Egy kecskeméti kisvállalkozó pék tavaly nyáron nyert fejlesztési támogatást, ehhez képest fél év késéssel, 2004 decemberében küldték ki neki a támogatási szerződést. Hivatali Canossa-járása azóta is tart, mert bár ő az előírt 30 napon belül visszapostázta a megállapodást, szerződését az illetékes hatóság a mai napig nem írta alá, s a pénzt sem utalta át számára.
A beruházás ráeső részét megvalósította, ám ehhez hitelt kellett felvennie. Támogatás hiányában nem tudja a teljes beruházást megvalósítani, a kölcsön törlesztő részlete pedig egyre nehezebb anyagi helyzetbe hozza cégét. Már vagy tucatszor érdeklődött az illetékes Irányító Hatóságnál eredménytelenül.
A hasonló esetek nem ritkák: a szerződéskötések lassúsága és a kifizetés késedelmessége miatt a nyertesek egy része fontolgatja, hogy eláll a beruházás megvalósításától. Mint érvelnek, túl sok a kockázat a hivatali ügymenetben. Nem értik, miért kell 12 hónapig várni egy megnyert támogatás kifizetésére, amikor a versenyszférában jellemzően 60 napos teljesítési határidők élnek, s a hivatalokban 30-60 napos a törvényben rögzített ügyintézési határidő. A hosszú határidőkre legfeljebb részben magyarázat, hogy a legfrissebb adatok szerint eddig közel 22 ezer pályázatot nyújtottak be. A 2004 és 2006 közt lehívható 675 milliárd forintnyi fejlesztési forrás 61 százalékának felhasználásáról már született is hatósági döntés.
 |
|
Leggyakoribb buktatók az uniós pályázatok során
• Lassú az ügymenet és a kifizetés, egy pályázat átfutása másfél év is lehet.
• Apró formai hiányosságok, például egy dátum vagy egyetlen aláírás hiánya miatt újabb hónapokig állhat a folyamat.
• Nem eléggé felkészültek a telefonos ügyintézők, így nem kapnak kellően hozzáértő támogatást a vállalatok.
• A pályázatíró vállalkozások színvonala is hullámzó, sok a „szerencselovag” és a „megélhetési pályázatíró”.
• Sokszor egymásnak is ellentmondó, vagy nehezen értelmezhető a pályázati kiírás.
Előfordul, hogy a teljesen azonos feltételek dacára az egyik pályázat nyer, a másikat elutasítják. |
|
|
|
|
ABSZURDUM.
Nem kizárólag az érdemi ügymenet nívóját kifogásolják azonban pályázók. Rögtön a kezdet kezdetén akadályokba ütköznek! Már akkor, amikor egy meghirdetett pályázat részletei felől érdeklődnek, s próbálják megfejteni, megfelelnek-e a feltételeknek. „Olvassa el figyelmesen az útmutatót, abban minden kérdésére választ talál!” – ez a leggyakoribb válasz az EU intézményrendszer ügyfélszolgálatainál dolgozó munkatársak részéről. „Ha arra hivatkozom, alaposan átböngésztem az útmutatót, mégis maradtak kérdéseim, az ügyfélszolgálatos tisztviselők rendszerint azt ajánlják, jó, akkor nyissuk ki együtt. Én a telefon egyik végén olvasom, ő a másik végén, s közösen próbáljuk meg értelmezni a szöveget. Ha azt mondom, nem értem ezt a mondatot, arra az a reakció, sajnálom, csak azt tudom mondani, ami ide van írva” – meséli egy nevének elhallgatását kérő, uniós pályázatkészítéssel foglalkozó cég vezetője. Mint megjegyzi, abszurdum, de a pályázatkészítő cégek sokszor jobban tudják értelmezni a feltételeket, mint az uniós tájékoztatásra kijelölt hivatalnokok. Egy másik kisvállalkozás ügyvezetője konkrét esetet említ: szerette volna megtudni, hogy megbízója informatikai fejlesztése „belefér-e” az általa kiszemelt pályázati kiírásba, amire azt a választ kapta: erre nem tudnak azonnal válaszolni, diktálja be a kérdését.
|
|
A piac újrafelosztása zajlik
Míg tíz évvel ezelőtt mindössze 200-300-an specializálódtak uniós pályázatkészítésre, ma körülbelül 3000 (!) cég foglalkozik uniós tanácsadással. A beruházás értékétől függően 1-5 százalékos sikerdíjért és fix tarifáért dolgozó cégek évente összesen mintegy 15-20 milliárdos forgalmat bonyolítanak le. Egyre többen fedezik fel maguknak ezt a piacot, a középkorú generáció tagjaitól kezdve a pályakezdő, friss diplomás fiatalokig. Felbukkannak az abszolút outsiderek, a jó szándékú lelkesek, akik hallottak az uniós fejlesztésekről, s úgy gondolják, szerencsét próbálnak ezen a területen. A soproni egyetem uniós kurzusán egy informátorunk szerint ott ült egy lelkész, néhány tanítónő és védőnő, s jó néhány frissen végzett közgazdász. Ambiciózusak, elszántságuk nem kérdőjelezhető meg, ugyanakkor a kurzus végére maguk is belátták, szakmai alapképzettségük nem lévén, hosszú idő kell, mire beletanulnak a pályázatkészítésbe. „Aki meghallgatja, miként épül fel az EU támogatási rendszere, a hazai EU-s intézményrendszer, vagy a Nemzeti Fejlesztési Terv, és nagy vonalakban hall a projektmenedzsmentről, az még nem tud egy komplett pályázati dokumentációt összeállítani” – érzékelteti egy uniós szakértő.
