 |
| Straub Elek elnök-vezérigazgató. Tavaly sikerült megállítania a vonalszám apadását. |
Manapság a legjobb dolog elbocsátott matávosnak lenni – tréfálkozott nemrég az egyik versenytárs távközlési szolgáltató első embere. A menedzser a piac vezető csoportjánál tavaly év végén bejelentett, jelentős mértékű karcsúsítás „áldozatai” közül azokra a viszonylag szerencsés helyzetben lévő szakemberekre gondolt, akiktől tetemes végkielégítéssel váltak meg, ám valószínűleg könnyen találnak majd maguknak új munkahelyet. Addig azonban többen arra is felhasználják a váltást, hogy kisebb pihenőt iktassanak be a karrierjükbe. A nevét májustól Magyar Telekomra változtató – saját magát ezentúl csak Telekomnak nevező – cég eközben egyáltalán nem a boldog pihenés, sokkal inkább a lázas munka idejét éli. A beszédforgalomnak a vezetékes telefonokról a mobilra terelődése, az internet terjedése és a hazai piac beszűkülése alkalmazkodásra késztetik a minden területén piacvezető céget. A héten elindított nagyszabású márkabevezetési kampány is ennek a lépéssorozatnak a része.
„A márkaváltással világossá válik, hogy a háztartások és a cégek minden távközlési szolgáltatást akár egyetlen csoporttól megrendelhetnek, az erre alapozott együttműködés a piacszerzési munkában jó lehetőségeket ígér” – érzékelteti az egyik remélt üzleti hatást Straub Elek elnök-vezérigazgató. Ma ugyanis sokakban nem tudatosul, hogy az internetszámlára az Axelerónak, vagy a telefonszámlára a T-Mobile-nak, illetve a Matávnak befizetett összeg ugyanahhoz a cégcsoporthoz folyik be. Ugyanakkor például a T-Com és a T-Online márkák megjelenése (a márkák változását lásd külön) a névleges mellett komolyabb tartalmi változásokat is hoz majd.
 |
 |
|
|
|
T-kampány
Nem lehet párhuzamba állítani a Westel/T-Mobile cserével a mostani lépést – állítja Nagy Bálint, a Matáv kommunikációs igazgatója. „Ezúttal hat új márka komplex piaci megjelenéséről van szó, és tudomásom szerint minden szempontból ez lesz Magyarország eddigi legnagyobb ilyen akciója” – teszi hozzá. Mindenesetre a magenta szín és a hasonló logó mellett tavaly május után az idén is hat-nyolc hétig tartó, intenzív médiakampány indult el. A hat márka bevezetésére „a tavalyi T-Mobile büdzsét kissé meghaladó” összeget, azaz vélhetően több mint egymilliárd forintot fordít az akciót finanszírozó Deutsche Telekom. „Részben külön összeget is kapunk, de ez csak kiegészíti a kampány ideje alatt azt a szokásos büdzsét, amelyet egyébként is marketingre fordítottunk volna” – árnyalja a képet Nagy Bálint. A pénz oroszlánrésze a T-Com és a T-Online megismertetésére megy, a T-Pontnak nincs önálló kampánya, a T-Systems esetében elsősorban a közvetlen vállalati kommunikációs eszközöket használják, a T-Kábel pedig a szegmens adottságai miatt hagyományosan kevesebb pénzt igényel. A lépéssel a Matáv „levetheti” régi márkaneveit, amelyekhez sokakat történelmi okokból nem fűznek jó emlékek; a kampánytól azt is remélik, hogy a cégcsoport arculata frissül, fiatalodik. |
|
|
|
|
|
|
KIPRÓBÁLT CSOMAGOK. A cégcsoportnak természetesen eddig is volt lehetősége német anyavállalatának kidolgozott termékeit átvenni, de ahogyan Straub Elek fogalmaz, ez „ezután már gyakorlatilag automatikussá válik”. Vagyis megjelennek a német T-Com kipróbált csomagjai és a T-Online-nal közösen kínált, „egybegyúrt” megoldásai is. A „T” márkák behozatala tehát a csoporton belüli szinergiák eddiginél hatékonyabb kihasználását célozza. A tavaly decemberben bejelentett, létszámleépítést elindító hatékonyságnövelő program és a külföldi akvizíciók mellett ugyanis a szinergia a „harmadik láb” abban a csomagban (lásd külön), amelyet a cégcsoport a változó körülményekre adott