A piac
A szaloncukorpiac volumene 2004-ben mintegy 2 százalékkal, értékben pedig 3 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. Tavaly a háztartások 60 százaléka vásárolt szaloncukrot, egyszerre általában 1 kilogrammot, éves szinten átlagosan 1,5 kilogrammot – áll a GfK tanulmányában. A termék kilogrammonkénti átlagára 2004-ben 950 forint volt, ami alig 2 százalékkal kevesebb, mint 2003-ban. A szaloncukrok piacán nem jelentős a sajátmárkás termékek jelenléte: a teljes értékesített mennyiségből 2003-ban mindössze 4 százalékkal, 2004-ben pedig 7 százalékkal részesedtek a gyártói márkákkal szemben. Ez értékben 2003-ban 3, 2004-ben 5 százalékos részesedési arányt jelentett. Értékesítésében, ebben a szegmensben is a hipermarketek állnak az első helyen, értékesített mennyiségben a piac egynegyedét uralják. Hasonló mértékű növekedést – 2003-ban 15 százalék, 2004-ben 19 százalék – csupán a láncba szerveződött kisboltok tudtak produkálni.
A cégek szerint a boltokban idén átlagosan 5-10 százalékkal lesznek magasabbak az árak, mint tavaly, de ez az ünnepek közeledtével még jócskán emelkedhet.
Történet
A szaloncukor neve a német Salonzucker szóból ered, és a 19. században terjedt el. Kezdetben egyszerű cukorkákat, csokigolyókat csomagoltak selyempapírba, később színes sztaniolba. A papír rojtozását kézzel, vagy ricselő géppel végezték. A papírgyárak közel ezerféle sztaniolt gyártottak, majd a papírra a felhasználók angyalkákat ragasztottak. Az előző század fordulóján elinduló tömegtermelés miatt a cukrászatok ma már csak különleges ízű szaloncukrokat készítenek. A világháborúk éveiben a gyártás visszaszorult, a szaloncukor ismételt tömeges megjelenése az 1950-es évekre tehető.
A csokimikulásokhoz hasonlóan a szaloncukrok gyártása is nyáron kezdődik, hogy a szezonra már a boltok polcain lehessenek a termékek. A logisztikai szempontok indokolta korai gyártást általában a frissességét hosszabb ideig megőrző zselés termékekkel kezdik.
Változik a piaci helyzet
Turza Judit, a Milka-termékeket gyártó Kraft Foods Hungária Kft. vállalati ügyek vezetője szerint az árérzékenyebb fogyasztók vásárlása az olcsóbb kategória felé mozdult, de kedvező tendencia, hogy nő a minőségi terméket kereső, márkatudatos vásárlók száma is.
Az olcsó, kevésbé minőségi áruk megjelenése, és a hipermarketeknek az a törekvése, hogy a lehető legolcsóbb áron kínáljanak különböző termékeket, a szaloncukorpiacot is befolyásolta. Ezért szállt ki például 2001-ben a Nestlé Hungária Kft. a piacról. Horváth Imre, a Sweet Point Édesipari Kft. ügyvezető igazgatója szerint az olcsó, de már-már ehetetlen termékek tömeges elterjedése az iparág presztízsének növekedéséhez, a minőségi áruk előnyben részesítéséhez vezethet.
A stagnáló piacon a márkázott portékák gyártói küzdenek a kis „garázsgyártókkal”, illetve a sajátmárkás termékekkel, és a kiskereskedelmi láncok nyomásával – állítja Kepe Zoltán, a Candy Plus Magyarország Kft. marketingmenedzsere. Azonban Horváth Imre szerint a sajátmárkás termékek jelenléte a szezonális piacon nem kifejezetten jelentős. Kepe szerint azonban az, hogy 2004 óta már a hipermarketekben is lehet kapni kimért szaloncukrot, valamint a sajátmárkás és ledigtermékek jelenléte tavaly óta erősen érezteti hatását a piacon. Elterjedésükkel nő az ilyen készítmények iránti kereslet. Véleménye szerint ez nem tesz jót a piacnak, mert a márkás termékek gyártói is kénytelenek csökkenteni áraikat, ami az árrés, rosszabb esetben pedig a minőség rovására megy.
