40 százalék körüli elvonás
Az Eurostat friss adatai szerint az unió 25 tagországában az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya átlagosan 40,9 százalékos. A 12 euróövezeti tagországban 41,2 százalékos az elvonás összhányada, Magyarországon 38,6. A térségbeli országokban viszont ennél jóval alacsonyabb, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában és Romániában a 29-35 százalék közötti sávban mozog.
Az egyensúlyteremtés és a reformok egyidejű végrehajtása köré csoportosította előadását Veres János pénzügyminiszter, aki azt is bejelentette, hogy a kormány pénteken nyújtja be az Országgyűlésnek azokat a törvényjavaslatokat, amelyekkel szélesíteni lehet az adóalapot, és be lehet vonni az adózásba az azt kikerülőket is.
A költségvetési törvény indoklási részébe szánt javaslat egyik nem titkolt célja, hogy pótolják az elvárt adó elvetése miatt keletkezett 60 milliárd forintos „űrt”, aminek egyik felét a büdzsé tartalékából fedeznék, de szükséges a 30 milliárdos rész forrásainak megteremtése is – hangzott el többek között a Pénzügykutató Rt. és a Fővárosi Vízművek Rt. által szervezett adókonferencián.
Legfőbb cél a versenyképesség növelése
Miután Veres János felsorolta a kormány reformelképzeléseinek ismert pontjait, arról beszélt, hogy az adópolitika mely eszközeivel kívánják elérni a magyar gazdaság versenyképességének növelését, ami a kormány főcélja. Abban nincs vita az ellenzékkel sem – fogalmazott –, hogy kulcskérdés az élőmunka terhelésének mérséklése, a legális foglalkoztatás bővítése, ami egyben az adóalap szélesítését is segíti. De lényeges elemként említette a pénzügyminiszter a beruházások ösztönzését, s a vállalkozások adminisztrációjának egyszerűsítését is.
Az olcsóbb élőmunka biztosításának forrásoldaláról sem feledkezett meg a miniszter, ide sorolta az öko- és vagyonadók súlyának növelését, utóbbinál egyértelműen a jövőre bevezetendő ingatlanadóra utalt, melynek részleteiről azonban még nem szólhatott. Veres János többek között azzal érvelt, hogy az unió átlagához viszonyítva a vagyont terhelő adók kimerítése nálunk „csak” kétharmados.
Az egyensúly helyreállítása szempontjából alapvetőnek értékelte a pénzügyminiszter a hitelesség visszaállítását, ami – ahogy fogalmazott –, évente akár 50-100 milliárd forinttal is csökkentheti Magyarország kamatkiadásait.
Hat javaslat a Fidesztől
Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, a Fidesz alelnöke előljáróban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a konvergenciaprogrammal sem éri el azt az állapotot 2010-re, amiben térségünk többi állama van jelenleg. Az ellenzéki párt szakpolitikusa az államháztartási hiány mértékére, és a kormányzati kiadásoknak a GDP százalékában mért nagyságára utalt. Varga szerint az elmúlt időszakban rossz irányban változtak az adókulcsok, az áfa és az szja csökkent, miközben nőttek a vállalkozásokat sújtó terhek. Ezek abszolút a versenyképesség romlását maga után vonó intézkedések voltak – figyelmeztetett.
Az elmarasztalások mellett azért javaslatokat is hozott a Fidesz nevében, számszerűen hatot. Szerinte hiba volt megszüntetni a pozitív ösztönző intézkedéseket, példaként említette a családi adókedvezmény családi pótlékra váltását. Szintén hibaként rótta fel a negatív ösztönzők megteremtését, utalva a gázártámogatásra, ami jövedelemhez kapcsolja a mértéket, amivel minél alacsonyabb összeg kimutatására sarkallják az embereket, szintén a feketegazdaság felé hajtva őket.
Másodikként egy régi fideszes elképzelést említett, ami szerint a nyugdíjas szülők részesüljenek az általuk felnevelt gyermekek által befizetett adókból. A több országban is alkalmazott módszer a gyermekvállalás egyfajta elismerése – mondta Varga.
Fontos a helyi és a központi adók viszonyának rendezése, az arányok rögzítése, ami megszüntetné az önkormányzatok kiszolgáltatott helyzetét. Ehhez némileg kapcsolódik a negyedik javaslat is, ami megszüntetné a helyi (önkormányzati) adóhatóságokat. Mindent az APEH szedne be – mondta –, és azt osztaná vissza a településeknek. Ezzel kapcsolatban némi vita alakult ki, hogy vajon az önkormányzatok mennyire bíznának meg a központi adóhatóságban, hogy valóban annyit kapnak vissza, amennyi járna nekik.
Ötödikként említette a volt pénzügyminiszter, hogy az átlagjövedelemmel rendelkezők ne adózzanak a legfelsőbb kulccsal. Itt akár több kulcs bevezetését is elképzelhetőnek tartotta, ami némileg ellentmondott persze annak, hogy Varga Mihály előadásában többször is Szlovákiát állította példaképnek.
A hatodik javaslat lényegében megegyezett a kormány által is szorgalmazottal, miszerint növelni kell az adóstruktúrán belül a környezetvédelemhez kapcsolható adónemeket. Varga arra is felhívta a figyelmet, hogy például a személygépkocsikkal kapcsolatos terhek számbavételekor egyúttal a jövedelmi viszonyokra is kaphat fogódzót az adóhatóság.
László: adóforradalomra van szükség
A konferencia harmadik pénzügyminisztereként László Csaba azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak ma már roppant korlátozottak az adóemelési lehetőségei, miközben az adórendszer minden szinten változtatásra szorul. Nem reformra, hanem már-már forradalomra van szükség annak érdekében, hogy az adórendszer kiszámítható és stabil legyen, az ellenőrzés hatékonyabb, az eljárások kevésbé bürokratikusak, és az adószintek alacsonyabbak – fogalmazott a KPMG adószakértője.
Az európai statisztikák azt mutatják, hogy a régió országaiban a GDP-hez mérten mindenhol kisebb az adóbevétel aránya, mint hazánkban, és az uralkodó trend egész Európában az adók csökkentése. Nálunk a négyszázalékos kiegészítő adót, az iparűzési adót, a 35 százalékos osztalékadót, valamint a munkáltatói járulékterheket lehetne például enyhíteni, említette László Csaba. A szakember szorgalmazná az egykulcsos adóra való áttérést is, továbbá az egyedi kedvezmények kiirtását, és számos kis adónem teljes megszüntetését. Ma ugyanis csak a cégeknek legalább 25 féle adót kell megfizetniük, holott a teljes adóbevétel 95 százaléka 3-5 adófajtából származik, tette hozzá. László Csaba – csakúgy mint egyébként Varga Mihály – összevonná a központi és helyi adóapparátusokat a beszedés hatékonyságának javítása érdekében, de számos belső átcsoportosítást is szükségesnek tart az APEH struktúráján belül.
