Csomagcsapda

Külön adónemként is felfoghatják akár a legkisebb cégek a bankszámla-vezetést, hiszen annak igénybevétele kötelező. Ezen keresztül kell teljesíteni az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket, ami folyamatos használatot jelent. Ezt a bankok ki is használják, így a mikrocégektől a lakossági díjtételek többszörösét, például a havi számlavezetési díj esetében jellemzően a tízszeresét kérik el. A százalékos jutalékok nagyságrendje ugyan a lakossági számlákét közelíti – persze felülről -, ám a tételenként felszámított minimális tarifák jóval magasabbak.

Első pillantásra a verseny éleződni látszik a folyószámla-vezetésben, hiszen egyre több bank hajlandó a „kicsikkel” is szóba állni, sőt folyamatosan bővítik a kínálatukat a különféle testre szabott csomagokkal. A pénzintézetek a mikrovállalkozásoknak nemcsak az eltérő mértékű forgalomra és bankhasználati gyakoriságra tekintettel ajánlanak különböző szolgáltatásokat, hanem – s ez tovább árnyalja a képet, és bonyolítja is a helyzetet – az egyes szakmáknak külön csomaggal kedveskednek.

Valójában nemcsak a bankok összehasonlítása tűnik szinte lehetetlen feladatnak, de már az is, hogy egy-egy pénzintézeten belül valaki rátaláljon a neki szánt csomagra. Míg például a negyedévente bankba járóknak az ingyenes, vagy minimális számlavezetési díjért kapható számlák az ideálisak, a havonta 10-20 utalást végzőknek ez már drága lehet, hiszen itt a pénzintézetek az emelt áron adott szolgáltatásokkal (magasabb díjú utalások) hozzák be a pénzüket.

Fontos a legtöbbet használt szolgáltatások esetében, hogy milyen százalékos, illetve fix díjat számítanak fel a bankok. A kis összegű átutalások ugyanis arányában nagyon drágák lehetnek, ha a minimális jutalék magas, a jellemzően százezreket utalók számára azonban inkább a százalékos díjak a meghatározóak.

A Figyelő kísérletet tett arra, hogy egy általunk kitalált betéti társaság esetében megvizsgálja az adott bankhasználati szokáshoz kapcsolódó díjakat a különböző pénzintézetek eltérő csomagjaira. E fiktív cégnél – a valós társaságok többségéhez hasonlóan – a hagyományos bankolást kedvelik, ezért nem az alternatív csatornákat (telefon, internet) választják, hanem bankfiókban intézik pénzügyeiket. A táblázatból kitűnik, hogy akár kétszeres árat is fizethet egy cég ugyanazokért a szolgáltatásokért, ha nem megfelelő csomagot választ, ami esetünkben évi 60-70 ezer forintos különbséget okoz. Nem mindegy tehát, hogy a cég a bruttó árbevételének 0,8 vagy 1,3 százalékát fizeti ki havonta egy rosszul megválasztott konstrukció miatt.

Figyelő Kitalált-Példa Bt. Tekintsük át a példa kedvé-ért, hogy egy házaspár, amelynek tagjai betéti társaságot alapítottak, és megbízási szerződéssel vállalnak fordítói és oktatói munkákat, milyen banki kiadásokkal számolhat. A Figyelő Kitalált-Példa Bt. havi bevétele összesen 600 ezer forint plusz áfa, azaz 750 ezer forint. A társaság egyszerűsített vállalkozói adót (eva) fizet. A kül- és beltag (férj és feleség) után a minimálbér (57 ezer forint) járulékait fizetik ki, ezek a tételek összesen 12 utalást tesznek ki (lásd a táblát). Tekintettel a hazai bankolási szokásokra, példaházaspárunk – mivel nem kedvelik az internetet – bankfiókban, papíralapon utalnak. A kötelezettségek kifizetése (és az iparűzési adóra való tartalékolás) után a számlán maradó pénzt szinte teljes egészében kiveszik.

Példánkban az OTP Bank bizonyult a legolcsóbbnak, a legérdekesebb azonban az, hogy nem a hagyományos, hanem az elektronikus számlacsomagja vitte el a pálmát, amelyet az internetes bankolásra találtak ki. A második legolcsóbb ugyancsak az OTP hagyományos vállalkozói számlája. És bár ennél a terméknél „büntető tétel” is megjelenik az internetes utalás árához képest (lásd a kondíciókat tartalmazó táblázatot), e pénzintézet kéri el a legalacsonyabb, minimálisan meghatározott díjat a tranzakciókért, márpedig a kis összegű utalások esetében ez a legfontosabb. Így lehetséges, hogy bár a havidíj a középmezőnybe tartozik, mégis a legnagyobb hazai bank nyert a mostani árversenyünkben. Ha pedig mindegyik bank legkedvezőbb csomagajánlatát vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a Kitalált-Példa Bt. esetében a Raiffeisen és az Erste Bank is a fiókban indított, papír alapú átutalásra elszámolt magas minimálisan elkért díjával (450, illetve 500 forint) tornázta fel az árat. Példánkban a K&H Bank és a Budapest Bank állhatott fel a dobogóra, mint a második és harmadik legolcsóbb pénzintézet.

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ha spórolni szeretne egy cég, akkor érdemes átgondolni az alternatív csatornák használatát. A telefonos vagy internetes utalás díjai ugyanis nagyságrendekkel alacsonyabbak lehetnek.

Amennyiben a Figyelő Kitalált-Példa Bt. mégis hajlana az internet használatára, akkor nem egészen 4 ezer forintból is megúszhatná a bankolást az Erste elektronikus számlacsomagjával. A második helyen az internetes használat esetében az OTP e-Forint csomagja áll 4566 forinttal, amely a magasabb számlavezetési díj miatt maradt le, de a Budapest Bank és a Raiffeisen sem tér el nagyságrendekkel, 5 ezer forint alatt náluk is megoldható a dolog.

Egy társaság életében a bankválasztást a szolgáltatások sokszínűsége, a fiók közelsége, és a pénzintézet rugalmassága is befolyásolja. Ez utóbbi főleg a hitelek esetében fontos. Éppen ezért a számlavezetés közvetlen költsége csak az egyik a meghatározó tényezők közül.