 |
 |
|
Mobilcsipogás-özön zavarhatja meg az egyetemeken és főiskolákon e hét pénteken az első előadásokat. Ekkor kap majd ugyanis több tízezer hallgató sms-üzenetet bankjától arról, hogy megérkezett számlájukra az igényelt diákhitel összege. Miután a kérelmezők több mint 60 százaléka a szemeszterenkénti egyösszegű kifizetést választja, nagy bulikra van kilátás a felsőoktatási intézmények környékén: az igénylők többsége akár 150 ezer forint elköltéséről is gondolkodni kezdhet a következő napokban.
A hitelösszeg havi maximuma most ősztől emelkedett 25 ezer forintról 30 ezerre, egy félévben egy hallgató öt hónapra igényelhet pénzt. A mostani – vélhetően rekordösszegű – utalást megelőzően a Diákhitel Központ (DK) Rt. 85,5 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek, akiknek száma a mostani tanévben hitelt igénylő 16 ezer „gólyával” már meghaladja a 200 ezret. Csillag Tamás, a DK Rt. vezérigazgatója azonban a siker ellenére sem dőlhet hátra – most éppen az a nagy kérdés, mit tegyenek, ha a jövőre valóban bevezetik a diplomás minimálbért. A hitel visszafizetését megkezdő hallgatók ugyanis a törlesztés első két évében csak a mindenkori minimálbér 6 százalékát kötelesek havonta átutalni a DK Rt. számlájára, s a harmadik évtől fizetnek jövedelemarányosan.
BÉRKÉRDÉS. Amennyiben bevezetik a végzettségfüggő minimálbért, a központnak vizsgálnia kell majd, hogy a törlesztésre kötelezett hallgató diplomával fejezte-e be tanulmányait, vagy megmaradt felsőfokú végzettség nélküli polgárnak – erről eddig nem kért adatokat a cég a tanintézményektől. „Arról sem beszélt még senki, hogy mi alapján történik majd a minimálbérszámítás: a tényleges végzettség számít-e, avagy a munkakör által megkövetelt végzettség lesz az alapja a kalkulációnak” – latolgatja a diplomás munkanélküliség kapcsán majdan vélhetően nem csak a diákhitelezésben gondot okozó kérdéseket Csillag Tamás. Nem tagadja: utóbbi megoldás esetén a DK Rt.-nek „fel kell tennie a kezét” – ezt már aligha tudják majd saját maguk ellenőrizni.
A fentiek kapcsán aligha meglepő, hogy a vezérigazgató azt az álláspontot képviseli: a hangsúlyosan átmeneti időszakban maradjon meg az egységes számítási alap. Ez lehet akár az alapfokú minimálbér is. A 63 ezer forintos új minimálbér-javaslat alapján az induló törlesztés ekkor a jelenlegi 3420 forint helyett 3780 forint lesz, ám amennyiben a sávos minimálbér és a hozzá kapcsolódó diákhitel-törlesztés nyer elfogadást, a felsőfokú tanulmányokat megszakítók 4200 forintot, a diplomások 4620 forintot lennének kénytelenek havonta törleszteni, ami azért nem csekély emelés. A kockázat nagy: választási év előtt állunk, és ilyenkor bizony a politikusok hajlamosak megfeledkezni az alapvető közgazdasági (vagy akár matematikai) törvényszerűségekről is.
A fő támadási felület, a valójában „drága” diákhitel kitétel viszont egyszer és mindenkorra lekerülhet a politikai érvek palettájáról. Lehet, hogy gyorsabban kell ezentúl visszafizetni, de hála a csökkenő kamattrendnek, a kondíciók kedvezőbbek. A kölcsön a most induló szemesztertől 70 bázisponttal olcsóbb, 11,25 százalékos kamaton érhető el, annak dacára, hogy a központnak mostantól kezdve a kamatban 0,8 százalékpont erejéig érvényesítenie kell a működési költségeit. Az előző szemeszterben erre még csak 0,12 százalékpontot számított fel a DK Rt., miközben működési veszteségeit elhatárolta – ezt azonban egy nyilvános kötvénykibocsátó esetében nem sokáig tolerálja a piac.
|
|
Kölcsönkondíciók
IGÉNYLŐ. 35 évnél fiatalabb egyetemre, főiskolára beiratkozott fiatal.
