Gazdaság

Hatalmas bukás amerikai alapoknál

Két kockázati alap hatalmas bukása ingatta meg az amerikai befektetőket szerdán. A Bear Stearns alapkezelő két, alapvetően másodlagos jelzálogpiaccal kapcsolatos termékekbe befektető alapja omlott össze. A másodlagos jelzálogpiacba fektető alapoknál kialakult krízis az egész tőzsdére rányomta a bélyegét.

A másodlagos jelzálogpiacon azon ügyfelek számíthatnak hitelre, akik egyébként nem felelnek meg az elsődleges jelzáloghitel követelményeinek: tartozásuk van, magas kockázati szinten állnak a bankok részére, más hitelekkel vannak túlterhelve, stb. Az Egyesült Államokban több pénzintézet is sikeres piacot alakított ki a lakossági szektorban ezen ügyfelekből, eddig gyakorlatilag gond nélkül. Az első intő jel akkor következett be, amikor a fogyasztási kedv lanyhulásának köszönhetően visszaesett a lakásértékesítések száma, és ezzel szűkült a piac. Ennek veszélyeire, a magas kockázatra, ügyfelek fizetésképtelenségére több szakértő akkor hiába hívta fel a figyelmet, több pénzintézet megégette magát.


A fellendülésen buktak


Most azonban pont a másodlagos jelzáloghitelekben jelentkező feltámadt kereslet okozta a bajt: a két alap ugyanis a másodlagos jelzáloghitelekre alapuló származtatott termékek segítségével a piac további esésére fogadott, de márciusban átmenetileg véget ért a piac mélyrepülése, és a jelzálog-piaccal kapcsolatos termékek árfolyama emelkedni kezdett. Így aztán, a Bear Stearns két alapja (a magas tőkeáttételű High-Grade Structured Credit Enhanced Leverage Fund és az alacsonyabb tőkeáttételű High-Grade Structured Credit Fund) komoly veszteséget halmozott fel: a két alapban mintegy 2 milliárd dollárt helyeztek el a befektetők, a magas tőkeáttételűbe mintegy 600 milliót, az alacsonyabba mintegy 1,4 milliárdot. A két alap a saját tőke mellett 10 milliárd dollárnyi hitelt vett fel, az első tizenegyszeres, a második három és félszeres tőkeáttétellel működött. Ezzel a két alap együttes vagyona 20 milliárd dollár körüli volt.

A rossznak bizonyult stratégia és a magas tőkeáttételek miatt az Enhanced Leverage Fund májusra 23 százalékos veszteséget halmozott fel, a befektetők megijedtek és megpróbálták kivonni tőkéjüket az alapból, írta a Bloomberg. Így piaci pletykák szerint mintegy 8 milliárd dollár vándorolt ki az alapból májusban, azaz vándorolt volna, ha az alapkezelő likviditási problémákra hivatkozva fel nem függeszti a kifizetéseket. A veszteségek láttán az alap hitelezői, a Bloomberg információi szerint összesen 17 pénzintézet megemelték a hitelek biztosítékául szolgáló letét összegét, ezzel arra kényszerítették a az alapot, hogy további eszközöket helyezzen el a hitelt nyújtó befektetési bankoknál.


A vég: eladták a letétet is

A kihátráló pénzintézetek között olyan nagy neveket találunk, mint a Merrill Lynch, a JP Morgan és a Lehman Brothers. Azt követően, hogy az alap fizetésképtelenné vált, a Merrill Lynch lefoglalta és értékesítette a letétként elhelyezett eszközöket, összesen mintegy 850 millió dollár értékben. Ezután az alapokat kezelő Bear Stearns tárgyalásokat kezdeményezett a többi hitelezővel, hogy megmenthessék az alapokat a teljes megsemmisüléstől. A Bloomberg értesülései szerint a megoldási javaslatok ellenére is a JP Morgan és a Lehman Brothers is kihátrált az alap mögül, így a Bear Stearns egyedül maradt a jelentős veszteségeket felhalmozó alapokkal.

A hírek szerint a két alap mintegy 17,7 milliárd dolláros veszteséget halmozott fel, a megrendült bizalom további tömeges tőkekivonást is eredményezhet más hasonló alapokból is, ez pedig a likviditásmentes piacokon tevékenykedő alapok számára végzetes lehet. Az amerikai pénzügyi történelem eddigi legnagyobb bukása az Amaranth alaphoz kötődik, ez a hedge fund a világpiaci földgázárak elmozdulását rosszul számította ki, amely végzetes, 6 milliárd dolláros hibának bizonyult.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik