Az OMV kedd reggeli bejelentése szerint már a Mol 20,2 százalékát megszerezte, és kész részvényenként 32 000 forinton ajánlatot tenni a többi papírra. A Mol-részvények hétfői záróára 26 970 forint volt, vagyis az OMV a piaci árnál több mint ötezer forinttal ajánlott többet részvényenként. A tőzsde a kibocsátó kérésére az ajánlat nyilvánosságra kerülése után határozatlan időre felfüggesztette a Mol-részvények kereskedését. A kereskedést végül 12:30-kor újraindították, és az árfolyam egyből 31 016 forintig repült.
Újból elutasítva
Pár perccel 12 óra előtt a Mol közleményben utasította vissza az OMV ismételt közeledését. „A Mol értékelése szerint az OMV megkeresése lényegesen alulértékeli a Mol üzleteit és kilátásait. Noha a szándéknyilatkozat évi 400 millió eurós szinergiákkal számol, nem veszi figyelembe az egyesítésből és versenyjogi okokból fakadó kényszerű eszközértékesítés értékromboló hatásait. Az OMV lépése nem érdemel további megfontolást a Mol részéről és társaságunk nem kezd tárgyalásokat az OMV jelen megkeresésével kapcsolatban” – áll a közleményben.
Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója elmondta: „A mai szándéknyilatkozat nem tartalmaz lényeges új információt a Mol igazgatósága által korábban már egyhangúlag elutasított megkereséshez képest, azonkívül hogy a közlemény
kijelenti, hogy az OMV jelenleg nem tud irányítást szerezni a Molban. A szándéknyilatkozat jól illeszkedik az OMV eddigi egyoldalú és barátságtalan lépéseinek sorába. Társaságunknak független vállalatként kiváló növekedési kilátásai vannak, és így nem kívánunk a továbbiakban olyan feltételes megkeresésekkel foglalkozni, amelyek sem részvényeseink, sem az egyéb
érdekelt felek érdekeit nem szolgálják.”
Feltételekkel érvényes ajánlat
Az OMV a közleménye szerint, most „olyan helyzetben van”, hogy részvényenként 32 000 forintot kínálhat a Molért. Az OMV-nál megjegyezték, hogy az egyesülésnek vannak technikai akadályai, ezért párbeszéd szükséges. Az egyesített céget mind a bécsi, mind a budapesti értéktőzsdén jegyeznék, tették hozzá. A kereskedés kedd reggeli felfüggesztésére minden bizonnyal az OMV ajánlata adott okot. A Mol-részvényekért hétfőn záráskor 26 970 forintot adtak a Budapesti Értéktőzsdén.
Az OMV a szándéknyilatkozattal párhuzamosan levelet küldött a Mol vezetőségének, megismételve azt a szándékot, hogy kezdjenek építő jellegű tárgyalásokat, azzal a végső céllal, hogy végrehajtsák az egyesülést, mind a két cég, mind a részvényesek javára.
Ugyanakkor az OMV ajánlata még nem tekinthető nyilvános felvásárlási ajánlatnak, csak szándéknyilatkozatnak. A 32 000 forintos vételár ugyanis csak akkor él, ha teljesül az OMV öt feltétele.
Ezek az alábbiak:
– az EU-jóváhagyás a fúzióra
– 50 százalék feletti rész megszerzése a Molban
– eltörölni a 10 százalékos szavazati korlátot
– visszavonni az állam vétójogát, azaz eltörölni az egyetlen állami elsőbbségi részvényt
– visszavonni a Mol érdekeltségi körébe tartozó 40 százaléknyi Mol-részvényt.
A „Lex Mol” előtt léptek
Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője szerint az OMV végérvényesen hivatalossá tette és pontosította szándékait a feltételes felvásárlási ajánlat bejelentésével, amelyet még jókor, a „Lex Mol” elfogadása előtt tett. Az elemző szerint az OMV-nek valószínűleg ezzel a lépéssel kellett volna kezdenie, mert az idő szorításában vergődő OMV-nek ez volt az első logikus lépése az egész „egyesülési” ügyben.