HITELÖSSZEG. Havi 15-30 ezer forint, félévenként 5 hónapra.
FOLYÓSÍTÁS. Havi részletekben, vagy félévenként egy összegben az igénylést követő első kifizetési napon.
KAMAT. Jelenleg 11,25 százalék; számítási módja: a DK forrásköltsége (aktuálisan 8,51) + maximum 4 százalék működési tartalék és kockázati prémium (jelenleg 0,8 + 1,94 = 2,74 százalék).
TÖRLESZTÉS. Csak a hallgatói jogviszony megszűnése után kell megkezdeni. Az első két törlesztési évben a mindenkori minimálbér 6 százalékát kell átutalni. A harmadik évtől a számítás alapja a két évvel korábbi, éves (szja-köteles) bruttó jövedelem lesz. Amennyiben ennek a havi átlaga alacsonyabb a minimálbérnél, akkor továbbra is a minimálbér 6 százalékát kell fizetni.
FUTAMIDŐ. Nem meghatá-rozott, a törlesztés nagysá-gától függ. Előtörlesztésre és túlfizetésre lehetőség van, a szabályok által megadott esetekben mód van a törlesztés szüneteltetésére is. |
|
|
|
|
A központ forrásköltsége az év első hat hónapjában 9,83 százalékról 8,51 százalékra csökkent, ami mindössze 0,96 százalékponttal haladta meg a jegybanki alapkamat átlagos szintjét. Miután az állampapír-piaci hozamok azóta is csökkennek, a központ is egyre olcsóbban jut pénzhez a kötvénypiacon. A diákok örülhetnek: a legutóbbi aukción mindössze 13 bázisponttal drágábban jutott a DK Rt. forráshoz a referenciának használt 3 éves állampapír hozamánál. A diákhitel kamatának további csökkenése tehát valószínűsíthető. Ebbe az irányba hat az is, hogy a már jövedelemarányosan törlesztő volt diákok fizetési hajlandósága a vártnál sokkal jobb, százból csak egy felejti el rendezni ez irányú kötelezettségét. Ezért az aktuárius (kockázatbecslő) a most induló tanévben engedélyezte először, hogy a DK Rt. a nem-fizetők hitelei után felszámított kockázati prémium szintjét 2 százalék alá – 1,94 százalékra – csökkentse.
Persze óvatosságra ezúttal is van oka a központnak. A 2003-as rossz tapasztalatok és a jelenlegi kötvénypiaci bizonytalanság nyomán a társaság már kész megoldással rendelkezik arra az esetre is, ha a forintforrások ára ismét felfelé indul. A DK rendelkezésére áll a Magyar Fejlesztési Bank által biztosított 50 milliárd forintnyi árfolyamgarantált euró-hitelkeretből 32 milliárd, s ugyancsak olcsó pénzt biztosít az Európai Beruházási Bank (EIB) 100 millió eurós, három éven belül lehívható hitelkerete. Ezt forintban és devizában is fel lehet venni, a referencia kamatlábhoz képest legfeljebb 13 bázispontos felárral. E kölcsönből már 1,8 milliárd forintnyit hívott le a DK, részben éppen a mostani nagy kifizetések fedezésére.
NEM ADJÁK. Az alternatív források fő felhasználására viszont vélhetően január 15-én kerül sor, amikor lejárnak 2006./I. jelű diákhitel kötvények. Bár a DK továbbra is tervezi, hogy a kötvényekből még lejárat előtt visszavásárol, Csillag Tamás szerint ez nehéz, mivel intézményi befektetőik e kötvényeket beillesztették befektetési portfóliójukba, s lejárat előtt nem szívesen válnak meg azoktól. A diákok szempontjából azonban mindez már nem releváns: ők még kedvezőtlenre forduló tőkepiaci klímában is kellemes kamatozású diákhitelre számíthatnak a következő években.
