Részletesen vizsgálta a Gyurcsány-csomag hatását egyes társadalmi rétegek jövedelmi helyzetére a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című legutóbbi kiadványában a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank közgazdászai által készített dokumentum többek között részletezi azt is, hogy milyen hatást gyakorolnak a megszorítások a lakosság hitelfelvételi kedvére.
A gazdagokat nem kompenzálják
A társadalom szegényebb rétegeinek a reáljövedelme idén 3 százalékkal, míg a leggazdagabb tíz százaléké 7 százalékkal csökken a Gyurcsány-csomag hatására; átlagosan a magyarok 3,8 százalékos életszínvonal-csökkenést szenvednek el – jósolják a központi bank közgazdászai. Érdekesség, hogy az idei büdzsé benyújtásakor a kormány 4,2 százalékos reálbércsökkenéssel számolt átlagosan.
Az igazságosság irányába mutató teherviselés egyik oka az, hogy idén a béreknél nagyobb ütemben nőnek a pénzbeli társadalmi juttatások (családtámogatás, álláskeresési támogatás). Mivel a legalacsonyabb jövedelemszinteken élők elsősorban állami támogatásból jutnak jövedelemhez, havi bevételeik nagyobb mértékben nőnek, mint a többi társadalmi csoporté. Ezzel szemben az adó- és járulékterhek emelkedése leginkább a gazdagabbakat érinti, ráadásul az ő jövedelmüknek jóval kisebb részét jelentik az állami támogatások.
Az előbbi trendet érdemben erősíti a gázár-kompenzáció új rendszere, melynek nyomán a társadalom leggazdagabb tíz százaléka számára megduplázódott a gázár, míg a legszegényebbeknek akár csökkenhetett is éves összevetésben az energiahordozó ára. (A vezetékes gáz ára márciusban átlagosan 56,5 százalékkal nőtt egy év alatt a KSH legfrissebb adatai szerint.)
A középrétegek jövedelmi helyzete azért romlik viszonylag kevéssé, mert a nyugdíjasok jó része ide tartozik, és ellátmányuk összege nagyobb ütemben nő, mint a béreké.
Kevésbé dübörög
Tavaly év végéig dübörgött a hitelek piaca: a magánszektor (tehát a háztartások és a vállalatok) itthon felvett hiteleinek aránya a GDP-hez képest 2006 végén 58 százalékos volt az egy évvel korábbi 52-höz képest. A háztartásoknak nyújtott hitelállomány bővülési üteme reálértéken az év végére – nyilván a csomag hatására – 13 százalékosra lassult az év eleji 21 százalékról. Az új kölcsönök többsége jelzáloghitel és devizahitel volt, így az év végére a háztartások hitelállományának felét a devizahitelek jelentették, míg a kölcsönök 60 százaléka jelzáloggal biztosított volt.
A jegybank közgazdászai arra számítanak, hogy a lakossági hitelállomány tovább bővül, bár a növekedés üteme lassulhat, és sokan „fogyasztás-simításra” készülnek: hiteleik egy részét felélik, így ellensúlyozva a csomag negatív hatásait. Ezért várakozásaik szerint idén a fogyasztás kevésbé mérséklődik, mint a reáljövedelmek.
Túl sok adós mindenét kockáztatja?
A teljes háztartási szektor rendelkezésre álló jövedelmének tíz százalékát fordítja adósságtörlesztésre, ami nemzetközi összevetésben viszonylag magas eladósodottságot jelent – áll a jegybanki dokumentumban. Az MNB 1046 hitellel rendelkező háztartás körében végzett felmérése szerint az adóssággal rendelkező háztartások összjövedelmük 18 százalékát fordítják átlagosan hiteltörlesztésre.
Aggasztóbb adat, hogy a kutatás szerint az eladósodott háztartások mindössze 18 százalékának van megtakarítása, vagyis a többiek „jövedelmi sokk” – például munkanélküliség – esetén 1-3 hónapig képesek törleszteni adósságukat.
A jegybanki jelentés szerint a háztartások 4,2 százaléka vállalt veszélyesen nagy rizikót a hitelfelvétellel: esetükben a havi törlesztőrészlet elviszi nettó jövedelmük 47,5 százalékát; az általuk felvett hitelek összege a teljes háztartási hitelállomány 12,9 százalékát jelenti.
A jegybanki jelentés megjegyzi: bár az ingatlanpiac teljesítménye idén is várhatóan csökken, a bankok számára nem jelenthet érdemben gondot a jelzáloghitellel terhelt házak és lakások értékesítése – amennyiben erre szükség mutatkozik.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
