| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gőzerővel készülnek a pénzügyi tárcák jövő évi adótörvényei, s nem nagy meglepetésre a tágabb régióban ismét adócsökkentési tendencia érvényesül. A csökkentési versenybe, úgy tűnik, a korábbi uniós tagállamok is beszállnak. Bár az ottani jóléti rendszerek leépítését nehezebb versenyképesség-javító intézkedésnek eladni, mint a kelet-közép európai régióban.
Az utóbbi időben a mágikus hívó szó, az adókulcsok egységesítése. Ez történt tavaly a szomszédos Szlovákiában és Romániában. Az utóbbi helyen szinte azonnal kiütköztek a problémák, s már év elején az adóbehajtás szigorítását kezdeményezték, csakhogy teljesüljön a prognosztizált államháztartási bevétel.
PR-fogás
Az adócsökkentésre, illetve az egyszerű mérséklésnél sokkal jobb PR-fogásnak számító adókulcs-egységesítésre azért van szükség – indokolják lépéseiket a csökkentést bevezető országok –, mert ezzel is növelik az adott állam versenyképességét. Azonban ez kétélű fegyver. Könnyen lehetséges, hogy a vonzó számok ellenére nem nő annyival a bevétel, mint a magasabb adókulcs eltörlése miatt kieső jövedelem.
Így a friss uniós tagországoknál a maastrichti-kritériumok teljesítése kerülhet veszélybe. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) csak akkor fogadja tagjaivá ezeket az országokat, ha egyensúlyban van az államháztartás. Ez pedig egyszerű adócsökkentés – vagyis radikális adóreform nélkül – komoly veszélybe kerülhet.
Ezért történhet meg, hogy míg a kormányok szóban hívei a látványos adócsökkentésnek – a túlméretezett állami nagyrendszerek ellenállása, a reformoktól és a szavazatvesztéstől való félelem miatt –, sokszor nem merik meglépni azt. Az egy helyben topogás pedig sokak szerint legalább akkora hiba, mint egy rossz döntés, ami az ország versenyképessége ellen dolgozik.
Tapogatózva lépegetők
A minden adókulcsot egységesen alacsonnyá varázsoló országokat a régió országai csak tapogatózva követik. A bátor úttörőket mindenki dicséri – és irigyli – ugyan, de szinte sehol nem tervezik egységesíteni az adókulcsokat. Magyarországon is inkább az ellenzék, egyelőre részleteiben alig ismeret terveiben szerepel az ugyanakkora adókulcsok bevezetése. A kormányzat most már „csak” adócsökkentésről beszél. Az év elején nagy csinnadrattával beharangozott, s egy, a szakma nagy neveinek felvonultatásával adóreform bizottságba is forrott reformkezdeményezés, az utóbbi napok kormányzati megnyilatkozásai alapján, dugába dőlni látszik.
Pislákol ugyan némi remény, hogy még ebben a parlamenti ciklusban sikerül tető alá hozni az államigazgatás, s azon belül az önkormányzati finanszírozás reformját is tartalmazó, régóta hangoztatott adórendszer-módosítást. Kuncze Gábor, a kisebbik kormánypárt elnöke szerint heteken belül érkezik a nagy bejelentés.
Bajban vagyunk?
A régióban viszonylag rossz adó-mutatókat magának tudó Magyarország azonban koránt sincs olyan nagyon rossz helyzetben – derül ki a KPMG adótanácsadó minap közzétett, többek közt László Csaba korábbi pénzügyminiszter által jegyzett prezentációjából. A tanácsadó cég Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária adórendszerét hasonlította össze. Ebből kiderül, hogy a legtöbb külföldi tőke idén is Magyarországra érkezik (4,6 milliárd euró), s az egy főre eső, euróban számolt GDP is – Csehországot követően – itt lesz a legnagyobb; 8563 euró.
Magyarország első pillantásra nagyon kedvező társasági adót kínál az itt befektetőknek, csak egy nagy forgalmú cégnél a helyi iparűzési adó mértéke jelentősen megdobhatja a közterheket. Elmaradás a forgalmi adó terén is tapasztalható. A hozzáadott értékadó itthon 5, 15 és 25 százalék, s a legtöbb termék a legnagyobb kulccsal adózik. Ekkora forgalmi adó a vizsgált országokban egyetlen helyen sincs. Ez ugyan a cégeket nem nagyon érinti, hiszen leginkább csak likviditási problémát okoz, de komoly érvágást jelent a háztartásoknak. Magyarország az szja terén sem a legvonzóbb. A legalacsonyabb alsó kulccsal – 10 százalék – Bulgária rendelkezik. Ugyanakkor ez az összehasonlítás nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon adómentes a minimálbér.
Csökkentenek, de hova?
Tavaly Szlovákia és Románia egységesítette az adókulcsait. Szlovákiában 19, míg Romániában 16 százalék volt a bűvös szám. Ez egy olyan trend kezdetét jelentette, ami alól egyetlen ország sem tudta kivonni magát. Így szinte mindenhol megindult egy adócsökkentési hullám. A cseh kormány a napokban döntött arról, hogy jövőre – ha a parlament is rábólint – két százalékponttal mérsékli a társasági nyereségadót, valamint több ponton módosítja a személyi jövedelemadó kulcsait is. Így a legalacsonyabb sávban (121 200 koronás éves bruttó jövedelem esetén) 15-ről 12 százalékra, 218 400 korona bruttó bér esetén 20-ról 19 százalékra csökkentenék az adókulcsokat. Azonban az e feletti két sávban – 331 200 korona alatt, illetve felett – keresőknek változatlanul 25, illetve 32 százalék marad az adó. A kormányzati felvetés megütközést váltott ki a cseh jegybankból, ugyanis szerintük így nem tartható az ország kijelölt konvergencia-programja.
Hasonló terveket fogadott el Szlovénia is, ahol 20 százalékban egységesítenék az amúgy nagyon szövevényes adózási rendszert. Ugyanis az egységes, lineáris adókulcs tehermentesítené a szlovén gazdaságot, növelné versenyképességét, miközben szociálisan igazságosabb és átláthatóbb lenne, és a kormányzati költségeket is csökkentené. Ugyanakkor maga után vonna más, szükséges szerkezeti reformokat is, így a nagy szociális- és egészségügyi ellátórendszerekét.
Jelenleg a jövedelmek hat, 17-50 százalék közötti kulccsal adóznak Szlovéniában. Ennél az adónemnél a szakértők a 20 százalékos egységes kulcs bevezetése után 60-70 milliárd toláros (251-292 millió euró) bevételkiesést várnak, a bérek adóztatásánál további 53 milliárd toláros veszteséggel számolnak a költségvetés számainál. Viszont az egységesen 20 százalékos áfa – amely jelenleg 8,5 százalékos kedvezményes és 20 százalékos normál kulcsú – 115-135 milliárd tolár többletbevételt hozna.
Összességében elmondható, hogy egy megfontolt adóreform jót tehet a gazdaságnak, azonban egy elhibázott lépés a régió országainak amúgy is késhegyen táncoló államháztartásait sodorná a szakadék szélére. Ezért nyakló nélküli adócsökkentés helyett inkább az adórendszer és az államháztartás finanszírozásának átalakítását kell átgondolni – állítják szakértők. Ugyanis az ország versenyképességét nem csupán az alacsony adók serkenthetik, szükséges az egyszerűbb és átláthatóbb adminisztráció is.
