Miután egy banktisztviselő laptopjának billentyűzetébe belefolyt egy kis kóla, hajszárítóval állt neki kiszárítani. Az ismert IT cég központi szervizében dolgozó hardveres szakember a következő üzenetet küldte a javításra váró ügyfélnek: „Sajnos a beküldött gépen a billentyűk elformátlanodtak és a széleiknél összeragadtak, csak együtt lehet lenyomni őket.” A szervizes illedelmesen magában tartotta azt a félmondatot, hogy az a bizonyos hajszárító inkább a festék leégetésére használt ipari hőlégfúvó lehetett… Az új generációs noteszgépek már jobban ellenállnak a barkácsoló kedvű önkénteseknek. A fenti balesetet például megúszná az a modell, amelynél külön tálcával védik a gépházat attól, hogy a befolyó folyadékok zárlatot okozzanak.
A strapabíró, különleges igénybevételre tervezett notebookok csak az utóbbi időben kezdtek hódítani. A gyártók korábban az egyre gyorsabb processzorokkal, illetve az árak leszorításával igyekeztek megnyerni a vevőket. Az utóbbi törekvés jegyében egyre olcsóbb megoldásokat alkalmaznak, például a műanyag ház belsejéből egyszerűen kihagyják az acél merevítő keretet (ami ráadásul súlycsökkenéssel is járt). Számos típusnál műanyagokat használnak a képernyő forgópántjainál, vagy a DVD-írót, pótakkut és hasonlókat fogadó fiókoknál is, ezzel azonban megnő a deformálódás veszélye. A táskában a rosszul záródó képernyőfedél alá pedig beszorulhat egy vékony golyóstoll, ami könnyen a képernyő elrepedéséhez vezethet. A szervizbe került noteszgépek egyharmada törött képernyő miatt szorul javításra. Márpedig ez a legdrágább része a konfigurációnak – 50-60 ezer forintot kóstál, ami már önmagában több mint amennyiért egy két-három éves használt masinához hozzájuthatunk.
Aki új laptop vásárlásakor szeretne előre gondolkodni, nincs könnyű helyzetben, mert a masszív kiszerelésű gépek külsejükben nem sokban különböznek az azonos műszaki paraméterekkel rendelkező társaiktól. Az például, hogy a képernyőt és a billentyűzetházat könnyűfém keret veszi körül, elsőre nem feltétlenül nyilvánvaló. Ugyanez mondható el arra a speciális gyorsulásérzékelőre, amely a leesést vagy a lerántást detektálva azonnal parkolópályára viszi a gyorsan pörgő tányérok felett mozgó, ezért igen sérülékeny olvasófejet, ezzel megelőzve a meghibásodást és az adatvesztést. E problémát eleve kikü-
szöbölik azok a típusok, amelyekben a hagyományos merevlemezt SSD (Solid State Disk) helyettesíti.
A sokat hurcolt gépeket a többnyire íróasztalon tartott társaiknál gyakrabban lopják, vagy veszítik el. Ezért olyan típust is kínálnak a neves gyártók, amely automatikusan minden adatot titkosítva ír a merevlemezre. A gép bekapcsolásakor csak a felhasználó által megadott jelszó indítja el a visszafejtést, nélküle az operációs rendszer sem tölthető be. A merevlemezt pedig hiába szereli ki a tolvaj, és teszi be egy másik gépbe, csak érthetetlen kódhalmazt tud kiolvasni róla. Mindez nem túlzás olyan céges alkalmazásoknál, ahol az adatok értéke esetleg össze sem hasonlítható a gép árával.
