Tetszhalott érdekvédelem
A hazai pirotechnikusoknak nincs érdekvédelmi szervük, ilyet keresve a laikus csak egy tetszhalott szervezetet – Magyar Pirotechnikai Társaság – talál. Ez a szervezet gyakorlatilag képtelen a tagok érdekeit képviselni – állítják a szakma képviselői.
Augusztus 20: 284 millió
A Nexus Reklám-ügynökség Kft. rendezheti az idei augusztus 20-i ünnepséget. A cég a közbeszerzési eljárást 284 millió 75 ezer forinttal nyerte meg, ez harmadával több, mint a tavalyi rendezvény költsége. A cég arról híresült el, hogy 2003-ban az általuk is szervezett augusztus 20-i tűzijáték közben egy uszály kigyulladt, és ezzel 3–5 milliós kárt okoztak.
A 284 milliós összeg magában foglalja a háromnapos rendezvénysorozatot, a tűzijátékot, a koncerteket és az utcai fesztiválok teljes költségét. Idén a közbeszerzési eljárásra négy cég jelentkezett, és hárman tehettek ajánlatot a háromnapos ünnepségre. A nyertes ajánlat 42 millióval volt olcsóbb, mint a második helyezetté.
Már nem okoz akkora meglepetést egy tűzijáték látványa, már nem várjuk olyan izgatottan az év egyetlen napját, amikor az ég kiszínesedik, mint tettük ezt húsz évvel ezelőtt. Ma már bármilyen esemény csúcspontja a tűzijáték, legyen az egy utcabál, vállalati rendezvény vagy akár egy születésnap. Ezt a divatot pedig sokan ki is használják, gombamód elszaporodtak a tűzijáték tervezésével és lebonyolításával foglalkozó cégek.
Jelenleg körülbelül háromszázan lehetnek, pontos adat nincs. Pócsik Attila tűzoltóőrnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kiemelt főelőadója szerint a nagy piaci kereslet miatt fölhígulhat az iparág. Ennek elkerüléséhez pedig megfelelő körültekintés és szabályozás szükséges. Az utóbbi évtizedben a kereslet a tűzijátékok iránt jelentősen megnőtt, ezért a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát kezdeményezte.
Illegális raktárak
A pirotechnikusokat a veszélyes anyagok miatt és a törökbálinti események után a hatóságok rendszeresen ellenőrzik. Az utóbbi időben több esemény is indokolttá tette a pirotechnikai tevékenység szigorúbb ellenőrzését – állítja Pelbárt Éva rendőr alezredes. A rendőrség különösen az év vége felé kontrollálja gyakrabban a forgalmazási és felhasználási engedéllyel rendelkezőket, ekkor ugyanis a szilveszter miatt megnő az illegális termékek forgalma. Ennek ellenére azoknál a cégeknél végzik az ellenőrzést, akik legálisan, rendőrségi engedéllyel rendelkeznek.
Pászti Vilmos pirotechnikus szerint furcsa, hogy a bejelentett raktárakat szigorúan ellenőrzik, ugyanakkor a feketepiacot nem. Pócsik szerint tényleg lehetnek illegális raktárak Magyarországon, de arra a katasztrófavédelemnek kicsi a rálátása. Ez a rendőrség hatáskörébe tartozik. Az, hogy mikor, hova mennek ki a hatóságok, Pócsik szerint szubjektív döntés eredménye.
A hatályos jogszabály szerint pirotechnikai tevékenységet csak rendőrhatósági engedéllyel lehet folytatni. A kormányrendelet viszont annyi engedményt tett, hogy az úgynevezett játékos pirotechnikai termékeket bármely tizennegyedik életévét betöltött személy birtokolhatja és használhatja. Ezeknek igen kicsi a hatóanyaguk, leginkább hangeffektusokat adnak, fütyülnek, sípolnak. Ilyen a szikrázó tortagyertya, melyet már mindenki használt. A rendelet egy másik engedménye a magánszemélyek számára, hogy szilveszterkor bárki puffogtathat. Kistűzijátékokat – például kisbomba, szikraszökőkút – december 28. és 31. között bárki tárolhat, és szilveszter éjjelén fel is használhatja őket. Egyes petárdák is ide tartoznak, az elmúlt szilveszter éjjelén nemcsak az utca volt tőlük hangos, hanem utána a parlament is. Az érvényes jogszabály – a fenti két engedményt leszámítva – szigorú feltételeket szab a pirotechnikusokkal szemben. Pelbárt példaként hozza fel a büntetlen előéletet. Ennek ellenére bárki könnyen lehet pirotechnikus. Egy hét elmélet, egy hét gyakorlat, két vizsga, 200 ezer forint, és bárki csinálhat tűzijátékot.
Drága a színes ég
Hogy mennyire éri meg színesre festeni az eget, arra pontos válasz nincsen. A legtöbb pirotechnikus szerint a megélhetéshez elengedhetetlen, hogy állami megrendelést is begyűjtsön a cég. Pászti szerint ebben az esetben sok minden függ attól, hogy ki, mennyi csúszópénzt ad az illetékeseknek. Abból a pénzből, amit az állam fizet egy-egy cégnek, annyi anyagot lehet venni, hogy írni kellene a szomszéd országoknak: nem háborúra készülünk – vélekedik Pászti, aki szerint nem olyan jövedelmező a tűzijáték lebonyolítása. Egy másik pirotechnikus, Keresztúri Tóth Attila a „tűzijátékbizniszt” másként látja. Szerinte a tűzijáték ma már egy jobb program ugyanolyan természetes kelléke, mint egy táncosnő. Sőt táncosnőt esküvőkön, családi ünnepeken nem mindig láthatunk, az állami és önkormányzati ünnepek mellett ez is biztos kereset a tűzijátékkal foglalkozó cégeknek. Egy kisebb 2-4 perces tűzijáték családi ünnepekre átlagosan 60 ezer forintba kerül. Egy esküvőre, ahova már komolyabb és díszesebb effektusokra van szükség, 120 ezer forinttól kezdődnek az árak. A vállalati rendezvények divatjával és csinnadrattájával, a tűzijátékok árai is emelkednek. Az ilyen rendezvényeken már legalább 10 perces puffogtatás kell, ami 200 ezer forinttól egészen 1 millió forintig terjedhet, minden a pucctól függ. A rendőrség évente 2-3 ezer közötti számban ad ki tűzijáték-engedélyt.
