Korszakos rekordot hozott az év utolsó napján az Ügető-szilveszter elnevezésű rendezvény a Kincsem Parkban. A 3,5 milliós extranyeremény és a 2 milliós jackpot csábítására soha nem látott számú, 12 ezer látogató érkezett, s hagyott egyetlen nap alatt csaknem 35 millió forintot a fogadóirodák pénztárában. Ám a hazai lóversenysport történetében egyedülálló bevételi siker sem mentheti meg az állami lóversenycégeket az idei eladástól.
A múlt év végi kormánydöntés értelmében privatizálják a két állami lóversenytársaságot – a Nemzeti Lóverseny Kft.-t, illetve a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.-t. A kormánydöntés alapján februárig írják ki a pályázatokat, amelyeket azonban meg kell „spékelni” a fogadásszervezés koncesszióba adásával. Lassítja a munkát, hogy ehhez a koncessziós megállapodáshoz a vagyonkezelőnél sincs még minta. Oravecz Péter, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. szóvivője egyelőre csak arról tudott beszámolni, hogy most állítják össze a pályázat-előkészítő bizottságot, amelynek a pályázati feltételeket és a koncesszióba adás módját kell kidolgoznia.
Az már a privatizációs pályázati részletek ismerete nélkül is látszik, hogy lesz jelentkező. Világszerte 4-5 nagy nemzetközi cég – francia, angol és ausztrál – uralja a fogadásszervezést. E tevékenységhez ugyanis a biztonság miatt speciális informatikai rendszert és eszközöket kell használni. Egyikük, jelesül az ausztráliai TAB, 1997-ben már neki is látott nálunk az országos hálózat kiépítésének, de eltántorította az üzlettől egy törvénymódosítás, amely 20 százalék forrásadóval terhelte a lósport fogadást. A cég leállította a fejlesztéseket, és – bár időközben ezt a forrásadó-módosítást visszavonták – kivonult az országból. Most akár vissza is térhet.
MAGYAR CSODA. „Nem engedhetjük meg, hogy a megszorítások idején az adófizetők pénzéből támogassák néhány ezer ember szórakozását” – magyarázza a privatizációs döntést Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. ügyvezető igazgatója, a tulajdonos ÁPV Zrt. képviselője. A hazai galopp-, illetve ügetőverseny-szervezés és a kapcsolódó fogadás ugyanis – a világon egyedülállóan – veszteséges az állami lóverseny társaság fennállása, azaz 1991 óta. A vagyonkezelő így idődről időre kénytelen kipótolni a Nemzeti Lóverseny Kft. és a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. 1,4-1,5 milliárd forintos éves összárbevétel mellett elért, szezontól függő, 400-700 millió forintos ráfizetését.
Kincsem Park – testközelből és madártávlatból. Az ingatlan nem eladó. Fotó: MTI
A jelenség magyar csoda, mert Európában Angliától Franciaországig lámpással sem találni még egy országot, ahol a lóversenyüzlet veszteséges lenne. A lófogadás – szemben a lottóval, kenóval – nem „vak” szerencsejáték. Ha a felkészült fogadó pontosan ismeri a „biztos befutónak” tartott ló és lovasa, vagy hajtója képességeit, meredeken emelkedhet a nyerési esélye. A „lovira” látogatók azonban mégsem mind profik. A nem hivatalos fogadói statisztikák szerint a lóversenyre kivitt pénz kétharmada, nem ritkán egésze, a fogadók zsebéből rendre a kasszába vándorol.
Prózai oka van annak, hogy – leszámítva a futam első öt helyezettjét, akik részesülnek a versenydíjakból – mindenki veszít a hazai lóversenyzésen a fogadóktól az államig. Kanics Ákos – a Kerteskői Ménes Kft. vezetője és a Bábolnai Állami Ménesbirtok Kht. szakértője – azzal magyarázza a ráfizetést, hogy kevés helyen lehet fogadni a futamokra. Fogadóirodák ugyanis csak a fővárosban és Pest megyében találhatók. Emiatt sokan, ha akarják, sem tudják megtenni a tétjeiket, azaz ezért csak 1,5 milliárd forint a lófogadásból származó állami pénz. A fogadóirodák bevételének 70 százaléka ráadásul nyereményalap, amelyet a helyesen fogadók és a futam nyertesei között minden esetben kiosztanak. Mindössze 30 százalék szolgálja egyebek között a pályák fenntartását, az állami tulajdonú bábolnai lovak tartását, tenyésztését, a zsokék bérét. Alig 3-5 ezernyi rendszeresen fogadó tehát nem tudja „eltartani” az egész hazai lóversenysportot. Amennyiben országos fogadóiroda-hálózatban – például szerződött partnerekkel: vendéglőkben, a postán vagy üzletekben – lehetne fogadni, évi 10-15 milliárd forintra emelkedhetne a bevétel a lóversenyüzlettel harminc éve foglakozó szakértő szerint. Eközben a jelenlegi „állandó” költségek csak minimálisan növekednének. Akár 8-12 milliárd forint tiszta hasznot hozhat tehát az országos hálózatépítés, amelynek az egyszeri fejlesztési költségét a szakmában 2,0-2,5 milliárd forintra taksálják.
TÜLEKEDÉS LESZ? Ekkora üzlet reményében nem meglepő, hogy Vajtó Lajos a külföldiek mellett már hazai szakmai érdeklődőkről is tud. Az 5-10 milliárd forintos piaci értékűre becsült állami lóversenyüzlet megvásárlásával ráadásul nemcsak a sokmilliárd forintos hozamra számíthat a pályázat leendő nyertese. Felbecsülhetetlen értékű ingatlanvagyon, a 86 hektáros fővárosi Kincsem Park és a dunakeszi 115 hektáros telep kezelői jogát is megszerzi majd a legjobb ajánlatot tevő.
„Nem lesz ingatlan-biznisz” – ígéri azonban Vajtó Lajos. Nem a privatizációs bevétel a legfontosabb szempont. A pályázatban szigorú feltételeket kell vállalni a lóversenysport fenntartására, fejlesztésére, az értékes ingatlanok pedig továbbra is állami tulajdonban maradnak. Várhatóan nem ismétlődik meg tehát az, ami az ügetővel történt, ez a versenyág ugyanis azután került a Kincsem Parkba, hogy a történelmi lovarda, a Tattersaal melletti pályát átadták egy bevásárlóközpont építéséhez, a beruházó cserébe egy új galopp-pálya, tribün és istállók létrehozását vállalta.
Potenciális hazai pályázóként Kanics Ákos mégsem lát sok esélyt a magyar szakmai befektetők számára. Legfeljebb akkor, ha valamelyik külföldi fogadásszervező céggel összeállnak. Az eladást mégis támogatja, mert a lóverseny-privatizáció már csaknem egy évtizede húzódik. Még az Orbán-kormány idején született meg a gondolat, hogy az állam megszabaduljon a veszteséges tevékenységtől, de azóta minden kormány halogatja az értékesítést.
Most viszont végre kell hajtani a privatizációt, hiszen nemcsak a veszteség finanszírozása vált tarthatatlanná, hanem uniós irányelv is tiltja az állam részvételét a lóversenyzésben. Már a jogszabály is megszületett, és az ügylet várhatóan a pályázat februári megjelenése után 6-8 hónappal lezárul. A Nemzeti Lóverseny Kft. idei pénzügyi terve – csökkentett állami hozzájárulással – már csupán töredék évvel számol.
