A szerb kormány azt várja, hogy külföldi olajcégek ennek ellenére is érdemesnek tartanak befektetni a társaságba. De az óhajtott befektetők a BP, a Shell, vagy az orosz Lukoil lennének – vélekedik a miniszter.
A szerb kormány ezzel nyíltan szembehelyezkedik IMF-fel, amely a NIS olajcég novemberig történő többségi magánosítását tartaná üdvösnek. Az IMF az eladást egyik feltételéül szabta a szerb gazdasági reform és korszerűsítés támogatásának. Hírügynökségi értesülések szerint az IMF azért szorgalmazza a cég magánosítását, mivel a NIS vezetése mindig is a szerb politikai pártok befolyása alatt állt.
Ezzel szemben a szerb kormány a következő három hónapban egy olyan céget szeretne kiválasztani, amellyel a kisebbségi privatizációt lebonyolíthatja. A NIS – mindenekelőtt az üzemanyag-ellátásban betöltött monopolhelyzetével – Szerbia legtőkeerősebb cége. A szerbiai olajipari vállalatot 1,6 milliárd euróra értékelte a Deloitte könyvvizsgáló.
A cég vezetése a Danas című lap szerint ugyanakkor a lépcsőzetes értékesítést szorgalmazza: a vállalat átalakítása, illetve korszerűsítése után vonnák be a stratégiai befektetőt. A NIS iránt a Mol mellett eddig az orosz Lukoil, a British Petroleum (BP), a szlovén Petrol, a Shell és az orosz Gazprom jelezte érdeklődését.
Az osztrák OMV július elején jelezte, hogy részt fog venni a NIS pancsovai és újvidéki finomítójának privatizációjában. OMV-nek már jól kiépített benzinkúthálózata működik Szerbiában.
