Koccintás a tőzsdén és koccintás Ádámnál. A budapesti tőzsdeindex e hét hétfőn történetében először zárt 20 ezer pont felett, kockáztató befektetőnk pedig első tisztességgel összespekulált millióját ünnepli. Eközben a világban a kínai devizafelértékelés okozott kisebb izgalmat, a kedélyek azonban gyorsan megnyugodtak, a dollár is visszanyerte erejét az euró ellenében. Az olajár 60 dollár alatt látszik stabilizálódni.
A konzervatív Tamás portfóliója a megszokott mértékben értékelődött fel. Kicsit bosszantja, hogy az elmúlt hetekben éppen a rendkívül szép hozamot nyújtó kötvényalapba nem fektetett, de legalább az ingatlanalap átlag feletti növekedése némi vigaszt nyújt számára. Azt már biztosra veszi, hogy a betétből hamarosan felszabaduló millióját valamelyik alapba forgatja majd át, de még nem döntött arról, hogy pontosan milyen konstrukciót választ.
A középutas Réka számára újra csak idegeskedést hozott az elmúlt hét. Szomorú a felismerés számára, hogy a budapesti tőzsde lényegében korrekció nélkül emelkedik immár több mint két hónapja, esélyt sem adva neki a beszállásra. Az elmúlt hetekben felvetett ötletei (Synergon, Pannonplast, Egis, OTP) egytől egyig szép eredményt hoztak volna, ha nem egy kis visszaesésben próbált volna vásárolni. Addig félt a kisebb cégek papírjaitól is, ameddig azok sorra elfutottak előle. Most viszont megint attól retteg, hogy ha a piac után ugrik, rögtön kijelöli a csúcsot, s onnantól már csak lefelé mozog majd a tőzsde. Pontosan tisztában van azzal, hogy a tőzsdére érkező friss pénzek miatt a kereslet meghaladja a kínálatot, de nem hiszi el, hogy egy egész nyár eltelhet korrekció nélkül. Ha eddig nem szállt be, hát a gyorsjelentések előtt már főképp nem teszi.
A kockáztató Ádám ott folytatta, ahol egy héttel korábban abbahagyta. Továbbra sem érti, mi olyan jó a magyar tőzsdében, de ha a piaci trendet eldöntő nagy külföldi alapok zabálják a papírokat, ő sem tesz másként. Jobb nem tudni semmit és kicsit nyerni, mint okosnak lenni és nagyot bukni – gondolja, s továbbra sem csökkenti a részvényarányt. Elismeri, hogy a szerencse is újra mellé szegődött. A Xyratex-papírokra adott eladási megbízásai múlt szerdán úgy teljesültek, hogy a 18,49 dolláros szintnél a csúcs alig volt feljebb, ezt követően 17 dollárig hullott a kurzus. Az OTP esetében tervének megfelelően vételi megbízást adott az első 7 400 forint feletti zárást követően. Ez is múlt szerdán történt, s szerencséjére a nyitásban esett a papír, így 7 401 forinton tudott vásárolni. Azóta viszont folytatta emelkedését az OTP, és várakozásának megfelelően megdőlt a történelmi csúcs is. A Synergonja és a Molja is szépen emelkedett, nem is bántja őket, s továbbra is bízik a Pannonplastban és az Elanban is. Utóbbinál egy kicsit megingott, hogy negyedéves jelentése előtt ne váljon-e meg tőle, de korábbi tapasztalata szerint ilyenkor általában a szép jövőről zeng a befektetőknek ódát a menedzsment, akik ezt hajlamosak is elhinni. Szerényen megünnepelte hát az induló összeg feletti első millióját, de tovább nem számolgat, mert eszébe jutott André Kostolany intelme: jó spekuláns soha nem számolja meg a pénzét, és legalább háromszor elbukja a vagyonát. Ádám ez utóbbit azért megpróbálja kihagyni.
