„Az isten sem ment meg bennünket az egyensúlyteremtés idei sikeres végrehajtásától” – fogalmazott Antal László a Pénzügykutató Zrt. tegnapi tájékoztatóján, de azt az elemzés szerkesztője, Petschnig Mária Zita sem tudta megmondani, hogy ebből mi következik majd 2008–2009-ben, amikor viszont a kockázatok növekedésével lehet számolni.
Az idei év azonban még elég jól belátható a kutatók szerint, ami alapján azt prognosztizálják, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékkal, a beruházások 1-2 százalékkal bővülnek idén. Az államháztartás ESA szerinti hiánya a kormány által tervezettnél jobban, a GDP 6,3 százalékára mérséklődik a tavalyi (még becsült) 9,7 százalékról.
Az infláció az év egészének átlagában 6,5-7 százalék körül alakul, az év végére viszont 4,5 százalékra csökken. A reálbérek – a költségvetési szférában történt lazítás ellenére is – 4-5 százalékkal esnek.
Ahogy Petschnig Mária Zita fogalmazott: a magyar gazdaság továbbra is a helyreállítás és átépítés egyidejű állapotában van viszonylag kedvező külső piaci, viszont kedvezőtlen belső társadalmi feltételek mellett. A kutató véleménye szerint a stabilizációt esetleg lehetett volna úgy is végrehajtani, hogy a válallkozásokat kevésbé, a lakosságot pedig nagyobb mértékben súlytják, de a kormány ezt politikai okokból nem merte felvállalni.
Zuhanás helyett csendes földetérés
Petschnig Mária Zita, ugyanakkor nem tartja valósnak a vállalkozások panaszát, ami szerint hatalmas terheket róttak volna rájuk, hiszen egyedül a 4 százalékos szolidaritási adóval számolhatnak pluszban, az elvárt adó és a házipénztár megadóztatása is elvérzett az alkotmányosságon. Szerinte a lakosság terhei jobban nőttek. Azt ugyanakkor ismételten hangsúlyozta a kutató, hogy a „nem csinálni semmit, nem lett volna alternatíva semmiképpen”, mert akkor zuhanórepülésben, csattanással ért volna földet a magyar gazdaság így viszont jó esélyünk van a „soft landing”-re, fogalmazott.
Amennyire nagy biztonsággal lehet prognosztizálni az ez évi számokat folyamatokat, annyira bizonytalan 2008-2009.Ezzel kapcsolatban Antalóczy Katalin azt hangsúlyozta, hogy 2006-ban a közvetlen külföldi tőkebefektetés hiába volt 4,9 milliárd euró, (ami a második legnagyobb érték a rendszerváltás óta) a szerkezete aggodalomra ad okot. Ugyanis soha nem volt még ilyen alacsony, mindössze 900 millió euró az eredményből visszaforgatott befektetés, ami arányaiban a 2005-ös 45 százalékról 20 százalékra esett. Másrészről soha ilyen magas nem volt, 2,6 milliárd euró az egyéb tőkemozgások – lényegében a tulajdonosi hitelek – összege sem, 1 milliárd euró is csak egyszer, 2001-ben fordult elő. Mindez, a külföldi befektetők elbizonytalanodását tükrözi, ami a következő évek nehezen kalkulálhatóságában köszön aztán vissza.
Az idei harmadik negyedév után „okosabbak” leszünk summáztak a kutatók.
