Sok embert foglalkoztat, mekkora jövedelemre tesznek szert a legnagyobb hazai cégek vezetői. Másokat viszont hidegen hagy a téma, s legyintenek: „biztosan nagyon sokat keresnek”. Mindenesetre ahány ember, annyi nagyságrendet tippel, ha megkérdezzük erről. Akad egyszeri, bérből élő művész-értelmiségi, aki szerint évi 20-30 millió forint körül lehetnek az összegek. A „pénzvilágban” dolgozó brókerek tájékozottabbak, sokszor felül is becsülik a nagyságrendet, hiszen a nyugaton megszokott óriási, euró- és dollármilliós összegekből indulnak ki.
Az igazság ezúttal is félúton van. Az európai és tengerentúli topmenedzserek jövedelméhez a hazai tőzsdei cégek közül talán csak az OTP vezetésének tulajdonában lévő sokmilliárd forintos árfolyamértékű részvénycsomagok hasonlíthatók. Az elmúlt évben az immár uniós magyar tőzsde szárnyalásának, és az OTP remek stratégiájának következtében még inkább felértékelődtek az opciós részvényjuttatás kapcsán felhalmozott vagyonok. A tengerentúlon is mind több nagybefektető figyelmét felkeltő, jelentős régiós terjeszkedést vezénylő és rendre kitűnő eredményeket elérő OTP Bank papírja a 2003-as év végi 2675 forintos szintről egy év alatt több mint duplájára (!) erősödött. A lassú tőzsdei korrekció ellenére jelenleg még ennél is magasabban, 6 ezer forint felett forog a papír.
  |
FÉLPÉNZÉRT. Még a múlt évben is érvényben volt az, az OTP közgyűlése által jóváhagyott, ötéves opciós részvényvásárlási program, amely szerint az OTP Bank 80 stratégiai alkalmazottja és tisztségviselője – jó esetben – a mindenkori piaci ár feléért jegyezhettek részvényeket. A bankcsoport néhány legfelső vezetője az opciós papírokat több százmillió forintos nyereséggel adhatta el. Az opciós vásárlásokat azonban a legtöbb esetben éppen a korábbi hasonló, kedvezményesen vásárolt, részvények adásvételéből fedezték. Ezért legfeljebb maguk az érintettek lehetnek tisztában azzal, hogy egészen pontosan mekkora befektetéssel mekkora nyereséghez jutottak az elmúlt években. A jelenlegi pakettek árfolyamértéke, és az elmúlt időszak nagyobb részvényeladási tranzakciói azonban magukért beszélnek.
A nyilvános adatokból úgy tűnik, az OTP-s felső vezetők inkább tartják részvényeiket. Csányi Sándor március végén több mint 2 millió bankpapírral rendelkezett, ami 200 ezres plusz a tavaly szeptemberihez képest. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója utoljára az elmúlt év nyarán adott el 100 ezer bankpapírt, darabonként 4210 forintért. A bevételt Csányi Sándor magánbefektetéseinek finanszírozására fordítja. Mint ismert a bankvezető közvetetten tulajdonolja a Délhús Rt. 75 százalékát, e társaságon keresztül ez idő tájt a Pick Rt. 31,21 százalékát, de rendelkezik érdekeltséggel a borászatban és a tejipari Új-Mizó Rt-ben is. Mindemellett Csányi Sándor alelnöke a Mol Rt. igazgatóságának, s részvénytulajdonát tekintve ott is előkelő helyen szerepel, hiszen 300 millió forintos árfolyamértékű Mol részvénypakettel rendelkezik.
Az OTP-s csúcsvezetők mellett komoly részvénytulajdona csak a Mol felső vezetőinek van. Bár az elmúlt egy évben az olajpapír árfolyama is több mint a duplájára emelkedett, az OTP-s vezetői vagyonokat meg sem közelítik ezek a csomagok (lásd a táblát). Igaz ugyanakkor, hogy az olajcégnél még 2003 őszén részvényre átváltoztatható kötvényeket bocsátottak ki, amelynek révén részvényenként 5621 forintos árfolyamon juthatnak Mol-papírokhoz a legfontosabb vezetők. Hernádi Zsolt például a mintegy 34 ezer darab meglévő Mol-papírja mellett (amelyeknek árfolyamértéke március végén 524,4 millió forint volt) további 104 darab átváltoztatható kötvényével 185 ezer darab ilyen olcsó Mol-részvény megvásárlására is jogosulttá válik 2008 őszén, amikor a kötvények lejárnak. A Mol árfolyamugrása okán ez utóbbi pakettel – amennyiben a papírokat most értékesíthetné is – elvben bruttó 1,8 milliárdos árfolyamnyereségre tehetne szert. (Csányi Sándor is rendelkezik ilyen Mol kötvényekkel, így ha 2008-ban is fennmaradna a Mol papírok mai árfolyama, úgy ő bruttó 484 milliós árfolyamnyereséget érhetne el 28 darab átváltoztatható kötvényén.)
Sokkal kevésbé voltak szerencsések a részvényárfolyam alakulását illetően a Magyar Telekom (korábban Matáv) felső vezetői. Az elfogadott részvényopciós program nem is váltotta be a hozzá fűzött reményeket, tekintve, hogy a társaság papírja immár évek óta nem produkált jelentősebb árfolyam-emelkedést. Feltehetően ezért sem tiltakoztak hangosan a cég vezetői, amikor a német nagytulajdonos az opciós program megszüntetése mellett döntött. Jelenleg ezeket a juttatásokat középtávú ösztönző program (MTIP) helyettesíti.
A SZABÁLYSZEGŐ. Miközben az OTP, a Mol és a Magyar Telekom is körültekintően jár el, s a kötelező adatokról kellő időben tájékoztatja a befektetőket, ugyanez nem mondható el a negyedik nagy tőzsdei szereplőről, a Richterről. A vezető állású személyek részvénytulajdonát bemutató (a gyorsjelentéshez kötelezően csatolandó) adatlapok kitöltését ugyanis sajátosan értelmezi a gyógyszercég: a részvénytulajdonlást nem személyekre lebontva, hanem vezetői csoportokra összesítve adja meg. Ezzel a kötelezően nyilvánosságra hozandó információt megkurtítja, hiszen nem tudjuk meg, hogy az elnök-vezérigazgató vagy helyettesei pontosan mekkora részvénycsomaggal rendelkeznek.
