Az Európai Bíróág szerint ellentétes az uniós jogszabályokkal a támogatásban részesülő adóalanyok áfalevonási jogát korlátozó spanyol és francia jogszabály. Az eljárást az Európai Bizottság indította 2003-ban, mert a vonatkozó spanyol jogszabály egyes rendelkezései ellentétesek az áfabevételeket szabályozó – 6-os – direktívával. Luxembourgban kihirdetett ítéletében az EU bírósága úgy ítélte meg, hogy az uniós direktíva egyértelműen meghatározza az adólevonási jog megengedhető korlátozásait.
A spanyol jogszabály a magyarhoz teljesen hasonlatos, és az összes támogatott tevékenységre kitér. Ezzel szemben a most hatályon kívül helyezett francia jogszabály csak a tárgyieszköz-beszerzésre vonatkozik.
A PM hárít
Az ítélet a magyar áfa-arányosítási szabályokat is érintheti. Ugyanis adószakértők szerint a magyar jogszabály sem áll teljesen összhangban az uniós irányelvvel. A pénzügyi tárca viszont úgy látja, hogy a döntés nem érinti a magyar rendszert, amin amúgy is változtatnak 2006-tól.
Kicsit másként vélekedik az ügyről Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Szerinte a pénzügyi tárca hiába reménykedik abban, hogy senki nem fog bírósághoz fordulni, és a magyar igazságszolgáltatás egyik mércéje lesz, hogy képes-e egy ilyen döntés integrálására.
Az arányosításban érintett befizetésekre pontos számok nem állnak rendelkezésre, de az erre vonatkozó becslések igen tág – 10 és 40 milliárd forint közötti – tartományban mozognak.
Mi az áfa-arányosítás?
A hazai áfa-arányosítási szabály értelmében egy olyan vállalkozás, amelyik állami támogatásban részesül, nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. Ha az adóalany egyidejűleg adólevonásra jogosító adóköteles, és erre nem jogosító adómentes tevékenységet is végez – az úgynevezett vegyes tevékenységű adóalanyok –, az adólevonás az áfának csak az adóköteles tevékenységekkel arányos részére engedélyezhető. Vagyis a támogatás összegének megfelelő főösszeg mint tárgyi áfamentes tevékenység jelenik meg.
A le nem vonható részt úgy kell megállapítani, ahogyan a kapott támogatás aránylik az összbevételhez. Az áfalevonásokat meghatározó hatos uniós direktíva egyértelműen rögzíti az értékadó levonásának jogát, amely az adóalany által az adóköteles tevékenysége érdekében felhasznált termékeket vagy szolgáltatásokat terhelő előzetesen felszámított adó levonására vonatkozik. A direktíva egyértelműsége miatt a bíróság csütörtöki döntése visszamenőleges hatályú – szól a verdikt.
A bíróság szerint a levonási hányadot csak az értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás árába be nem épülő, és az áfa alapját nem képező támogatásokban részesülő vegyes tevékenységű adóalanyok tekintetében kell alkalmazni.
Áfa-bukta
Az áfabevétel kérdése mindig az egyik legkényesebb pontja a költségvetésnek; a pénzügyi tárca évről évre túlbecsüli a forgalmi adóból eredő bevétel nagyságát. Idén a törvényi előirányzat szerint 2048 milliárd forint bevételre számíthatott volna a költségvetés az áfából. Mindez azonban már biztosan nem teljesíthető, s immár a pénzügyi tárca előrejelzéseiben is 1896 milliárd van ezen az éves soron, de elemzői konszenzus szerint ez akár 100 milliárd forinttal is kevesebb lehet. Vagyis mintegy 1800 milliárd forint bevétel származhat ebből.