Növekedés?
Azzal, hogy a minőségi áruk ismét kezdenek népszerűvé válni, megőrizhetik a szezonális termékek piacán kivívott vezető szerepüket – véli Horváth Imre. A Kraft Foods tapasztalatai szerint a Milka szaloncukrok évről évre nagyon népszerűek és keresettek, a prémium szegmensben elfoglalt piaci pozíciójukat stabilan tartják. A Bonbonetti Kft. tasakos szaloncukor forgalma az előző évihez képest azonos szinten maradt. Kepe Zoltán elmondása szerint a Candy Plusnál a tavalyihoz hasonló forgalomra számítanak, mivel a piac nagysága stabil, vagy csak enyhén növekvő.
A hagyományos ízek
A Bonbonetti Kft. termékmenedzsere szerint, bár a vásárlók egy része nyitott az új ízekre, a legnagyobb bevételt mégis a tradicionális – zselés, vajkaramellás, kókuszos, marcipános – ízek hozzák. Az új ízek bevezetésekor időt kell hagyni a fogyasztóknak, hogy megismerjék, megkedveljék. A Kraft Foods tapasztalatai is hasonlóak. Turza Judit szerint a vevők ugyan nyitottak az új ízekre, de a legnépszerűbbek továbbra is a hagyományos ízesítésű termékeik.
A Candy Plus által képviselt középkategória is erős hagyományokra épül – mondta Kepe Zoltán. A cég idén nem tervez megújulást, a már jól bevált ízekkel jelentkezik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az új ízeknek nincsen létjogosultságuk, csak ezekből kevesebbet lehet eladni – tette hozzá Kepe Zoltán.
A Sweet Pointnál fontosnak tartják a megújulást, már két éve foglakoznak ezzel a kérdéssel, és egy „újabb reneszánszra” készülnek a szezonáruk életében – osztotta meg az információt lapunkkal Horváth Imre. Hozzáfűzte azonban, hogy ez még egy-két évig eltart majd, mert – mint mondta – komoly eredményt nem lehet kapkodva elérni.
Az íz csak másodlagos
Elterjedőben van az a szokás, hogy a korábban különböző színekben pompázó karácsonyfákat egységes színekbe öltöztetik. A mindenkori trendet a szaloncukrok csomagolásának kialakítása során is figyelembe kell venni.
Halászné Boldizsár Ilona szerint a vásárlói döntést jelentősen befolyásolja a csomagolás, az íz sokszor csak másodlagos szempont a vásárlásnál. Kepe Zoltán állítja: a középkategóriás termékek esetében, ahol a vevők kevéssé márkahűek, különösen sokat számít a csomagolás. Turza Judit viszont úgy látja, a fogyasztói szokás két irányba halad: a dekorációs célzattal vásárolt termékek esetében kevéssé fontos a minőség, a fogyasztási céllal vásárolt édességek esetében pedig, függetlenül a csomagolástól a minőség a döntő tényező. A Milka-termékeket elsősorban fogyasztási céllal vásárolják, bár véleménye szerint divatos a „lila fa” is. A Sweet Pointnál is fontosnak tartják, hogy az első benyomás kedvező legyen. Ezért már hosszú ideje együtt dolgoznak egy grafikai stúdióval, aminek köszönhetően több termékük hazai és nemzetközi csomagolási díjat is nyert.
Ki mivel ösztönöz?
A Bonbonetti 2005-ben a vásárlásösztönzés érdekében még nagyobb hangsúlyt kíván fektetni kihelyezéseik minőségére. A cél az, hogy a vevők egy helyen, a szezonáruszigeten belül megtalálják termékeiket – mondta Halászné Boldizsár Ilona. Kepe Zoltán is egyetért azzal, hogy az ár és a csomagolás mellett a kihelyezés az egyik legmeghatározóbb tényező.
