Mazsolázás

Romániából öt év alatt 20 gyakornok és 45 szezonális foglalkoztatott érkezett hivatalosan Magyarországra, jóllehet a két állam közötti 2002-es egyezmények a keretet 700, illetve 8000 főben állapították meg – éves szinten. A riasztó, az 1 százaléknak a közelébe sem jutó kihasználtságot a barátságtalan gyakorlat magyarázza: pályázni kizárólag Bukarestben és személyesen lehet, miközben a szerencsét próbálók zöme a magyar határ közeléből rugaszkodna el. Az általános tapasztalat az, hogy a jogosultságot munkaerő-piaci vizsgálathoz nem kötő, egyezményes kvótáknál lényegesen gyorsabban lehet révbe érni a hagyományos munkavállalási engedélyezési eljárással. Ezzel sokan éltek is az elmúlt időszakban, hiszen tízesztendős időtávra vetítve, az éves szinten kiadott munkavállalási engedélyek 45-65 százalékát Romániából érkezők kérték és kapták meg.

Munkaügyi razzia Budapesten. Még maradtak korlátok. Fotó: MTI

NEM VÁRHATÓ ROHAM. A bolgár vendégmunkások eddig sem játszottak érdemleges szerepet a hazai munkaerőpiacon, s a jövőben sem várható változás: a főként spanyol- és görögországi munkavállalási terveket szövögető új uniós polgárok az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján a Magyarországon kiadott munkavállalási engedélyek fél százalékánál is kevesebbre tartottak igényt. A szakemberek szerint a romániai vendégmunkások tömeges bevándorlásától is szükségtelen tartani, miután azok célországainak listáján Magyarország lemarad a dobogóról: a külföldön boldogulni vágyó román állampolgárok mindössze 4-6 százalékának akaródzik idejönni. A vágyak netovábbja Olaszország, a fejükben külföldi munkavégzési terveket forgatók közel harmada tart oda, míg ötödük spanyol földön próbálkozna. A bronzérmes – akárcsak a tavalyi labdarúgó-világbajnokságon – Németország a maga 15 százalékával. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon a legálisan munkát vállalók világában – ahol az utóbbi években egy esztendő alatt 45-55 ezer közötti engedélyt kaptak a román állampolgárok – nem várható számottevő átrendeződés.

Ennek fényében nehezen érthető, hogy a magyar kormány december végén úgy döntött, a tősgyökeres EU 15-öktől ellesett gyakorlatot követve „mazsolázgat”: az év eleji bővítéstől kezdve könnyebb munkavállalási feltételeket biztosít a bolgár és román állampolgároknak a folyamatos munkaerőhiánnyal küszködő szakmákban, ágazatokban, ahol pedig kiszorító hatástól tart, átmenetileg szorosan tartja a gyeplőt (lásd a keretben). A döntésben Simon Gábor, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke azonban semmi meglepőt nem talál: a Figyelőnek nyilatkozó politikus szerint a kormány – hasonlóan a két éve a teljes liberalizációra szavazó brit és ír kabinethez – a lehető legjobb induló pozíciót vette fel, amelyből akár már rövid távú tapasztalatok hatására is elképzelhető az elmozdulás a további könnyítések irányába. (Az eredeti elbírálás szigorítása ugyanakkor nem megengedett). Azt, hogy az átmeneti korlátok fenntartásával kilógunk a 2004-es tízek sorából, a képviselő azzal magyarázta, hogy velünk ellentétben sem a lettek, sem a szlovákok, sem a lengyelek nem valós célországai a romániai vendégmunkásoknak.

A cherry picking, azaz a „mazsolázás” nem nyerte el az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai biztosának tetszését. A nemrégiben egy budapesti konferencián felszólaló Vladimír Spidla a Népszabadságnak ezt nyilatkozta: az Európai Unió bővítésének egyetlen fázisa sem vezetett komolyabb feszültségekhez a munkaerőpiacokon, így Bulgária és Románia belépése sem indokol korlátozásokat. Majd a gátak mielőbbi felszámolására buzdította a mindezek dacára óvatos tempóban haladókat.

A magyar lakosság ellenben Spidlánál lényegesen óvatosabban kezeli a dolgot – derül ki a Szonda Ipsos tavaly év végi felméréséből (lásd a táblázatot). Elsősorban azok tartanak a romániai vendégmunkásoktól, akik már a két balkáni ország csatlakozását sem tekintették jó megoldásnak.

A legnagyobb ellenzéki párt ugyanakkor nem a vendégmunkások, hanem a hazai munkahelyek miatt aggódik. Bernáth Ildikó, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának fideszes alelnöke rendkívüli bizottsági ülés összehívását is kezdeményezte emiatt, egyelőre eredménytelenül. „A legfrissebb munkaerő-piaci adatok különösen amiatt aggasztóak, hogy a kormányzati szigor is a helyzet rosszabbá válásának irányába hat” – hangsúlyozza az ellenzéki képviselő. Pártja a foglalkoztatás visszaesésével, a feketemunka térnyerésével számol ebben az évben, és hiányolja a hangsúlyozottan hazai hatástanulmányokat az átmeneti korlátozások következményeiről.

A SZOKÁSOS PURPARLÉ. Legalább az első negyedéves felülvizsgálat eredményeit meg kell várni ahhoz, hogy a foglalkoztatási bizottság érdemben és szakmai értelemben tudjon foglalkozni az üggyel – véli Simon Gábor. A szocialista politikus értetlenségének adott hangot, hogy a legnagyobb ellenzéki párt a kormánydöntés tavalyi előkészítésében nem jelezte kifogásait, nem volt egyértelmű álláspontja, ráadásul az év végi ötpárti egyeztetésre sem ment el. „A szokásos politikai purparlé” – fogalmazott a Figyelőnek egy névtelenséget kérő foglalkoztatáspolitikai szakember, aki szerint a kormány bátran választhatta volna az elegánsabb teljes nyitást. Ám a klubtagok többségénél szigorúbb hozzáállásával fölöslegesen adta fel a labdát az ellenzéknek, amely csak akkortól kezdte verni a tam-tamot, amikor a döntést már nem lehetett visszacsinálni.

Abban kivételesen mindkét politikus egyetértett, hogy egyelőre a jövő zenéje, milyen hatást gyakorol a feketemunkára az ellenőrzött nyitás. Jelenleg a román feketemunkások száma a törvényesen foglalkoztatottakénak akár a duplája-négyszerese is lehet – fogalmazott a foglalkoztatáspolitikai szakember, aki szerint a becslést jócskán megnehezíti, hogy a legálisan és illegálisan alkalmazottak tábora között elég nagy az átfedés.