Gazdaság

Mintadarab

Ausztriában Stájerország költi a legtöbbet innovációra, a vállalatok mégsem ezt, hanem a tartományban felhalmozott tudást tartják a legfontosabb hajtóerőnek.

Immár mintegy 40 ezer osztrák háztartás tárolhatja a téli tüzelőjét egyetlen hatalmas zsákban: azok, amelyek pellettel, vagyis egy faipari melléktermékkel fűtenek. A pellet nagyon könnyű, így az is megoldható, hogy automatikusan eljusson a tűztérbe, tehát a környezetbarát jelleg kényelemmel párosul. „Nem kell naponta a tűzre rakni, elég félévente egyszer foglalkozni ilyesmivel” – mondta a Figyelőnek Georg Ptak, a Sterling Power Module Energieumwandlungs GmbH. kutatási vezetője. Ha piacra viszik a cég új berendezését, már a háztartásban szükséges villamos energia nagy részét is előállíthatják egy effajta kazánnal és a hozzá kapcsolt modullal. Utóbbi segítségével a pellet elégetésekor képződő forró levegőt lehűtik, s az így keletkező nyomáskülönbséget használják fel a házi generátor meghajtására. Ez a fejlesztés nyerte el Stájerország Innostar elnevezésű innovációs média díját, amelyet az idén adtak át először, s a zsűribe a környező országokból is hívtak újságírókat, köztük a Figyelő Cég + Piac rovatának vezetőjét. Ez az elismerés az immár 11. alkalommal, négy kategóriában (mikro-, kis-, közepes és nagyvállalatok), szakmai alapon odaítélt Fast Forward díjat egészíti ki: a médiumok számára a legjobban feldolgozható újdonság kapja meg.


Mintadarab 1

Amadeo és fejlesztõi. Egyetemi diplomamunkából kézrehabilitációs robot.

ELADHATÓ FEJLESZTÉSEK. A Fast Forward díj is jelzi, hogy a tartomány számos eszközzel ösztönzi a fejlesztéseket. A pénzügyi támogatás mellett segítik a politika, a cégek, a kutatóközpontok közti kapcsolatok, az információs hálózatok építését. Működtetnek például gazdaságfejlesztési ügynökséget (Steirische Wirtschaftsförderungs GmbH.), kompetencia központokat és támogatják a különböző ágazati klasztereket. „A klaszterek segítenek a piacra vitelhez szükséges különböző tanúsítványok megszerzésében, hiszen a kis- és közepes vállalatoknak nincs erre elég pénzük” – mondott példát tevékenységükre a Figyelő kérésére Christian Buchmann, Stájerország gazdasági minisztere, aki fontosnak tartja, hogy a fejlesztések „eladhatóak” legyenek. Ennek köszönhető ugyanis, hogy a tartomány gazdasága virágzik, s a munkanélküliség itt a legalacsonyabb az országban.

Ausztria 5 milliárd eurós K+F költésének a 20 százaléka Stájerországhoz kötődik. Ennek kétharmada a cégektől, egyharmada a tartományi büdzséből származik. A hatalmas pénzügyi támogatás imponáló, a vezető K+F cégek képviselői mégsem ezt hozták fel először arra a kérdésre, miért jó nekik éppen Stájerországban dolgozni. „Az üzletben a szükséges információk megszerzése a legnehezebb, s itt minden megtalálható” – vélekedett Waltraud Schinko-Neuroth, az ausztriai piacvezető hallókészülék-fejlesztő, -gyártó és -forgalmazó cég, a Neuroth AG tulajdonos-elnöke. Mint mondta, Grazban van orvosi és műszaki egyetem, a leobeni Montan egyetemen foglalkoznak anyagtechnológiával, s a tartományban remek szabadalmi jogászok tevékenykednek. Ha pedig új kapcsolatra van szükségük, a gazdaságfejlesztési ügynökség ingyen összehozza őket a megfelelő emberekkel.

Christian Holter, a napelemeket gyártó Solid GmbH. alapító-igazgatója azt emelte ki, hogy Grazban van napenergetikai K+F központ; Georg Ptak a Sterling Powertől pedig úgy válaszolt, hogy itt lehet tanulni más ágazatok élen járó cégeitől. Ők például használnak olyan, különösen magas olvadáspontú anyagokat, amilyet az autóipari klaszter tagjai számára fejlesztettek.


Mintadarab 2

A kifejezetten ezt firtató kérdésre aztán kiderült, hogy a cégek jócskán kapnak anyagi támogatást is. A Sterling Power például pályázaton nyerte el a villamosenergia-modul kifejlesztéséhez szükséges összeg felét. Helmut List, az autó-
ipari fejlesztésekre, tesztelésre szakosodott AVL List GmbH. tulajdonos-vezérigazgatója azt a vegyes vállalatot dicsérte, amelyet 40 millió euróból hoztak létre 60 százalék tartományi részvétellel (a fennmaradó 40 százalékon több társaság osztozik). Ennek keretében az egyetemek foglalkoznak olyan fejlesztésekkel, amelyekre a részt vevő cégeknek szükségük van, a cél a versenyképesség növelése.

KEZDŐLÖKÉS. A különböző támogatásokra kétségkívül az induló vállalkozásoknak van a legnagyobb szükségük. E nélkül nem jöhetett volna létre a Tyromotion sem, amelynek egyik tulajdonosa, David Ram a grazi műszaki egyetemen készített diplomamunkájára alapozta vállalkozását. Partnere, Alexander Kollreider az egyetemi konzulense volt. Az általuk kifejlesztett robot, Amadeo – amely csak pár pontnyi szavazattal maradt le az Innostar díjról – agykárosodott emberek kezének rehabilitációját segíti. Amadeo ugyanis képes egyenként mozgatni a páciens ujjait, a monitorán jelezve, hogy az adott mozdulathoz mennyiben járult hozzá a beteg, akit motivál a gyakorlásban, hogy látja a fejlődést. Mint David Ramtól megtudtuk, beköltözhettek az állam és a tartomány által közösen fenntartott grazi tudomány parkba, amelyet a hasonló spin-off vállalkozások számára hoztak létre. Ehhez üzleti tervet kellett benyújtaniuk, s nemzetközi zsűri döntött a támogatásról, vagyis arról, hogy két ember számára irodát biztosítanak a hozzá tartozó infrastruktúrával, ehhez adnak 20 ezer eurót a fejlesztések költségeire, s további 50 ezret kamatmentes hitelként. Később 80 ezer eurót nyertek az osztrák államtól is. Stájerország költségvetésének terhére vehettek részt Düsseldorfban Európa legnagyobb egészségügyi kiállításán, a Medicán. Tagdíjmentesség mellett beléphettek a humán technológia klaszterbe. Ennek konferenciáján ismerték meg egyik gyártó partnerüket, ők maguk ugyanis csak a fejlesztést és az összeszerelést végzik.

„Már 70 ezer euró magántőkét is sikerült bevonnunk, s most egy kockázatitőke-társasággal tárgyalunk 300 ezer euró befektetéséről” – érzékelteti a viharsebes fejlődést David Ram. Hozzáteszi: a kapcsolatépítés szempontjából is remek, hogy bejutottak a tudomány parkba, ennek révén jöttek össze a kockázatitőke-társasággal is. Ha minden jól megy, Amadeo egy éven belül piacra kerülhet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik