Tőzsdére készül az Állami Nyomda

Az Állami Nyomda Zrt. (folyamatban lévő cégnévváltozás bejegyzését követően Nyrt.) („Állami Nyomda”) csatlakozott a Budapesti Értéktőzsde által alapított Tőzsdeképes Cégek Klubjához (TCK) – jeletette be a társaság vezérigazgatója a BÉT-en. A társaság úgy gondolja, hogy a tőzsdei jelenlét jelentős előnyökkel járhat a hazai vállalatok számára, ezért az elmúlt időszakban minden olyan lépést megtett, mely szükséges feltétele lehet egy a jövőben tervezett tőzsdei bevezetésnek.

A cég egyébként már csak nevében állami: az 1993-as privatizációt követően magánbefektetők tulajdonolják. A társaság által nyilvánosságra hozott friss tulajdonosi struktúra alapján a részvények 42 százaléka belföldi befektetők, 34 százaléka külföldi intézmények, 14 százaléka a menedzsment és a munkavállalók kezében van, a fennmaradó 10 százalék pedig saját részvény.

Terjeszkednek

Az Állami Nyomda stratégiai célkitűzéseivel összhangban, piaci súlyának növelése érdekében 2004 és 2005 folyamán közös vállalatokat, illetve leányvállalatokat alapított Romániában, Bulgáriában, Oroszországban és Szlovákiában, termékeivel összesen 17 országban van jelen.

A társaság növekedésének jövőbeni finanszírozása érdekében az Állami Nyomda 2005. szeptember 22-én megtartott közgyűlése támogatta a társaság tőzsdei belépésének lehetőségét. Ennek érdekében a közgyűlés határozatot hozott a társaság nyilvános részvénytársasággá történő átalakításáról.

Gyergyák György, az Állami Nyomda vezérigazgatója a társaság Tőzsdeképes Cégek Klubjához történő csatlakozása kapcsán elmondta: „Az Állami Nyomda erőteljes növekedési tervei, innovatív újításai jelentős pénzügyi forrásokat igényelnek. Amellett, hogy a társaság a növekedéshez jelentős saját forrásokkal rendelkezik, továbbra is folyamatosan vizsgálja a növekedés finanszírozásának különböző alternatíváit. A Tőzsdeképes Cégek Klubjához történő csatlakozásunkat is ezen folyamat részének tekintjük. Véleményem szerint az Állami Nyomda vállalatirányítási rendszere, működésének átláthatósága már ma is megfelel a tőzsdei cégekkel szemben támasztott követelményeknek. „

Nem csak nyomdacég

Az Állami Nyomda az eredeti klasszikus nyomdaipari termékek előállítása mellett ma már komplex biztonságtechnikai tevékenységet végez, amelynek fókuszában jelenleg az okmánybiztonsági termékek és szolgáltatások, a műanyagkártya megoldások, az elektronikus dokumentumkezelés és a nagy tömegű üzleti levelezés lebonyolítása állnak.

A társaság biztonságtechnikai megoldásait az államháztartási szektor szereplőinek, valamint a telekommunikációs, a pénzügyi, és a logisztikai terület vezető magyar és multinacionális vállalatainak nyújtja.

Az Állami Nyomda az elmúlt időszakban számos olyan regionális tendert nyert, illetve nemzetközi megrendelést kapott, amely hozzájárul a külföldi piacokról származó árbevételének növeléséhez. A társaság konzorciumi partnereivel – a román Tipoholdinggal és a Tipo Directtel – együtt 2005. októberében megnyerte az Electrica román áramszolgáltató társaság számlaegyenleg megszemélyesítésére kiírt két pályázatát, mely átlagosan havi 2,7 millió küldemény megszemélyesítését és borítékolását jelenti.

A cég Albániában alvállalkozóként vesz részt az új műanyagkártya alapú vezetői engedélyek és a kibocsátói rendszer szállításában. A megbízás célja, hogy korszerű okmánybiztonsági megoldásokat alkalmazó jogosítványt vezessenek be a délkelet-európai országban. A társaság leszállította az első 100 000 vezetői engedélykártyát és űrlapot, valamint júniusban a kibocsátói rendszer is beüzemelésre került.

Távlatilag sokan készülnek a BÉT-re

Horváth Zsolt, a BÉT Rt. vezérigazgatója elmondta: a TCK-nak összesen mintegy 40 tagja van, közülük 16-an mutatkoztak be a nyilvánosság előtt: a Wallis Csoport, az RTL Klub, a Stollwerck, a rEVOLUTION Software, a Plusssz Vitamin Kft., a Syntumex Kft., az FTC Rt., az InterCom Rt., a Karsai Műanyagtechnika Holding Rt., a KFKI Csoport, a Fast Ventures B. V., a Morgan Hill Consulting Rt., a ComGenex Rt., a Hungarocamion, az AITIA Informatikai Rt. és a Duna Elektronika.

A nyilvánosságra került információk alapján azonban egyik cég esetében sem valószínűsíthető, hogy a tőzsdei kibocsátás belátható időn belül megtörténik, a vállalatok többsége közép- vagy hosszútávú törekvésként jelölte meg részvényei bevezetését.