A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a múlt héten jártak Magyarországon, ahol a szerdán Londonban kiadott jelentés szerint politikai döntéshozóknál tájékozódtak.
A látogatásról közölt átfogó elemzés szerint a ház szakértői a megbeszéléseken olyan jelzéseket kaptak, hogy a forintsáv fenntartásáért az MNB-nek potenciálisan meredekebb – egyébként az inflációs fejlemények által is alátámasztott – monetáris enyhítéssel, ugyanakkor erősödő (árfolyam)volatilitással kell „fizetnie”.
Májusban kezdődhet a csökkentési sorozat
A jelentés szerint a cég alapeseti forgatókönyve változatlanul az, hogy a magyar jegybanki kamat 2008 elejéig másfél százalékponttal 6,50 százalékra süllyed, de a JP Morgan egyre növekvő esélyt lát arra, hogy az MNB ezt a kamatszintet már az idei év végére eléri.
A ház emellett előrehozta a kamatcsökkentési ciklus általa valószínűsített kezdetét májusra az eddig prognosztizált júliusról. Az elemzők szerint ugyanakkor két fő okból valószínűtlen a forint árfolyamsávjának megszüntetése. Az inflációs kosár azon összetevőinek (éves) drágulása, amelyeknek árát csak a piac vezérli, mindössze 3-4 százalékos, ez pedig arra utal, hogy jelenleg nincs szükség 253-as árfolyamnál erősebb forintra a 3 százalékos inflációs cél eléréséhez középtávon.
A forintsáv-eltörlés valószínűtlenségének másik fő oka a ház szerint az, hogy a kormány ellenzi a sáv bármilyen módosítását, attól tartva, hogy a forint további erősödése már árthat az export-versenyképességnek, a működőtőke-beáramlásnak és a GDP-növekedésnek. Ezt részben a sáv 2001-es szélesítésének kedvezőtlen – például a közvetlen külföldi befektetések utána következő visszaesésével kapcsolatos – tapasztalatai táplálják, valamint az a meggyőződés, hogy az erőteljes hozamelőny-kereslet és a javuló alapmutatók jellemezte környezetben az MNB nem lenne képes kamatcsökkentésekkel útját állni a felértékelődésnek.
Az idei hiánycél még meglesz
A jelentés egyébként azt is megjegyzi, hogy az elemzők egyre inkább bizakodnak abban, hogy a kormánynak az idén sikerül a célnál alacsonyabb költségvetési hiányt tartania. Ennek oka részben az „erősen konzervatív” bevételi előrejelzés, de az is, hogy a reformok terén eddig következetesen végrehajtotta a kormány azt, amit eltervezett. Az az „általános érzet” azonban, hogy a politikusok ismét elveszíthetik a reformok folytatása iránti elkötelezettségüket a választások előtti időszakban, arra enged következtetni, hogy a 2014 előtti euróövezeti csatlakozás célja akkor is „kihívásokkal teli” lenne, ha 2007-ben sikerül alulteljesíteni a költségvetési hiánycélt.
Az elemzés hangsúlyozza, hogy – jóllehet a magyar kormány megerősítette, hogy jövőre a GDP további 2 százalékának megfelelő költségvetési konszolidációt hajt végre – a JP Morgan 2008-ra 5,5 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt jósol a 4,4 százalékos kormányzati cél helyett, mivel kétségei vannak a további kiadáscsökkentés mértékével kapcsolatban, különösen önkormányzati szinten
A cég szerint a magyar kormányok „hagyományosan képtelenek” a kiadások kordában tartására választások előtti időszakokban, és emellett az idei év után a költségvetési bevételek növelésének lehetősége „gyakorlatilag nulla”.
Kevés a zöldmezős beruházás
Az elemzés szerint ugyanakkor a ház a konszenzussal egyezően a GDP-érték 5 százaléka alá csökkenő idei folyómérleg-hiánnyal számol; a JP Morgan előrejelzése 2007-re 4,5 százalékos folyó deficit. A hiánycsökkenés fő tényezője „az összeomló hazai kereslet” révén javuló kereskedelmi mérleg, és a deficit 2008-ban is tovább csökken.
A csökkenő folyómérleg finanszírozása „kényelmesen” megoszlik a működőtőke-beáramlás, a háztartások devizaalapú hitelfelvételei, a portfolió-beáramlások és a gyarapodó EU-pénzek között. A jelentősebb zöldmezős beruházási tervek hiánya és a profitok csökkenő mértékű újrabefektetése – ennek mértéke tavaly a GDP 1 százalékának felelt meg az előző évek 2,5 százalékos átlaga után – azonban „valamelyest aggasztó”, és sebezhetővé teheti a forintot a kockázatvállalási hajlam romlásától.
A JP Morgan elemzői – magyar kormányzati forrásokból – úgy tudják, hogy két nagyarányú potenciális beruházás látszik a horizonton, a gyógyszeripari és a nanotechnológiai szektorban.
Magyarország GDP-növekedési potenciálja ugyanakkor csökkent – becslések szerint jelenleg 3,5 százalék a korábbi 4 százalék helyett -, a beruházások 2001-2002-től indult lassulása miatt, de ez csak akkor derült ki egyértelműen, amikor az euróövezet fellendülésével a magyar növekedési ütem elmaradt a szomszédokétól. Ennek következtében a gazdaság nem teremt állásokat, miközben a vállalatok termelékenység-javulása is lassulni kezdett, áll a JP Morgan szerdán Londonban kiadott átfogó elemzésében.
