Megtévesztő bankok

Kilenc esetben végződtek elmarasztaló döntéssel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatai a hazai pénzintézeteknél. A vizsgálatok közül egy még 2006-ban indult, és a kilencből nyolc esetben fogyasztókat tévesztettek meg. A kiszabott bírságok számait nagyban befolyásolta, hogy a helytelen magatartás reklámozására mennyit költöttek a bankok. Minél többet fordítottak hirdetésekre és marketingkampányokra, annál nagyobb büntetést fizethettek. Összességében 72 millió forintjuk bánta.

A GVH adatai alapján a jelzett időszakban az Erste Bank és az OTP állhatott a dobogó legfelső fokára a szabálytalanságokért. Az Erste a három vétségéért összesen 21 millió forintot fizethetett, míg az OTP három ügye mindössze 6 millió forintba került. A legnagyobb lakossági bank ugyanis kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a kifogásolt piaci erőfölénnyel való visszaélést. Azonban legrosszabbul a Citibank járt; mindössze egyszer kapták rajta, de akkor egyből 20 milliós bírsággal sújtották.

Erste: lakáshitelek

Az Erstét először azért büntették meg, mert svájcifrank-alapú, hathónapos kamatperiódusú, piaci kamatozású, lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghiteleiről tájékoztató reklámkampánya alkalmas volt a fogyasztók megtévesztésére 2006. június 26. és július 31. között. A GVH szerint a teljes hiteldíjmutató (THM) értékét nem pontosan, és nem a megfelelő konstrukciók esetében tüntették fel. Ez 15 millió forintjába került a banknak.

A bank másodszorra ismét a lakáshitelek miatt fizethetett. A GVH arra a megállapításra jutott, hogy a bank a lakáshiteleknél és a szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél fizetendő folyósítási jutalék teljes egészében történő elengedéséről szóló egyes, 2006. évben adott tájékoztatásai alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére. Az, hogy a bank nem minden esetben biztosította a teljes kedvezményt, vagy feltételekhez kötötte, 4 millió forintjába került.

Hárman buktak hitelkártyán

Az Erste harmadik büntetése megtévesztő hitelkártya-hirdetések miatt keletkezett, emiatt 2 millió forinttal lettek szegényebbek. Az összevont vizsgálat során fennakadt még a rostán a K&H Bank és a Citibank. Az előbbi 15, az utóbbi 20 millió forintot szurkolhatott le a pénztárban. A három bank abba futott bele, hogy a GVH szerint megtévesztő módon adott tájékoztatást a hitelkártyái kamatmentes használatáról.

A GVH úgy vélte, hogy a fogyasztók az alábbi tényezőkről nem kaptak felvilágosítást. A kamatmentesség kizárólag a kártyával történő vásárlásokra vonatkozik, készpénzfelvételre nem. A kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőre történő megfizetése szükséges, a teljes tartozás egy részének megfizetése esetén a fogyasztónak kamatot kell fizetnie. Valamint a teljes tartozásba nemcsak a vásárlások értékének összege, hanem a bank felé a hitelkártyával összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás (vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciók, illetve a bank által felszámított költségek, díjak teljes összege) beleértendő.

Erőfölény

A GVH szerint a legnagyobb lakossági bank, az OTP a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást tett közzé a Junior Start, a Junior Plusz és a Junior Max bankkártyáknál felszámított kártyadíjról a 2005-2007. években internetes honlapjának „Kérdések és válaszok” oldalán, illetve az OTP Junior Start kártya éves díjáról a 2005. májusi lezárású leporellón. Az itt közöltekkel ellentétben a Junior Start kártya esetében a bank felszámított kártyadíjat, a díjmentesség csak az első évre vonatkozott, a Junior Plusz és Max kártyáknál pedig az éves díj ténylegesen nem 300, hanem 450 forint volt. Ezért a GVH 5 milliót számlázott a banknak.

Újabb 1 millió forintot fizethetett az OTP, amikor a GVH határozatában azt állapította meg, hogy a bank a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsított, amikor szórólapján és internetes honlapján 2007. január 1. napját követően azt a valótlan tájékoztatást adta, hogy a Lakossági Elektronikus Számlacsomag esetében nem kell fizetni a bankon kívüli rendszeres átutalások után. Valójában 2007. január elsejétől a bankon kívüli rendszeres átutalás díja 100 forintra nőtt, így a GVH büntetett.

A GVH a legnagyobb lakossági bankot gazdasági erőfölénnyel való visszaélésben is vétkesnek találta, méghozzá 7 pontban is. Az eljárást megszüntették, de kötelezték a bankot, hogy teljesítse vállalásait. A kötelezettségek főként az előtörlesztési díjjal kapcsolatos korábbi magatartás felszámolását célozták.

A THM-en bukott

Az MKB Bank egyszer fizethetett 10 millió forintot a GVH-nak, mert úgy találták, hogy a bank a tv-reklámokban, a honlapon és az online hirdetésekben szerepeltetett, a teljes hiteldíjmutatóval kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó 2006. október, november és december havi reklámjai alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. Az indoklás szerint egyes reklámokban például a teljes hiteldíjmutatónak (THM) olyan kedvező mértékét szerepeltette, amely nem minden hiteltermékkel volt elérhető, a svájcifrank-alapú lakáshitelekben is csak a legrövidebb kamatperiódusnál érvényesült, de ezeknél is csak akkor, ha a bank nem teljesítette a reklámokban ígért gyors hitelbírálatot. A GVH vizsgálata megállapította azt is, hogy az MKB akciója három konstrukcióra vonatkozott (a svájcifrank-, az euró- és a forintalapú lakáshitelekre), ám a reklámokban csak az egyik termékhez kapcsolódó THM-et tüntette fel, méghozzá azt, amelyik a legalacsonyabb volt.