A Monetáris Tanács a 2007. október 29-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,5 százalékos szintjét, jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Simor András MNB-elnök hozzátette, hogy hosszú vita volt, és szoros volt a szavazás végeredménye. az elnök teljesíthetőnek tartja a 3 százalékos inflációs célt 2009-re.
Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól.
Simor András úgy látja, hogy a magyar reálgazdaság teljesítménye ellentmondásos. A feldolgozóipar teljesítménye kiemelkedő volt az elmúlt időszakban, több mint 10 százalékos éves növekedési mértékkel. Emellett az export is igen jó teljesítményt nyújtott.
Növekvő élelmiszerárak
Ugyanakkor az elmúlt hónapban beérkezett új információk megerősítették, hogy rövidtávon az élelmiszerárak számottevő emelkedésére lehet számítani. Az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik, ezért a középtávú inflációs kilátásokat is érintheti. Azonban az maginfláció egyéb tételei ugyanakkor nem utalnak további inflációs nyomásra, tette hozzá Simor.
A versenyszféra bérinflációja augusztusban csökkenést mutatott, ami elsősorban a 2006-os szabályozási változások miatti előrehozott prémium-kifizetéssel magyarázható. Az év hátralévő részében ezért jelentős ingadozások várhatók az éves bérnövekedési ütemben.
A termelékenység-növekedéssel összhangban álló béremelések csökkentik annak kockázatát, hogy az inflációt érő mezőgazdasági, energiaár- és egyéb kínálati sokkok sorozata tartósan magas árnövekedési ütemhez és magas szinten rögzülő inflációs várakozásokhoz vezessenek, közölte Simor
Ami a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatokat illeti, úgy tűnik, hogy az amerikai jelzálogpiacról kiindult nemzetközi turbulencia az eddigiekben csak átmenetileg érintette a forintbefektetések kockázati megítélését. A jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci környezet lehetőséget adhat az alapkamat mérséklésére, azonban az inflációs kockázatokra és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságára való tekintettel a Monetáris Tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni. Azonban a forintbefektetések kockázatprémiuma visszatért a június-júliusi szintre, ami örömre ad okot, tette hozzá Simor.
Év végére csökkenhet
A Takarékban elemzése szerint a döntés hátterében feltehetően az elmúlt időszakban megjelent ellentmondásos inflációs és béradatok, illetve az inflációra felfelé ható kockázatok növekvő száma állnak, mivel a folyamatok alaposabb megismerése több időt vehet igénybe.
Amennyiben a novemberben megjelenő legfrissebb inflációs jelentés csak enyhén emeli az infláció várható pályáját, és megvalósíthatónak tartja a 2009-es inflációs cél elérését, valamint a bértárgyalások is megnyugtatóan alakulnak és az élelmiszerárak sem okoznak nagyobb aggodalmat, novemberben már várható egy 25 bázispontos kamatcsökkentés, így év végére 7,25 százalékos kamatszint lehetséges.
A múlt heti Reuters elemzői felmérésből az derült ki, hogy az elemzők a kamatemelési ciklus egy évvel ezelőtti lezárulása óta nem voltak olyan megosztottak a kamatdöntést illetően, mint most. Ugyanakkora az esélye, hogy hétfőn ismét kamatot csökkent az MNB, mint annak, hogy változatlanul marad az alapkamat.
Emelkedő inflációs konszenzus
A Reuters felmérésben résztvevő egyes elemzők szerint a nemzetközi piacokon fennmaradt a bizonytalanság, a hazai inflációs kockázatok pedig sok elemző szerint komolyak maradtak, és ezeket hitelessége veszélyeztetése nélkül nem hagyhatja figyelmen kívül a jegybank. A fő inflációs kockázatok közt említették az elemzők a béreken kívül az élelmiszerárak emelkedését, amely akár egy-másfél évig is eltarthat.
Az MNB 3 százalékos középtávú inflációs céljának hitelessége nem kérdőjeleződött meg a felmérésben, bár a 2009-es éves átlagos inflációra vonatkozó konszenzus egytized százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett. Ennél rövidebb távú inflációs előrejelzéseik azonban már második hónapja romlanak. 2007-re egytized, 2008-ra háromtized százalékponttal emelkedett a konszenzus, 7,8, illetve 4,6 százalékra.
