Drágán is veszik
Mint ahogy arra már korábbi összeállításunkban rámutattunk: az áruhitelek és fogyasztási kölcsönök teljes hiteldíj mutatója 18 és 42 százalék között alakul, átlagosan 30 százalék körüli. Ezzel a legdrágább lakossági bankhitelek csoportját alkotják (eltekintve néhány más pénzügyi szolgáltató – például a brit tulajdonú Provident Rt. alkalmanként több száz százalékos thm-ű gyorskölcsöneitől). Ráadásul banki szakemberek szerint ez a hiteltípus az egyébként csökkenő kamatok dacára sem lesz érezhetően olcsóbb a jövőben sem. Egyrészt amiatt, hogy magas a nemfizetés kockázata a bankok számára, másrészt ilyen áron is bőven van rájuk kereslet.
E két hónap alatt a bank összessen 100 ezer áruhitelügylettel számol, ami – ha beigazolódik – azt jelenti, hogy durván minden századik magyar ember (a csecsemőket és az időseket is beleszámítva) a Cetelemhez tér be áruhitelért.
Többen mint tavaly
Az áruhitelek, személyi kölcsönök kihelyezése és a hitelkártyás vásárlások november-decemberi együttes összege általában a bankok éves forgalmának 30 százalékát adja – legalábbis a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet adatai évről-évre ezt támasztják alá.
A FigyelőNet körkérdése alapján viszont úgy látszik, mintha az idei a szokottnál is erősebb év lenne: a lapunknak nyilatkozó bankok többsége a tavalyinál több efféle gyorshitelt helyezett ki november elejétől kezdődően.
A legnagyobb hazai lakossági bank (amely ugyan ezen a részpiacon nem a legerősebb) tavaly például az éves forgalom negyedét bonyolította le az utolsó két hónapban, idén viszont 40 százalékkal számol – tudatta lapunkkal Hajnal László, az OTP kommunikációs munkatársa. Lendvai János szintén arról számolt be, hogy a tavalyi évhez képest a Cetelemtől is mintegy 20 százalékkal több hitelt igényelnek, és ebben az évben legjobban a hitelkártyás vásárlások ugrottak meg.
Az Erste Bankban – konkrét számok publikálása nélkül – szintén többen kérnek hitelt a tavaly karácsonyi időszakhoz képest is, és a bank ügyfelei legjobban a személyi kölcsönt szeretik, miközben a folyószámlahiteltől sem ódzkodnak. Egyelőre a CIB-nél sincsenek pontos számok, de mint megtudtuk: a személyi kölcsönök a korábbi évekkel összehasonlítva idén sokkal több ügyfelet vonzanak.
Az áruhitelpiac szintén domináns szereplője, a Credigen Bank volt az egyetlen, amely a tavalyival nagyjából egyező forgalomról számolt be, sőt – kereskedelmi partnereitől kapott információira alapozva – a jövő évi áfacsökkentés miatt némi kivárást is tapasztal az ügyfelek részéről.
Mindenre jól jön
A hitelfelvevők többsége egyébként 80-100 ezer forint erejéig veri adósságba magát, és jellemzően 16-18 hónap alatt igyekszik törleszteni a hitelét. A forint- és devizaalapú konstrukciók egyaránt népszerűek, de több banknál a svájcifrankalapú hitelből fogy a legtöbb.
Ami a hitelfelvétel célját illeti, banki tapasztalatok szerint gyakorlatilag mindenre – napi és tartós fogyasztási cikkekre egyaránt – igénylik a vásárlók a gyorshiteleket, de a legtöbben szórakoztató elektronikai termékeket, mobiltelefonokat, bútorokat vásárolnak belőlük. A kiskereskedelmi áruforgalomról szóló híradásokból szintén az tűnik ki, hogy elsősorban elektromos konyhai berendezések, plazma- és LCD tévék, DVD-készülékek és házimozi szettek megvásárlására verik magukat adósságokba az ügyfelek.
A lakosság fogyasztási és hitelezési lázát egyébként a banki akciók is rendre gerjesztik: novemberben és decemberben a korábbi évek gyakorlatát követve idén is több hitelintézet biztosít kedvezményeket a fogyasztási hitelt felvenni szándékozó lakossági ügyfelek számára.
Előfordul, hogy néhány bank ebben az időszakban valóban csökkenti kamatát vagy egyéb költségeit, ám az esetek többségében inkább csak halasztott törlesztési feltételeket kötnek ki, vagy valamilyen nyereményjátékba nevezik be az ügyfeleiket. Néhány banknál pluszkedvezmény jár a devizában eladósodó vásárlóknak, miáltal nem meglepő, hogy a bankok tapasztalatai szerint devizában átlagosan magasabb összegű kölcsönt igényelnek a szerződők.
