| |||
Hiába bonyolított le hatalmas forgalmat már a megalakulását követő években a Humansoft Kft., a cég a saját bőrén tapasztalhatta, hogy egy vállalkozás sok problémával járhat. Az egyik legfőbb gondot a kommunikáció nehézségei okozták. „Akkoriban nem volt mobiltelefon, fővonalhoz jutni pedig szinte lehetetlen volt: habár már 500 milliós forgalmat értünk el, méghozzá komoly ügyfélkörrel, csak az ott lakó ingatlantulajdonos szívességének köszönhetően használhattuk az egyik, majd később a másik fővonalát is, de csak munkaidőben” – eleveníti fel a nehézségeket Illés Antal, az egyik alapító.
A villamosmérnökként végzett vállalkozó az egyetem után több nagy állami vállalatnál – a Gelkánál, majd a Medicornál – volt szoftverfejlesztő. A nyolcvanas években azonban már lehetőség nyílt a főállás „kiegészítésére”. Illés Antal esetében ez kezdetben a vállalati gmk-t, majd a saját gmk-t jelentette. A vállalkozó rendszeresen sportolt, innen jött az ötlet, hogy olyan hardvertermékeket állítsanak elő, amelyek sporttal kapcsolatos adatok mérésében és kiértékelésében hasznosíthatóak. Ezeket a Sportkórháznak, illetve a Testnevelési Főiskolának is sikerült értékesíteni. S ahogy gyarapodtak az ötletek, a gmk-ból kisszövetkezet jött létre.
|
Az informatikusgárda még a kisszövetkezeti tagság „utolsó napjaiban” elkezdett fejleszteni egy, a multimédiás rendszerek előfutárának tekinthető, oktatási szoftverterméket egy svájci magániskola-tulajdonos felkérésére, aki az induláskor tulajdonostárs is volt a cégben. „Amikor elindultunk – s ezt a névválasztás is tükrözi, – azt gondoltuk, hogy ez a program lesz a zászlóshajó” – avat be a cégalapítók egykori reményeibe Illés Antal. Ezek az álmok azonban hamar szertefoszlottak, nem sikerült sem a más németajkú országok felé történő nyitás, sem a „visszahonosítás”.
A szoftver helyett így a hardver felé fordult a vállalkozás, amely kezdetben egy családi házhoz épített 35 négyzetméteres irodahelyiséget bérelt. A Távol-Keletről importált alkatrészekből az elsők között kezdtek bele számítógépek hazai összeszerelésébe. Ehhez már nagyobb helyre volt szükség, amit további telephely bérlésével, majd költözéssel oldott meg a kft. „Eleinte egyértelmıen sikeres volt ez a tevékenység, amikor azonban két év múlva, 1993-1994 tájékán megerősödött a konkurencia, s egyre többen különböző trükkök segítségével próbáltak meg piacot szerezni, jobbnak láttuk kivonulni erről a területről” – összegzi az epizódot az ügyvezető.
A no-name gépek árusítása mellett azonban az ügyvezető már régóta tervezte a márkás gépek forgalmazását is. A kilencvenes évek elején Illés két hónapot Kanadában töltött egy „gyorstalpaló” MBA-kurzuson, s ott megismerkedett egy magyar származású üzletemberrel, aki személyesen ismerte Michael Dellt. A Dell akkoriban még Észak-Amerikában is viszonylag új vállalkozásnak számított, de szerepelt – ha nem is előkelő helyen – az Illés által összeállított potenciális partnerek listáján. Így már 1991-ben sikerült a Humansoftnak szerződést kötnie Dell-gépek forgalmazásáról, Magyarországon harmadikként. „Emellett más próbálkozásaink is voltak: általában olyan termékek bevezetését akartuk vállalni, amelyek Magyarországon még nem voltak elterjedtek,ilyenek voltak például az OKI nyomtatók vagy modemek” – mondja a tulajdonos. A hardver mellett 1994-től ismét foglalkozott szoftverrel is a cég: a svéd Scala vállalatirányítási rendszereit forgalmazták. Ez a lépés szintén részben egy MBA-kurzusnak köszönhető: Illés 1992 és 1994 között elvégzett egy francia-amerikai programot, s itt ismerkedett meg azzal a szakemberrel, aki az új üzletág vezetője lett.
