Belföld

Csak elméletben működik a BKK rendszere

Száznál is több autóbuszon van érvényben az elsőajtós felszállás rendszere, hivatalosan. Csak erről nem minden buszsofőr tud.

Kapcsolódó cikkek

„Csapdahelyzet” – írtuk az elsőajtós felszállásról, mert sok buszsofőr nem tudja pontosan, hogy az ő vonalán elsőajtós a felszállás vagy nem. Több autóbuszvezetővel is beszéltünk, a 178-as buszról, illetve a 79-es troliról.

Elmélet kontra gyakorlat

A trolibusz sofőrje foglalta össze nekünk a legjobban a helyzetet, amikor azt mondta, ő variálja, mikor milyen a felszállás. „Meg szoktam keverni a dolgot, váltogatom. Csúcsidőben mindenhol szabad a felszállás, de amikor kevesen vannak, akkor csak elől nyitom ki” – vallott furcsa filozófiájáról.

Pedig a 79-es trolibusz például közte van aközött a 6 járat között, ahol kötelező a legelső ajtón felszállni, erről tájékoztatta lapunkat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ugyanis a cikk megjelenése előtt levélben kerestük a Központot, hogy megtudjuk, hol kötelező ez a rendszer. Válaszoltak, tételesen felsorolták azt a 165 buszjáratot és 6 trolijáratot, ahol érvényben van az elsőajtós felszállás.

A 165 buszjárat között megtalálni a 178-as, a 128-as és a 155-ös buszt is, ahonnan személyes tapasztalatunk is van, hogy a sofőr (jobb híján) kénye-kedve szerint váltogatja, mikor melyik ajtó nyílik ki az utasok előtt.

A kérdés csak az, hogy ha nekünk megküldték ezt, akkor a sofőrök miért állnak tanácstalanul az új rendszer előtt. Miért mondták azt a megkérdezett sofőrök, hogy nem tudnak hivatalos álláspontról ezzel kapcsolatban?

Elmélet: csak szépen sorban, egymás után, a lényeg, hogy az első ajtón
Kép: MTI

Marad a hangosbeszélő

Azt is megkérdeztük a BKK-tól, hogy az utasok – a buszra kihelyezett tábla híján – honnan tudnak arról, hogy az adott buszra csak elől lehet felszállni. A Központ válasza szerint ezt az úgynevezett menetrendi lapról lehet megtudni, amelyek ott vannak a megállókban. De ha valaki, mindezek ellenére mégis valamelyik hátsó ajtón száll fel, a BKK válasza szerint egyetlen eszköz van a sofőr kezében:

„Abban az esetben, ha a megállóba beérkező autóbuszról leszállnak utasok, és valamelyik, leszállás céljából kinyitott hátsó ajtón utas száll fel, a járművezető – még a járat továbbindulása előtt – hangbemondással hívja fel a figyelmet az elsőajtós felszállás rendszerére. Megkéri az utas(oka)t, hogy fáradjon a jármű elejébe, ott mutassa be érvényes bérletét, vagy azonnal érvényesítse menetjegyét” – írták.

„És ilyenkor van az, hogy a busz csak áll a megállóban, mert vannak olyan utasok, akik lehuppannak valamelyik hátsó ülésre és nem mozdulnak. Én meg nem tudok mit csinálni, csak benyomom az előre felvett hangot vagy én magam beszélek a mikrofonba, de ennyi. A legtöbbször az utasok segítenek nekem, hogy tovább tudjak haladni, hisz ők is mennének, leszállítják a bliccelőt” – kommentálta egy buszsofőr a BKK válaszát.

A cikk megjelenése után újra írt a BKK, szó szerint közöljük

„Az elsőajtós felszállási rendben közlekedő járművek vezetőinek mérlegelési joguk van. Ez azt jelenti, hogy ha az utasforgalom nagysága indokolja, a jármű vezetője ideiglenesen dönthet az elsőajtós felszállási rend alkalmazásának felfüggesztéséről. A közösségi közlekedés szolgáltatóival, így a BKV-val és a VT-Arrivával is minden esetben egyeztettünk és egyeztetünk az elsőajtós felszállási rendszerbe vont vonalakról és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az ebben a rendszerben közlekedő járatok járművezetőinek képzése és tájékoztatása azonban minden esetben a szolgáltatókra hárul. A 79-es trolibuszvonal esetében tehát ez a BKV feladata, aki a járművezetők képzéséről gondoskodott is.”

Ajánlott videó

Olvasói sztorik