Mellesleg már évek óta tárgyalásban álltak a Mol vezetőségével, mondta az OMV vezérigazgatója az FN-nek. Az osztrák olajcég egyébként még nem döntött, hogy összehívja-e a Mol rendkívüli részvényesi közgyűlését, ám „egy ilyen lehetőség mindig ott lóg a levegőben” közölte a Bloomberg hírügynökséggel Thomas Hümer OMV-szóvivő.
A Reuters hírügynökség korábban azt írta, hogy a helyzetet közelről ismerő forrás úgy nyilatkozott, hogy az OMV más Mol-részvényesekkel tárgyal, és legkorábban a jövő héten összehívhatja a részvényesek ülését. A forrás – akit a Reuters idézett – úgy fogalmazott: „Az OMV, vagy valamelyik más fontos részvényes esetleg elgondolkodik a rendkívüli ülés összehívásán.” A hírügynökség – időmegjelölés nélkül – idézte az OMV szóvivőjét is, aki azt mondta, hogy cége folytatja a párbeszédet a Mol független részvényeseivel.
Nem mondanak le a Molról
Közben az OMV a ”lex Mol” elfogadás után sem hajlandó lemondani a Molról, és továbbra is a tárgyalásokat preferálná, mondta el a FigyelőNetnek Bécsben Wolfgang Ruttenstorfer, a cég vezetője. A vezérigazgató szerint már évek óta folynak a tárgyalások a két cég között, így semmiképpen sem tekinthető váratlan és barátságtalan lépésnek az OMV közeledése. Ebben az időszakban már szinte minden létező konstrukciót áttekintettek, kezdve a menedzsment összetételétől a kettős központig.
Ruttenstorfer jelezte a FigyelőNetnek, hogy nem pusztán pénzügyi befektetési céllal vásároltak részesedést a Molban, hanem úgy vélik, hogy van értelme a két vállalat fúziójának. Így ugyanis egy nagy és erős közép-európai olaj és gázvállalat jöhetne létre. A vezérigazgató állítása szerint idáig ahány Mol-részvényessel beszéltek (intézményi) az mind azt állította, hogy jó ötlet a fúzió és megéri az erőfeszítéseket. Ruttenstorfer úgy látja, egyre nagyobb a nyomás a Molon, ezért hirdettek meg egy ajánlatot.
Különben azért jelentkeztek csak júniusban a feltételes ajánlattal, több elemző szerint későn, mert nem kívántak ellenségesnek tűnni. Emellett egyben időt akartak hagyni, hogy a menedzsment és a részvényesek átgondolhassanak mindent, és úgy hozhassanak döntést. Ruttenstrorfer azt állítja, hogy a részvényesek miatt adtak feltételes ajánlatot, mert azok – állításuk szerint – nem kaptak kellő tájékoztatást a Moltól az OMV megkeresésének részleteiről. A menedzsmentnek a vállalat érdekei mellett a részvényesek érdekeit is figyelembe kell venni egy idő után, utalt Ruttenstrofer a Mol-menedzsmentre.
Az igazgató azt is elmondta, hogy meg akarják tartani a Mol-részvényeket, és egyelőre nem kívánnak más lehetőségeken gondolkozni. Hozzátette: egyelőre nem kértek állásfoglalást az EU-tól, hogy mit kellene eladni, ha a két cég egyesülne. Ugyanakkor Ruttenstorfer úgy látja, hogy egyesülés esetén sem kellene komolyabb létesítményeket, azaz finomítókat vagy petrolkémiai üzletágakat eladni. Esetleg egy-két kúthálózatot kéne értékesíteni vagy elcserélni, netán harmadik félnek hozzáférést biztosítani a finomítókhoz. Ám mindezekről még túl korai beszélni, állítja a vezérigazgató. Mellesleg a részvényesek mindenképpen megkapnák az ajánlatban jelzett árat.
—-Bokros: magyar oligarchák—-
Az Európai Unió gyorsan tud döntést hozni abban a kérdésben, hogy a „lex Mol” összhangban van-e az uniós szabályozással, közölte Andris Piebalgs, az unió energiaügyekért felelős főbiztosa Bécsben. A magyar parlament által elfogadott törvény megakadályozná az OMV által benyújtott 14 milliárd eurós felvásárlási ajánlat végrehajtását. Piebalgs azt mondta, hogy az Európai Bizottság nem áll az OMV oldalán; a részvényeseknek kell eldönteniük, hogy egy esetleges fúzió valóban értékteremtő volna-e. A főbiztos hozzátette, nem lehet az állami tulajdonú cégeket másképp kezelni, mert azokra ugyanazon EU-szabályok vonatkoznak.
Eközben első ízben mondta ki a Financial Times, hogy vezető budapesti körökben aggodalmat kelt a Mol igazgatóságán belüli hatalmi konszolidáció. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter pedig egyenesen egyes magyar oligarchákat védő törvénynek nevezte a lex Molt a lap hasábjain. Bokros szerint az oligarchák vezetői Hernádi Zsolt Mol-elnök, és Csányi Sándor OTP-vezér és azok a politikusok, akik adományokat fogadnak el az oligarcháktól. Bokros hozzáteszi, hogy az állam nem közérdeket, hanem magánérdekeket védelmez ebben az ügyben. A lap megjegyzi, hogy példátlan egyetértés alakult ki a pártok között, hiszen 337 igennel 4 nem ellenében fogadták el a törvényt, holott a két nagy párt hívei sokszor egy szobában sem hajlandók tartózkodni a másikkal.
Az újság rámutat, hogy míg a Mol a nemzetközi pénzpiacokon egy tisztán üzleti alapokon működő energiavállalatként mutatja be magát, addig egy televíziós hirdetésben az „Ami jó a Molnak, az jó az országnak” szlogennel reklámozza magát. Az FT szerint ez a gondolkodásmód széles körben terjedt el, hiszen egy héttel korábban Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta az FT-nek, hogy a Mol Magyarország vállalati kultúráját testesíti meg.
Nem politikai kérdés?
A politika jól tenné, ha kimaradna a Mol-OMV-ügyből, ez kizárólag a vállalatok vezetőire és részvényeseire tartozik – mondta Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter csütörtökön Budapesten azt követően, hogy tárgyalt magyar kollégájával. Az osztrák külügyminiszter szerint ugyanakkor van értelme annak, hogy az energiabiztonság területén is egyesítsék erőiket az osztrák és a magyar cégek. Ursula Plassnik hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak kell eldöntenie, hogy a magyar parlament által a héten elfogadott lex Mol megfelel-e az uniós előírásoknak.
Göncz Kinga magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a most elfogadott törvény mindenféle szempontból megfelel az uniós elvárásoknak, előkészítésekor Magyarország folyamatosan konzultált az Európai Bizottsággal. Magyarországnak az volt a problémája, hogy az OMV nem nyílt ajánlatot tett a Molra, nem tárgyalásokat kezdeményezett – tette hozzá a külügyminiszter. Göncz Kinga ugyanakkor kiemelte: a földrajzi közelség miatt is szükség van energetikai együttműködésre Magyarország és Ausztria között, ez vonatkozhat a hálózatok összekötésére, tervezésére, illetve közös tárolókapacitásra.