Herczenik Ákos, a Raiffeisen Értékpapír Zrt. elemzője szerint az OMV-Mol fúzió semmiképpen sem nevezhető lefutott történetnek. Az OMV-nek ugyanis mindenképpen meg kell állapodnia a magyar állammal is. Ennek egyik nyilvánvaló oka, hogy az állami hatóságokkal szembemenni sohasem jó, másfelől az állami vétójog eltörlése nélkül semmit sem érne még a többségi részesedés sem. Egyben a részvényesi közgyűlésen a tulajdonosonkénti maximum 10 százalékos szavazati aránykorlátot is el kellene törölteni.
Gyurcsány Ferenc és Hernádi Zsolt Mol-vezér – még összedugják a fejüket (Fotó: MTI)
Herczenik szerint az is nagy kérdés, hogy az Európai Bizottság mit szól ahhoz, ha a 10 százalékos szavazati korlát érvényben maradna? Az sem elhanyagolható kérdés, hogy milyen nehézségekbe ütközik a fúzió uniós szinten. Példaul az szinte biztosnak látszik, hogy el kellene adni az egyik finomítót, ám a Mol könyveiben nagy értéket képviselnek a finomítók.
—-Államközi tárgyalások jöhetnek—-
Természetesen az OMV-nek meg kell egyeznie a Mol menedzsmenttel is, ami nem lesz könnyű, teszi hozzá Sarkadi. Ugyanakkor a menedzsmentre elméletileg nyomást gyakorolhat a magyar kormány (például az MFB-nél van közel 10 százaléknyi Mol-részvény), valamint az Európai Bizottság is. Sarkadi szerint két forgatókönyv jöhet szóba az OMV ajánlatával kapcsolatban. Az első szerint az OMV megállapodik a Mol menedzsmenttel a magyar kormánnyal, és akkor létrejöhet a felvásárlás meghatározott új feltételek mellet.
A második szerint a Mol és kormány kéz a kézben ellenállnak az OMV-nek, ám ehhez meg kell nyerniük az EU-t is. Ha visszautasítják az OMV 32 ezres ajánlatát, akkor fel kell vázolni a részvényeseknek egy olyan növekedési pályát, amely az OMV ajánlatánál is magasabb részvényesi értéket teremt. Elviekben járható út lenne a részvények 40%-ának bevonása, emellett pedig a lex MOL-lal tudnák biztosítani a társaság függetlenségét.
Fair ajánlat?
Sarkadi szerint jó ajánlat a 32 ezres ár, mert elégséges felvásárlási prémiumot tartalmaz. Úgy véli, hogy az OMV-nek akár sikerülhetne is 50 százalék fölé mennie, ám rövidtávon ennek csak akkor van értelme, ha a 10 százalékos szavazati korlátot eltörlik. Az elemző úgy látja, hogy nemcsak az OMV-nek kell mindenképpen tárgyalnia a magyar kormánnyal, hanem a két kormány között is meg kell történnie a megbeszéléseknek, sőt egyre inkább és jelentősebb súllyal az EU-nak valószínűleg hivatalosan is állást kell foglalnia a kérdésben.
Herczenik szerint az OMV részvényenkénti 32 ezer forintos ajánlata első ránézésre jónak tűnik. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy az OMV bevonatná a Mol által visszavásárolt 40 százalékot, akkor kevesebb részvény maradna, azaz növekedne az egy részvényre jutó profit. Ebben az esetben már egyáltalán nincs is prémium az ajánlatban, magyarázza Herczenik.
Figyelembe véve a sok kérdőjelet a tranzakció sikeressége körül, valamint az OMV ajánlatának árszínvonalát, a Raiffeisen elemzője azt tanácsolja, hogy a felfüggesztés lejárta után adjuk el Mol-részvényeinket.
Ami az OMV-t illeti, a cég 20,2 százalékos részesedését 16 500 forintos átlagáron szerezte, így mindenképpen a pénzénél van, ha nem teljesülnek az ajánlat feltételei, és ki kell szállnia a papírból. Persze elképzelhető az is, hogy a cég 50 százalék fölé megy a Molban, és vár. Ám ennek nem sok értelmét látná az elemző. A Woods elemzőcég ma reggeli jelentése szerint az OMV részvényenként 33 ezer forintig is elmehet anélkül, hogy az értékromboló lenne számára.