Az 1995-ös év komoly vízválasztónak bizonyult a cég történetében. Az akkori öt tulajdonos komoly csatákat vívott egymással, hogy a Dell mellett tegyék-e le a garast, vagy összpontosítsanak az összeszerelésre. A vitát végül az oldotta fel, hogy három tulajdonostárs kilépett a cégből, tulajdonrészét eladva a megmaradt két tulajdonosnak. A növekedés folytatódott, amit az is jelzett, hogy a cég 1996-ban megvásárolta első saját irodaházát, egy 1100 négyzetméteres alapterületı ingatlant. A termékpaletta is folyamatosan bővült, egyebek mellett Microsoft-licencek értékesítésével és rendszerintegrációs szolgáltatásokkal. A vállalkozás cégcsoporttá bővült: az első leányvállalat a félvezető-alkatrészek forgalmazására szakosodott ChipCad Kft. volt, de önálló lábra állt az OKI nyomtatókat értékesítő és a vállalatirányítási szoftverekkel foglalkozó részleg is. „Sikereinek titka személyes tulajdonságaiban rejlik: hihetetlen képessége van odafigyelni a partnerére, megtudni az igényét és a legnagyobb szakértelemmel kiszolgálni” – tartja Illés Antalról Turmezey László, az Unilever Magyarország Kft. informatikai igazgatója. Példaként említi, hogy majd’ tíz éve, amikor mindenki „vasban” utazott, a Humansoft már kitınő szervizt is nyújtott. „Kitartását is valószínıleg középtávfutó múltjából örökölte” – teszi hozzá Turmezey, aki a teniszpályáról is ismeri a cégtulajdonost.
KÜLSŐ NEHÉZSÉGEK. Az ezredfordulótól a nemzetközi cégek elkezdték visszafogni informatikai beruházásaikat. A Humansoft azonban továbbra is képes volt növelni az árbevételét, azáltal, hogy a hazai vásárlók felé fordult. Az importtal foglalkozó céget természetesen érzékenyen érintették az árfolyam-ingadozások. „Úgy gondolom, hogy a cég többet vesztett a forint erősödésével, mint amennyit nyert” – közli némileg meglepően az ügyvezető. Érvelése azonban meggyőző: a verseny miatt csak meghatározott százalékos árrést érhetnek el a forgalmazók, s alacsonyabb forintban számított ár esetén a nyereség kisebb, amit nem ellensúlyoz a forgalom bővülése.
Ezzel szinte egy időben elkezdte a vállalat a róla kialakult képet megváltoztatni. „Azt akartuk, hogy ne csupán Dell-forgalmazóként, hanem IT megoldásszállítóként, rendszerintegrátorként gondoljanak ránk; ez egy picit lassabb folyamat volt, mint gondoltam” – vallja be a tulajdonos. A szolgáltatások köre 2000 őszén IT-tanácsadással is bővült. A 8 fős csapatot az Ernst & Young tanácsadó cégtől igazolta át a Humansoft. Az integrációs tevékenységet az egyedi, „házon belüli” szoftverfejlesztés egészíti ki. Az árbevétel jó részét, körülbelül kétharmadát azonban még mindig a Dell-gépek forgalmazása adja.
Az EU-csatlakozás megkönnyítette a cég életét: az unió egységes vámövezetébe való betagolódás egyszerıbbé tette a gépek, alkatrészek beszerzését. „Azt viszont nem tudjuk, hogy mikor hoz majd érezhető növekedést az informatikai kereslet bővülésében az uniós pályázatok kiírása” – mondja az ügyvezető. Ugyanakkor szinte biztosnak látszik, hogy számítani lehet új belépőkre az amúgy is éles versenyt produkáló számítástechnikai piacon.