos elvek érvényesülését, csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megtartását vizsgálhatja. Az ombudsman hatáskörei az Alaptörvényből következnek, ami egyben hatásköre gyakorlásának a korlátját is jelenti. Az ombudsman az Alkotmánybíróságon annak vizsgálatát kezdeményezheti, hogy egyes jogszabályok megfelelnek-e az Alaptörvénynek. Ennek megfelelően az ombudsman már több, az Intézet által kifogásolt jogszabály megsemmisítését kezdeményezte, formai vagy tartalmi alaptörvénysértés miatt.
Az ombudsman álláspontja az ellenállási jog kapcsán az, hogy arra csak alkotmányellenes hatalomgyakorlás esetén lehet hivatkozni, abban az esetben nem, ha a politikai túlsúlyban lévő erő az Alaptörvény keretei között gyakorolja a hatalmat. Az Alkotmánybíróság korábban formai és tartalmi okokból elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte.
A Bokros Lajos nevével fémjelzett Szabadság és Reform Intézet alkotmányjogi panaszában többek között a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részeivel összefüggésben az alkotmánysértés megállapítását és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.
Az Alkotmánybíróság jelezte, hogy tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet.
