A struktúra miatt lesz a dél-amerikai Morpho pillangók amúgy színtelen kitinből felépülő szárnya metálkék, és ettől irizál a szitakötők, vagy a legyek teste is. Brit kutatók most egy délkelet-ázsiai cserebogár szárnyfedőjén az eddig ismert talán legfehérebb színt azonosították – mint kiderült, ezt is különleges anyagszerkezet okozza.
Délkelet-ázsiai cserebogár. Különleges kitin.
A fehér mint önálló szín nem létezik, hiszen az valójában több összetevőből áll, a teljes színspektrumot tartalmazza. Így magától értetődik, hogy önmagában fehér pigment sincs, vagyis az ilyen anyagok mind szerkezetüknek köszönhetik színüket, ami egyébként általában a fényszórás jelensége következtében alakul ki. Az első ránézésre szőrösnek tűnő délkelet-ázsiai cserebogár – ez egyébként a Cyphochilus crataceus nevű cukornád-kártevő – vakító megjelenésének is ez áll a hátterében: esetében a hatékony szórást egy, a milliméter 200-ad részének megfelelő vastagságú különleges felépítésű kitinréteg okozza.
Ez a faj már régen szemet szúrt a kutatóknak, ám a University of Exeter fizikusai most konkrét mérésekkel is bebizonyították, hogy a Cyphocilus valóban jóval fehérebb és fényesebb, mint számos, a természetben előforduló fehér anyag, például a tej vagy a tejfogak. Sőt, a bogár a legtöbb modern festéken is túltesz, amelyek ráadásul a kitinszínezéknél legalább kétszer vastagabb bevonatban érnek el hasonló hatást. A Cyphocilus felépítését utánozva tehát vékonyabb rétegben is hófehér festéket, vagy hatékony fényvisszaverő fehér felületeket lehetne kialakítani. A brit tudósok most az Ymeris Minerals nevű céggel együttműködve dolgoznak a biológiai módszeren alapuló alkalmazásokon.
