Tetemrehívás

Már akkor is „nagyon figyeltek” a Tele2-re a Magyar Telekom-csoport (akkor még Matáv) vezetékes lakossági üzletágának szakemberei, amikor 2004 első hónapjaiban a svéd gyökerű cégről még csak a piacra lépés szándékának híre érkezett meg Magyarországra. A Magyar Telekom ma T-Com márkanév alatt futó egységének vezetői a Tele2 tavaly áprilisi megjelenése óta megkülönböztetett figyelemmel kísérik a vetélytárs tevékenységét, bár a rivalizálás fontosságát a hivatalos kommunikációban igyekeznek kisebbíteni, mondván: a cég stratégiája szerint egy lépéssel a piaci változások előtt jár, és nem követni akarja azokat. Ám miután a Tele2 az egyik hirdetésében nevesítve is megtámadta a T-Comot, a rivális hasonló fegyverrel lőtt vissza. Reklámjában az előfizető a kedvezőbb tarifákra hivatkozva egy olyan ügynöknek mutat ajtót, aki félreérthetetlenül a Tele2 szolgáltatását szeretné neki eladni. Ezzel kibújt a szög a zsákból, hiszen egyértelmű, hogy a T-Com Favorit nevű csomagja nem megelőző, hanem válaszlépés (leegyszerűsítve nem más, mint az XL és XXL néven futó kiegészítő termékek önálló csomagba gyúrása). Reklámja pedig olyan „csattanósra” sikerült, hogy az összehasonlítás korrektségét megkérdőjelezve a Tele2 a Gazdasági Versenyhivatalnál meg is támadta azt.


SZÁMTAN. A két társaság közvetlen média-konfrontálódása az előfizetőket is konkrétabb tarifa-összehasonlításra készteti. Ám ez egyáltalán nem olyan könnyű, mint azt az idézett reklámok sugallják. Lényegében ez a fő kifogása a Tele2-nek is a konkurens reklámmal szemben; érvelésük szerint annak apró betűs része sok lényeges elemet tartalmaz, és ez már félrevezetheti az előfizetőt.

Újra elővettük hát és aktualizáltuk két korábbi, fiktív példacsaládunk (Választási kampány – Figyelő, 2004/ 45. szám) telefonszámláját, hogy megnézzük, a megváltozott helyzetben melyik megoldással járnának jobban. Ezúttal azt feltételezzük, hogy mindkét család a T-Com szolgáltatási területén lakik, és jelenleg két népszerű csomag egyikére, a Felezőre vagy a Csevegőre fizet elő. Váltani szeretnének, és a reklámok hatására azon gondolkodnak, hogy meg tudja-e őket győzni a „pirosak” kopogtató ügynöke, és ezentúl az összes hívásukat a Tele2-n keresztül intézik, vagy inkább a „magenta vonalon” maradnak, és a két Favorit nevű díjcsomag közül választanak. (De elképzelhető, hogy akkor járnak a legjobban, ha a Felezőnél vagy a Csevegőnél maradnak, esetleg csak bizonyos hívásoknál választják a Tele2-t.)

A példa-családok átlagos havi telefon-használata és telefonköltsége négyféle konstrukció esetén Molnár család A negyvenes éveinek végén járó házaspár családfőjének van céges mobiltelefonja, de budapesti barátait általában otthonról, a vezetékes telefonról hívja. Felesége Szegedről származik, szüleit és ottani barátait hetente egyszer-kétszer felhívja. 20 éves fiuk Németországban jár egyetemre, vele általában egyszer egy héten mindenképpen beszélnek, körülbelül 30 percet. Lányuk 16 éves, van saját mobilja, de arról szinte azonnal lebeszéli a feltölthető egyenleget, így sokszor azzal spórol, hogy az otthoni vezetékes telefonról hívja a barátnői mobilját. Takács család A húszas éveiben járó fiatal párnak még nincs gyermeke. Mindketten a karrierjük megalapozásával, esténként pedig szórakozással töltik a napot, haza szinte csak aludni járnak. Telefonhívásaik nagy részére a mobilt használják. Vezetékes telefonra a biztos elérhetőség, illetve az otthoni internet miatt van szükségük. Kovács család A hatvanas éveiben járó nyugdíjas házaspár sokat telefonál, főleg önálló háztartást vezető gyermekeit hívja rendszeresen, akik közül egy vidéken lakik, és szintén T-Com előfizető. Költségérzékeny, tudatos ügyfelek, ezért mobiltelefonokat csak saját mobiljaikról hívnak, hosszabb beszélgetéseket pedig csak délután 4 óra után kezdeményeznek a vezetékes telefonjukról.

PERC VAGY MÁSODPERC? Az egymással versengő tarifarendszerek között két fontos különbség van. Az egyik, hogy a Tele2 másodperc alapon, a T-Com Favorit viszont a megkezdett percek alapján számláz. A másik, hogy a Tele2 esetében az összköltséghez a T-Comnak fizetett havi előfizetési díj is hozzátartozik (mivel ezt a vonal „rendelkezésre állásáért” mindenképpen ki kell fizetni). Ez a Kontroll nevű termék kivételével bármelyik csomag lehet, a Favoritnak és a Favorit Plusznak viszont saját havi előfizetési díja van. (A vitát kiváltó T-Com reklámban egyébként e két tényezőt nem hangsúlyozzák, ezt sérelmezi is a Tele2.) Általánosságban tehát elmondható, hogy a Tele2 erőssége a másodperc alapú számlázásban, és abban rejlik, hogy egy megfelelően alacsony havidíjú T-Com csomag mellé lehet választani. Egy Favorit csomag viszont azoknak éri meg, akik csúcsidőn kívül sokat és hosszan beszélnek, ráadásul szintén T-Com ügyfelek azok, akiket hívnak. Ha e feltételek mindegyike teljesül, ezek a hívások gyakorlatilag (a valóságban hívásonként 60 percig és összesen havi 100 óráig) ingyenesek, és ez ellensúlyozhatja a viszonylag magas havi fix díjat. Mindez azonban csak a helyi hívások (a Favorit Plusz esetében pedig a belföldi távhívások) összehasonlítását könnyíti meg, ám egy háztartás összesített telefonköltségét a mobilhálózatokba és a külföldre irányuló hívások is alaposan befolyásolhatják. Ezt figyelembe véve már sokkal bonyolultabb a termékek összevetése. Az általunk vett két korábbi fiktív család közül például egyik sem telefonál helyben és Magyarországon belül vidékre annyit, hogy megérje tisztán a Favorit csomagok egyikét használnia. A helyzet akkor fordulhatna, ha a mobil irányú hívások csökkenése mellett a helyi, illetve vidéki T-Comos vezetékes hívások aránya számottevően növekedne. Pont ez a helyzet az új példacsaládnál, Kovácséknál: nekik mindenképpen kedvező a Favorit Pluszra váltaniuk.