A kollektív szerződés tervezete kevésbé, a béreket átrajzoló tarifatervezet súlyosabban osztja meg az építési piac szereplőit. A benyomások még frissek, hiszen a tarifatábla hétfőn jutott el az érintettekhez, cégekhez és alágazati érdekszervezetekhez. Annyi máris látszik, hogy senkit nem hagy hidegen. Amikor májusban a kormány és e szervezetek megállapodtak a piaci viszonyok rendezéséről, az építőipari feketepiac kifehérítéséről, minden érintett azt remélte, hogy ettől biztosan jobb lesz.
Mi lesz az árakkal?
„A bértarifa hatására nyilván emelkednének az építési piacon az árak – jegyezte meg Leskó István, az Épszer Rt. vezérigazgatója a FigyelőNet kérdésére. – De nem tudjuk majd a piacon érvényesíteni. A mi cégünk 160 főt foglalkoztat. Évi 1,2 milliárdos forgalommal, 1200-1300 forintos rezsióradíjjal építünk. Nem hiszem, hogy efölé lehetne menni. Ezért magasnak tartom a bértarifában megadott minimumbéreket. Olyanok alkották, akiknél kicsi a fizikai létszám, például a nagyvállalatok vezetői, különben nem adnának a szakmunkásoknak 80 ezer forintos indulóbért, amikor ugyanennyit kap egy felsőfokú végzettségű ügyviteli alkalmazott. Különösen a kezdő szakmunkásnak nem adhatunk ennyit, hiszen az még nem is kész munkaerő”.
A vezérigazgató szerint a bértarifa megalkotói a tavalyi átlagbérekből indulhattak ki. A kormány minimálbér-emelését, ami felfelé hajtja a béreket, politikának tartja, amit az építőiparban nem tudnak kifizetni, vagyis megint a feketepiacra terelik a vállalkozókat.
Nem osztotta viszont ezt az álláspontot Csorvási József, az Építők Szakszervezetének elnöke a FigyelőNetnek válaszolva. Ő nem tartja magasnak a táblázatban szereplő minimumbéreket, szerinte a legálisan dolgozó vállalatoknál ezeknél jóval többet is megkeresnek az alkalmazottak, bejelentve. „Bennvan a pakliban az árak emelkedése is – tette hozzá az elnök, – de az is, hogy akik ma feketén dolgoznak, azok a jövőben majd csődbe mennek.” Ő tehát nem tart az áremelkedésektől sem, „legfeljebb a cégek jelenlegi profitját lejjebb kell vinni” – állítja. Azt gondolja, hogy a bér- és árverseny eredménye a fegyelmezettebb munka lesz, aminek a vége a jobb minőség.
Burjánzó sorbanállás
Sokan azt remélik egyébként, hogy a bérszabályozás eredményeként csakugyan kisebbek lesznek a profitok, és ezt jónak is tartják. Megszűnhet általa a burjánzó alvállalkozói sorbanállás, vagyis hogy a nyertes fővállalkozó leadja a munkát, amit újabb alvállalkozónak adnak tovább, majd még újabbnak… A vége az, hogy aki a munkát csakugyan elvégzi, annak már nem marad semmi nyeresége. Ennek az eredménye az építőipari körbetartozás, aminek leküzdésére már eseti bizottságot állítottak fel az érdekvédelmi szervezetek.
A sorban állás és a megbízásokért folytatott harc végeredménye persze az, hogy a vállalkozók mindenre képesek a csökkenő számú nagyberuházások elnyeréséért. Ezért is erősödött meg a feketepiac, amire a kormány a kifehérítési törekvésekkel reagált. „A bértarifarendszer felállítása része volt az építőipari szervezetek és a kormány májusi megállapodásának – reagált a FigyelőNet érdeklődésére Borsi László, az Országos Lakás- és Építési Hivatal (OLÉH) elnöke. – Az egész azt a célt is szolgálja végső soron, hogy vonzóbbá tegye a szakmát, amit tiszta viszonyoktól lehet csak remélni. Márpedig a Nemzeti Fejlesztési Terv 2 elfogadásával nagyon sok fejlesztési pénzre, vagyis új nagyberuházásokra lehet számítani, amire még nem elég felkészült az építőipar létszámban”.
A profit lesz kisebb?
Tehát az OLÉH elnöke a kifehérített bérviszonyoktól reméli egyebek közt a megújulást, bár azt is megjegyezte, hogy a mai számok még nem véglegesek, hiszen a tárgyalások ezután kezdődnek. Kérdésünkre, hogy nem kell-e tartani az építőipari árak elszabadulásától, azt felelte: elég nagy ahhoz az árverseny, hogy ne lehessen mindent érvényesíteni az árakban. Ha pedig letisztul a piac, nagyobb lesz az árérzékenység is.
Ami azt is jelenthetné, hogy a jobb minőségért majd tudnak, a rosszabbért viszont nem lehet magasabb árat szabni. Hacsak a verseny ezt le nem fékezi. Így gondolja az elemző is. A bértarifarendszer bevezetése és a munkaerő kifehérítésére vonatkozó kezdeményezések nyilvánvalóan emelnék az ingatlanok építésének árát, azonban ezt az áremelkedést kioltja a jövő évre tervezett áfacsökkentés – mondta el a FigyelőNetnek Pólya Lenke, az Ecostat ingatlanpiaci szakértője. Az ingatlanok árát már évek óta inkább a kereslet és a kínálat határozza meg, és jelenleg kínálati piac van Magyarországon, vagyis a bértarifarendszerhez hasonlatos kezdeményezések inkább csak az építtetők profitját, nem pedig a piaci árat befolyásolják.
Vagyis a kérdés a levegőben marad: hogyan reagál majd erre a magánvállalkozás: kivonul vagy feketébb lesz?