válasznak tekint. A piaci folyamatok ugyanis már évek óta, és egyre inkább azt mutatják, hogy a társaság „klasszikus” bevételi forrásának tekintett vezetékes hangátvitelben rejlő üzleti lehetőségek egyre zsugorodnak, ahhoz pedig időre van szükség, hogy a kieső összeget pótolni hivatott források „felnőjenek a feladathoz”. Mert bár az internetszolgáltatás (Axelero) vagy a világhálós tartalomszolgáltatás (Origo) forgalma nő, és már nem viszi, hanem hozza a pénzt, annyit még 2004-ben sem termelt, hogy összességében ellensúlyozni tudja a vezetékes hangátvitel csökkenő bevételét. A hangkommunikáció évek óta fokozatosan mobil útra terelődik, és országos összesítésben csökken a vezetékes vonalak száma. Igaz, a Matávnál tavaly megállt a vonalszám apadása és sikerült elérni, hogy a vezetékeken lebeszélt percek összessége se csökkenjen. „Komoly erőfeszítésünkbe került ennek a két mutatónak a szinten tartása” – ismeri el a feladat nehézségét Straub Elek. Üröm az örömben, hogy hiába maradtak a beszédpercek, miután a verseny miatt a tarifák csökkentek, ez a bevételt is lefelé mozdította el. Eközben a két balkáni leányvállalat modernizációjának költségeit is viselni kell, és tavaly e „nemzetközinek” nevezett szegmens bevételei is kismértékben csökkentek. A menedzsment által átmenetinek remélt időszakban a csoport motorja így a mobil üzletág, vagyis a T-Mobile.
Az áramvonalasítás az elnök-vezérigazgató szerint „az ütemterv szerint halad”, vagyis több száz (!) szervezeti egység már megszűnt, és az alkalmazottak száma nem csak a piramis alján, de még a felső vezetésben is jócskán csökkent. Bizonyos tevékenységeket a csoporton belül kialakított szolgáltató központokban vonnak össze; tipikus példa erre a pénzügyi osztály, amely eddig minden leányvállalatnál külön-külön működött, de most már csak egy van belőle. A nemzetközi összehasonlításoknál mértékadó mutatónak tekintett, egy vezetékes üzletágban dolgozó alkalmazottra jutó fővonalszám emelkedik, jelenleg 360 felett van. „Várhatóan már 2006 elején 500 fölé nő” – mondja Straub Elek, ami – bár az összehasonlítást torzítja, hogy sok cég egyes tevékenységek kiszervezésével ér el jó adatokat – még mindig nem tartozik Európában az elsők közé, de az élmezőnybe helyezheti a Telekomot.
 |
KOMPENZÁCIÓ. A telefonvezetéken a kieső hangátviteli bevételeket adatjellegű szolgáltatásokkal kívánják pótolni. Tavaly 100 ezer új ADSL előfizető kötött olyan szerződést, amely a Telekom vonalait használja. „Egy-egy ilyen ügyfél körülbelül havi 10 ezer forintot költ nálunk, míg egy hagyományos telefon előfizetője átlagosan csupán 6 ezret” – mondja Straub Elek. A társaság számításai szerint 100 ezer szélessávú internetező megszerzése azzal egyenértékű, mintha a hagyományos telefon-előfizetők 2,8 milliós táborát 6 százalékkal gyarapította volna. Márpedig a tavalyi 100 ezer után 2005-re is hasonló, a tavalyit kismértékben meghaladó bővülést prognosztizálnak. „Ez azt jelenti, hogy az internetből származó bevételek szerencsés esetben már a 2005-ös összesítésben kompenzálhatják a hagyományos frontokon elvesztett összeget” – ad hangot reményeinek az elnök-vezérigazgató. A csoport nemcsak a világhálós hozzáférést biztosító alapinfrastruktúrában, hanem az azon keresztül nyújtott tartalom területén is kiépítette állásait. Az Origo portál indítása kezdetben kényszer is volt, hiszen kevés olyan magyar nyelvű tartalom volt, amelyért a lakosság internetezésre akarta volna használni a telefonvonalakat. „Mára változott a helyzet, az Origo nemcsak eltartja magát, de jó üzlet, és például a legális zene-, illetve videóletöltések erőteljesen növelhetik a hálózatunkon átmenő internetes forgalmat” – mondja az elnök-vezérigazgató.
