Magyarország Lengyelországgal együtt a legkritikusabb értékelést kapta az Európai Bizottságtól a lisszaboni stratégia végrehajtásának felülvizsgálata után. A versenyképességi célok elérését szolgáló reformprogramokban hazánk „korlátozott előrehaladást” ért el 2005 és 2007 között.
A legsürgetőbb feladat a munkavégzésre és a munkaerőpiacon maradásra serkentő újabb ösztönzők bevezetése, mert alapvető probléma Magyarországon, hogy tömegesen vonulnak nyugdíjba a korhatár elérése előtt. Bár Brüsszel erre konkrét javaslatot nem tett a kormánynak, egy szakértő a lehetséges intézkedések között említette a korai nyugdíjba vonulás törvényi megtiltását. A bizottság a legfontosabbnak a 60 év alatti tényleges átlagos nyugdíjazási életkor kitolását, nem pedig a korhatár felemelését tartja.
Brüsszelnek azonban a nyugdíjkorhatárt elértek munkában tartására is lennének ötletei. Itt elsősorban pénzügyi ösztönzők jöhetnek számításba: a munka folytatását különleges bónuszokkal lehetne jutalmazni. A magyar nők túlságosan alacsony arányban térnek csak vissza a munkaerőpiacra szülés után: a bizottság szerint nem elég nagy a különbség az otthon maradók által élvezett állami segély, illetve a visszatérés esetén elérhető fizetés között.
A munkaerő-piaci problémákhoz hozzájárulnak az oktatás szerkezeti torzulásai is. Ebben a szakképzés és a tudományos, műszaki oktatás erősítését szorgalmazzák, szemben a jelenleg hangsúlyos humánterületekkel. A foglalkoztatás gondjainak enyhítésén túl Brüsszel azt várja Magyarországtól, hogy folytassa az államháztartási deficit és az államadósság tartós csökkentésére irányuló intézkedések megvalósítását, és ennek során az eddigieknél jobban összpontosítson a kiadási oldalra.
A nyugdíj- és az oktatási mellett az államigazgatás és az egészségügyi rendszer reformjának folytatására is felszólítja a kormányt. Sok még a teendő a kutatás-fejlesztés erősítése, a feketemunka kifehérítése, a vállalkozási környezet javítása és a versenyszférának adott állami támogatás csökkentésének terén is.
