A sajtószabadság, az előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a menekültek magyarországi helyzetét vizsgáló jelentés az Európa Tanács emberi jogi biztosának július eleji látogatását követően készült. Látogatása során Niels Muiznieks kormányzati tisztségviselőkkel, valamint nem kormányzati szervezetek, országos és nemzetközi szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseket.
Öncenzúrára késztetnek a törvények
A biztos üdvözölte, hogy az európai előírásokkal összhangban álló törvénymódosítás-sorozatot hajtottak végre a magyar médiaszabályozásban, aggodalmának adott viszont hangot amiatt, hogy a gyakorlatban egyes előírások puszta létezése is “dermesztő hatást” gyakorol az újságírói szabadságra – olvasható a jelentés összefoglalójában. A biztos meglátása szerint a jelenlegi szabályozás súlyos szankciókat tartalmaz, amelyeket bár ritkán alkalmaznak, létezésük számos sajtóorgánumot öncenzúrára késztet.
Az ET tisztségviselője a médiaszabályozás további módosítását javasolta Magyarországnak, egyebek között a médiatörvény véleményre és politikai nézetek kifejtésére vonatkozó rendelkezéseinek eltörlését vagy átalakítását, az újságírók forrásainak védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztését a szabadúszó újságírókra, valamint azt, hogy a nyomtatott és az online médiára ne vonatkozzanak a regisztrációs előírások.
A reklámadóval akarják korlátozni a sajtószabadságot
Az “egy domináns többség jellemezte politikai konstelláció” Magyarországon a médiatanács széles hatásköreivel párosulva azt eredményezte, hogy a testületet “nem tartják politikai befolyásgyakorlástól és ellenőrzéstől mentesnek” – állapította meg a biztos. Ennek alapján arra hívta fel a magyar hatóságokat, hogy vizsgálják felül a médiaszabályozó hatóságok kinevezési eljárását.
Fotó: Facebook – Council of Europe Commissioner for Human Rights
A biztos szerint növekvő veszélyek fenyegetik a médiapluralizmust Magyarországon. A reklámbevételek megadóztatásának módját és a politikai reklámok korlátozását “a sajtószabadság korlátozására tett további erőfeszítésekként” értékelte.
Az ET tisztségviselője felhívta a magyar hatóságokat, hogy töröljék a rágalmazás tényállását a büntető törvénykönyvből, ehelyett polgári jogi szankciókat alkalmazzanak.
Veszélyes cigányellenesség, antiszemitizmus
Muiznieks aggodalmának adott hangot a rasszizmus és az előítéletesség fokozódása miatt. Különösen kirívónak ítélte meg a cigányellenesség megnyilvánulásait, köztük a romák elleni erőszakos cselekedeteket és “paramilitáris felvonulásokat”.
Annak ellenére, hogy a magyar hatóságok elítélték az antiszemita kijelentéseket, az antiszemitizmus visszatérő probléma Magyarországon – állapítja meg az ET jelentése. Muiznieks a leginkább aggasztó jelenségek közé sorolta “a szélsőséges szervezetek egyre jobban látható jelenlétét” az elmúlt években. “E folyamat megkülönbözető jellemzője – fogalmaztak a jelentés összefoglalójában – egy szélsőséges retorikát használó párt erős jelenléte a magyar parlamentben, valamint az e párt és a romák elleni megfélemlítő cselekményeket alkalmazó paramilitáris csoportok közötti szoros kapcsolatok kombinációja”.
A biztos üdvözölte a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítását célzó törvények szigorítását és az ilyen tárgyú jogszabályok betartatásának javítására tett erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívta a hatóságokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a bűncselekmények esetleges rasszista indítékainak feltárására.
A romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben a biztos kiemelt fontosságúnak tartja a romák oktatáshoz való hozzáférésének javítását az iskolai szegregáció minden formájának felszámolásával, valamint a romák lakhatási körülményeinek javítását és egyes, helyi kormányzati szinten hozott intézkedések hátrányosan megkülönböztető hatásainak felszámolását.
A hajléktalanokért és a menekültekért is szót emelt
Az ET emberi jogi biztosa “erőteljesen szorgalmazta”, hogy a magyar hatóságok tegyenek előrelépéseket a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítása terén. A szexuális orientáció alapján való hátrányos megkülönbözetés elleni fellépésben elért eredmények elismerése mellett felhívta a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek hátrányos megkülönböztetése, az őket érő fizikai támadások ellen.
A biztos aggodalmának adott hangot a közterületen való éjszakázást és a hevenyészett kunyhók építését tiltó szabályozások miatt, és felhívta a hatóságokat, hogy “a túlzsúfolt és elavult” szükségszállásokra tekintettel vizsgálja felül a szabályozást.
A jelentés megállapítása szerint a magyar hatóságok a 2013-ban végrehajtott jogszabály-módosítások ellenére is túlságosan gyakran folyamodnak a menedékjogért folyamodók őrizet alá helyezéséhez. A biztos az ezzel kapcsolatos szabályozás és gyakorlat módosítását szorgalmazta. Rámutatott arra is, hogy – noha a gyakorlatban az utóbbi időben nem volt példa ilyen esetre – Magyarországon a jogszabályok továbbra is megengedik menekültstátusért folyamodó családok őrizetben tartását. A biztos nézete szerint gyermekeket egyáltalán nem szabad őrizet alá helyezni, sem a családjukkal, sem a családjuk nélkül.