A több ezer cég közt megfigyelhető, hogy az uniós tanácsadói piac újrafelosztása zajlik, amelyben a globális vállalkozások, tőkeerejüknél fogva és különféle partnercsalogató kedvezményekkel, egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak, háttérbe szorítva ezzel a kis és közepes cégeket. A nagyokkal szemben a kkv-szektor személyre szabott szolgáltatásaival tehet szert relatív versenyelőnyre.
Ám bármilyen segítőkész is a kormány projektgenerálási programja, a sebtében levezényelt tanfolyamok nem pótolják az uniós szakmai előképzettséget, és a többéves tapasztalatot. Ezért olyan sok a tartalmi és formai hibás beadvány. A színvonal felett a Strukturális és Kohéziós Alapok Képzőközpont (SAKK) úgy őrködik, hogy minősíti a pályázatkészítői kurzusokat meghirdető intézményeket – mondta lapunknak Lukács Ádám, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal osztályvezetője. |
|
|
|
|
Telefonon felvették az adatait, majd két hónappal később írásban kapott egy rövid választ, de még az is értelmezésre szorult. Újabb levelet küldött a hivatalnak, ám a második értelmezés is „homályban” hagyta a kérdést. A lassú ügymenet miatt a megbízó felmondta a pályázatkészítő céggel a szerződést, letett arról, hogy uniós pénzből fejlesszen.
„A telefonos információnyújtással az a probléma, hogy a közvetítő szervezetek egy részénél a telefonnál ülő munkatársak nem szakértők, nincs meg a felkészültségük ahhoz, hogy bonyolultabb kérdésekre választ tudjanak adni, így sokszor az igazán nehéz kérdéseket a minisztériumban dolgozó informátoroktól kell beszerezni” – fogalmaz Egerszegi Dorottya, az Equality Consulting EU Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Az írásos válaszok egy fokkal nagyobb garanciát nyújtanak, de gyakran semmitmondóak, vagy újabb kérdéseket vetnek fel.
A finanszírozás lassúsága, a szabályrendszer bonyolultsága, a belső ellentmondásokkal terhes kiírások óvatosságra intik a projektgazdákat – húzta alá Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. A Pátosz értékelte a pályázati rendszert s tanulmányát eljuttatta az illetékes kormányzati szervekhez, valamint az Állami Számvevőszékhez is. Ebből kiderül, a hivatalok oldalán is fennáll olyan „rendszerhiba”, amelynek következtében a pályázók egyszerűen nem kerülnek birtokába a sikeres pályázathoz szükséges információknak. Maróczi Imre jellemző példaként említette, hogy a pályázati kiírások nem egyértelműek, sok az inkonzisztencia, a homályos, többértelmű megfogalmazás. A pályázati dokumentációt összeállítók pedig tanácstalanok, melyik feltételt teljesítsék.
BÉKÉS RENDEZÉS? A pontos értelmezés, a kiegészítő információ a kulcsa a sikeres pályázatnak – hangsúlyozza Egerszegi Dorottya. Elmondása szerint előfordult, hogy egy projektgazda olyan hitelígérvényt csatolt be, amelyben a bank euróban számolt, a kiírás szerint azonban forintban kellett volna megadni. Új igazolást kellett tehát kérnie a pénzintézettől, és a hiánypótlás miatt hónapokat csúszott a pályázat elbírálása.
Egy tanulási folyamat elején tartanak az uniós intézményrendszer munkatársai és a pályázatkészítők is. „Valóban megesik, hogy ugyanarra a kérdésre más választ ad a békéscsabai, mint a mosonmagyaróvári pályázatkezelő hivatal ügyfélszolgálata” – ismeri el Kiss Tóth Péter, a Pályázati Információs Központ vezetője. Ígérete szerint nyár közepétől megszűnik az információnyújtási „káosz”. Üzembe helyezik azt az extranet programot, amely biztosítja a hazai intézményrendszeren belül az egységes információ-áramlást. Ha egy ügyintézőhöz befut egy kérdés, s azt az extranet programon végigfuttatja, néhány perc alatt megkapja a pontos választ. „S az Mosonmagyaróváron és Békéscsabán is ugyanaz lesz” – szögezi le Kiss Tóth Péter.
