Leminősítés

Korábban többször is figyelmeztetett a leminősítés lehetőségére az S&P, így az ennek bekövetkezéséről szóló hír nem lepte meg túlságosan a piacokat, s a tényleges döntés már beépült az árakba. A devizában kibocsátott magyar államadósság minősítése maradt „A mínusz”, illetve „A-1″ a hosszú, illetve a rövid lejáratra. A három nagy hitelminősítő közül a brit Fitch az év elején már rontotta a forintadósság besorolását, a Moody’s pedig korábban összevonta a forint- és a devizahitelek minősítését az EU-tagságra és az eurózóna konvergenciára hivatkozva, így e minősítőtől egy romló besorolás lényegesen kedvezőtlenebb üzenetet hordozna.

Az S&P szerint az idén az eredményszemléletben – a nyugdíjpénztári befizetésekkel együtt számolva – az államháztartási hiány a tavalyihoz hasonlóan eléri a GDP 5,2 százalékát, a hivatalos 4,7 százalékos cél helyett. A hitelminősítő az országgyűlési választások közeledte miatt valószínűsíti, hogy a következetes fiskális szigorra vonatkozó kormányzati ígéretek nem teljesülnek. Az S&P elemzői elismerik ugyan, hogy a magyar gazdaság erős és versenyképes exportszektorral rendelkezik, viszont felhívják a figyelmet arra, hogy ha a költségvetési helyzet tovább romlik – párhuzamosan a folyó fizetési mérleg alig csökkenő hiányával -, akkor a makrogazdasági egyensúlytalanságok tovább rosszabbodó hitelminősítői megítéléshez vezethetnek. Elemzők szerint ez a megjegyzés egyértelműen a devizaadósság osztályzatának esetleges lerontására vonatkozik. Az S&P elégtelennek ítéli meg a költségvetésben rendelkezésre álló tartalékokat. Eszerint további megszorítások nélkül tarthatatlan a hiánycél.

A Pénzügyminisztérium (PM) reakciója a szokásos kincstári optimizmustól vezérelve igyekezett a pozitívumokat kihámozni az amúgy nem túl hízelgő hitelminősítői véleményből. Kétségtelen, hogy a magyar állampapírok minősítése a korábbi besorolás rontása ellenére is megmaradt a befektetőknek ajánlott kategóriában, s az is, hogy a jelenlegi besorolás megegyezik Lengyelország, Lettország, Litvánia és Szlovákia állampapírjainak minősítésével.

A pénzügyi tárcánál továbbra is állítják, hogy tartható a 3,6 százalékos GDP-arányos, eredményszemléletű, a nyugdíjreform hatásával korrigált államháztartási hiánycél. A PM a tervek szerint a 150 milliárd forint költségvetési tartalékból 125 milliárdot befagyaszt, s ezenkívül a további konszolidációt segíti az is, hogy júliustól visszaáll a régi importáfa-fizetési rend, vagyis a vámkezeléssel egy időben kell majd megfizetni az EU-n kívüli országokból behozott termékek után a forgalmi adót. Módosul továbbá a szerencsejátékokról szóló törvény, s a különböző járulékokból származó bevételeket is növelni tervezik.

Veres János pénzügyminiszter egy közelmúltban tartott elemzői találkozón ugyanakkor nem volt képes a piac szereplőit meggyőzni arról, hogy ezek az intézkedések érdemben változtatnak a büdzsé helyzetén. A Danske Bank által a találkozóról készített összefoglaló például a „Magyarország se lát, se hall” címet viseli. A banki értékelés szerint „a találkozón Veres úr nem változtatta meg azt a benyomásunkat, hogy a magyar kormány nem kíván szembesülni a tényekkel – a költségvetés szörnyű állapotban van”.

A PM maga is azzal számol, hogy az államháztartási hiány már szeptemberben eléri az egész évre tervezett mértéket, ám a miniszter által vázolt megszorítások és a decemberre várt jelentős – 150 milliárdos – bevételi többlet a hivatalos álláspont szerint tarthatóvá faragja végül a hiányt. Az első négy hónapban az államháztartás hiánya – a tavalyi azonos időszakban regisztrált 547 milliárd forinttal szemben – 710 milliárd forint volt, ez az éves előirányzat 70 százaléka.