Szolgálati irhabundát kaptak annak idején a tyumenyi olajmezőkön a rendszerváltás előtt szolgálatot teljesítő magyar dolgozók, akik persze más szempontból is igen jól jártak anyagilag. Nyilván erőteljes jövedelememelkedést könyvelhetnek el a magyar olajtársaság kiküldöttjei is, de maga a cég is busás nyereségre számít legújabb oroszországi befektetése révén. Ezért fizetett 150-250 millió dollár körüli összeget az orosz BaiTex olajtársaság 100 százalékos részvénycsomagjáért. Az árat ugyan a Mol és az eladók – az amerikai VF-NEFT Development és az orosz RusOil – is üzleti titokként kezelik, szakértők azonban úgy számolnak, hogy a 66,7 millió barrelnyi bizonyított készlettel rendelkező cégért a nemzetközi piaci átlagnak megfelelő 2-4 dolláros barrelenkénti árat fizethetett a Mol.
A Volga-Urál térségben tevékenykedő társaság ma napi 2 ezer barrel, alacsony kéntartalmú kőolajat hoz a felszínre. A kibocsátást legkésőbb 2014-ig 10-20 millió dolláros ráfordítással szeretnék 14 ezer barrelre növelni.
A magyar olajtársaság el szeretné érni, hogy a készletek, illetve a feldolgozás és a kereskedelem valamelyes egyensúlyban legyenek. „Azt a célt tűztük ki, hogy 2010-ig a Mol kőolajtermelése a mai napi 100 ezerrel szemben 300 ezer barrel legyen” – mondja Áldott Zoltán, a társaság kutatás-termelési ügyvezető igazgatója. A hazai készletek már nemigen tartogatnak komoly meglepetéseket, a jelenlegi termelés szinten tartásával is elégedettek lesznek a Molnál. Ezzel együtt az elvárt napi 300 ezer barrelnek legalább a felét a közép- és kelet-európai térségben, vagyis Magyarországon, Horvátországban, Romániában tervezik kitermelni. Ennek feltétele egyebek mellett a horvát INA sikeres integrációja is. A jelenleg 100 millió dolláros kutatási keretből legalább 35-40 millió dollárt terveznek itthon és a régióban elkölteni.
SZIBÉRIÁTÓL AFRIKÁIG. A kitermelés növelésében az általában 4-6 éves átfutási idejű, zöldmezős kutatási programoknál a következő években nagyobb szerepet szánnak a készletakvizícióknak. Az egyik fontos célpont e tekintetben Oroszország, ahol Nyugat-Szibériára és a Volga-Urál térségre koncentrálnak. Előbbi területen egy vegyes vállalat társtulajdonosaként, valamint egy mező kizárólagos birtokosaként már jelen van a Mol, az utóbbin pedig a BaiTex megszerzésével vetette meg a lábát. Az orosz érdekeltségektől összesen legalább 50-100 ezer barreles napi termelést várnak 2010-re. Mindkét területen adott az infrastruktúra, s a kitermelt nyersanyag viszonylag egyszerűen elszállítható akár Magyarországra is. A FÁK államok közül Kazahsztánt említi a kutatás-termelési igazgató az első helyen, ahol ma a Mol irányításával több olajcég közösen kutat egy koncessziós területen. „Az ottani jelenlét erősítéséhez azonban politikai támogatásra is mindenképpen szükség van” – jegyzi meg Áldott Zoltán. Az oroszországihoz hasonló nagyságrendű termeléssel számolnak az évtized végéig az észak-afrikai és közel-keleti országokban is.
 |
Első a kontinensen
Európa olajtársaságai közül 2006-ban a Mol volt a legeredményesebb a gáz- és olajtermelésben nyújtott teljesítményével a John S. Herold Inc. és a Harrison Lovegrove & Company szokásos nemzetközi összehasonlító elemzése szerint. Ebben jelentős szerepe volt, hogy tartósan alacsony, barrelenként 3,5-4,0 dolláros szinten sikerült tartani az upstream költségeket. A 39. alkalommal elkészített eredményességi világranglistán a magyar olajtársaság a 16. helyet szerezte meg, míg az osztrák OMW a 125. helyre került. |
|
|
|
|
