Harmincnyolc darabos éves eladást tervezett a legkevesebb nettó 27 millió forintos álomautókból a Ferrari/Maserati szalon tavaly novemberi avatóünnepségén az importőr SPQR Warm Up igazgatója. Az újságírók arcáról csak akkor fagyott le az elnéző mosoly, amikor kiderült, hogy már a nyitás előtt „látatlanban” megrendeltek ötöt a méregdrága kocsikból. Az első három hónap alatt 8 Maserati és – az éves tervet egy híján teljesítve – 17 Ferrari kelt el.
GYORSULÁS.
A szakértőket is meglepte, hogy egyre keresettebbek a professzionális aszfaltszaggatók. Az összességében a megtorpanás jeleit mutató újautó-piacon 2004-ben több mint kétszer annyi, 1049 sportkocsit adtak el, mint a megelőző esztendőben, és a fagyos idei első negyedévben további 7 százalékkal „gyorsult” az értékesítés. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint tavaly márciusig 143 sportgép kelt el, nagyjából annyi, mint amennyit egyterűekből, illetve terepjárókból eladtak. Az idei első három hónapban, a hosszúra nyúlt tél ellenére, immár 153 sportautó talált gazdára, miközben terepjáróból ennél kevesebbre sikerült vevőt találni. A sportkocsik iránt gerjedő vágynál – a százalékok alapján – csak az összkerék-hajtásúak, a prémium terepjárók, az egyterűek, valamint az amúgy is kedvelt alsó-közép kategóriás kocsik népszerűsége növekedett meredekebben.Nem várható ugyan, hogy a Porschék és a Ferrarik népautókká válnak a Kárpát-medencében, de egyre több vérpezsdítő sportautó márka próbál szerencsét a feltörekvő közép- és kelet-európai piacokon, s a már itt lévők is rátettek egy lapáttal. Stratégiaivá vált a sportautó szegmens. A Fiat-csoport átszervezésével a Ferrari-tulajdonban lévő Maserati szorosabbra fűzte a technikai és kereskedelmi együttműködését az Alfa Romeóval. Tovább folytatja ugyanakkor a Maserati a fejlesztési, a motorgyártási, értékesítési kooperációt a Ferrarival. Máris szárnyal a Maserati, tavaly 4600 autót adott el, miután globális sikernek bizonyult a Quattroporte modell. A kínai, orosz piacra lépés után a piaci offenzíva része a csoport magyarországi, szlovéniai nyitása is.
A konkurens Porsche is újdonságokkal rukkolt ki. Sevillában tavasszal mutatta be az európai újságíróknak a 911 Carrera Cabriolet-jét és a 30 lóerővel megfejelt Cabriolet S-sét. A 300 lóerőnél erősebb sportkocsik piacán – az „elvárt” teljesítményhajhászás mellett – az agyafúrt kényelmi berendezéseké és az elektronikai csodáké a főszerep a vevő megnyerésében. Az akár 45 millió forintos Carreránál a tetőt intelligens elektronikával vezérelt szerkezet mozgatja. A kézifék melletti gomb nyomására 50 kilométeres tempóig akár menet közben is fel, vagy lecsukódik az ultrakönnyű, alig 43 kilogrammos tető. Walter Röhl, a legendás hírű ralivilágbajnok, a Porsche tesztfőnöke hívta fel a figyelmet egy másik elektronikus csodára. A műszerfalon szerénykedő „sportgomb” megnyomásával az amúgy is dinamikus, nyitott 911-es szinte „szörnyeteggé” válik. A motorvezérlést, a futóművet és az automataváltót összehangoló elektronika jóvoltából a sport beállításban keményebbé válik a futómű, így gyorsabban fordul a Porsche. Az már a sofőr stílusán múlik persze, hogy akarja-e vadítani a nyitott Carrerát. A 355 lóerős, 3,8 literes Carrera S-ben ugyanis 255 kilométeres tempónál kapcsolva a hatodik fokozatot, még mindig meglepő dinamikával gyorsulhatunk a 295 kilométer/órás végsebességig. Az elektronika felel a nyitott sportautóban ülők biztonságáért, vezérli a blokkolásgátlót és a kipörgésgátlót, a balesetkor automatikusan kiugró bukócsövet és a hat légzsákot is.
REKORDOK. A csábító 911-es top(less) modellek piaci fogadtatása a detroiti és genfi autószalon sikere alapján reményteli. A márka tavalyi magyar eredményének még nem lehetett részese a két új nyitott 911-es típus. Az itthon eladott 80 kocsiból 40 a Porsche lipcsei gyárában készülő Cayenne volt. Az idei értékesítési terv 100 darab (ebből 10 lenne nyitott 911 Carrera), ebből az első negyedévben már 21 darabot teljesítettek is (köztük 8 új Carrerát); ez is rekord, 50 százalékkal haladja meg a tavalyi azonos időszak értékesítési darabszámát.
