135 éves történet
A villa eredetijét 1870–72 között építette Ybl Miklós, gróf Lónyay Menyhért számára. Később a Hatvany család birtokába került. 1944-ben a házat bombatalálat érte, majd a még álló épületrészeket 1946-ban elbontották, helyén sokáig játszótér volt. Az ingatlant Hatvany Ferenc örököseitől 1996-ban vásárolta meg a Budapanoráma Kft. A beruházó az építkezés előkészítéseként elvégeztette a teljes feltárást. A Budapesti Történeti Múzeum régészei az ásatások során értékes török kori leletekre, többek között az egykori török védműre, az Aranybástyára is rábukkantak.
Mindent egy lapra
Az Ybl-villa építtetője és kizárólagos tulajdonosa a Budapanoráma Kft., amely 100 százalékban Bognár Botond magánszemély birtokában van. A kft. 1996-ban kifejezetten erre a projektre alakult. A szükséges tőke előteremtéséhez Bognár nem vett föl hitelt, hanem más érdekeltségeiből fedezi, sőt saját lakását és autóját is eladta (azóta egy garzonban él). Jelenleg Sasvári Gabriellával, a kft. ügyvezetőjével van egy közös cége, amely 1995-től a magyarországi Cora áruházlánc fejlesztéseit végzi.
Nem eladó
A tervek szerint az épületet diplomáciai vagy kulturális célokra adnák bérbe, eladni semmiképpen nem akarja a tulajdonos. A beruházás költségeinek megtérülése után közösségi házzá alakulhatna, ahol kulturális rendezvényeket, kiállításokat lehetne tartani. Az Aranybástya romjait pedig hetente egyszer a nagyközönség is megtekinthetné.
A beruházás tervezett költsége egymilliárd forint, ami magában foglalja a telek megvételét, a régészeti ásatásokkal kapcsolatos költségeket, valamint a ház befejezése után a szomszédos területen kialakítandó, és a Budavári Önkormányzatnak térítésmentesen felajánlott játszótér költségét is. Az épület felépítési költsége hozzávetőleges számítások szerint 800 millió forint – mondta el Sasvári Gabriella, a Budapanoráma Kft. ügyvezető igazgatója a társaság keddi sajtótájékoztatóján. Ez az összeg a szerint változhat, hogy a jövőbeni bérlő milyen belső kialakítást kíván.
Értelmezési vita
Az építkezés mostanra olyan stádiumba érkezett, hogy elvileg hamarosan újra állhatna a főváros egyik legimpozánsabb telkét elfoglaló – bruttó 2721 négyzetméteres – villaépület, ám a munkálatok bizonyos engedélyezési akadályok miatt szünetelnek. A jelenlegi hatósági előírások ugyanis kétféle értelmezést tesznek lehetővé: az egyik nézet szerint a korábbi villa hű mását kéne újraépíteni, vakolatos homlokzattal, ami a tervező, Kerényi József DLA, Kossuth- és Ybl-díjas építész véleménye szerint 6-8 év után rothadni kezdene. Az építész szerint ráadásul Ybl is csak azért építtette annak idején vakolatos homlokzatúra a villát, mert nem volt több pénze. (Kerényi szerint erre utal az is, hogy Ybl az Operaházat sem vakolatos burkolattal álmodta meg.)
A másik, az építtető és a tervező által is osztott nézet szerint viszont oly módon kellene újraépíteni a villaépületet, hogy az a hagyományok tisztelete mellett hiteles módon tükrözze a mai kor építészeti szemléletét is. Véleményük szerint ez lenne összhangban a nemzetközi gyakorlattal és az épített környezet védelmére és restaurálására vonatkozó Krakkói Chartával is. Így az épület nem az eredetileg ott álló villa hű mása lenne, hanem az engedélyeztetési terveknek megfelelően az eredeti alapterületen, annak tömegében, és a homlokzati elemek felhasználásával az eredetit idézné, ám mindemellett megfelelne a XXI. századi építészeti elvárásoknak. „Én nem másolom Ybl Miklóst, hanem tudatosan idézem” – hangsúlyozta Kerényi József a sajtótájékoztatón.
A mintafal már áll
Néhány hétre leállítottuk a munkálatokat, de várhatóan 6-8 héten belül választ kapunk az építésügyi hatósági jogkört ellátó Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH) – tudtuk meg Bognár Botondtól, a Budapanoráma Kft. tulajdonosától. A társaság ugyanis már kérvényezte a KÖH-nél egy, a homlokzatkialakítás ügyében állást foglaló tervzsűri összehívását, ami 1 hónapon belül várható. A döntést megkönnyítendő felépítettek egy mintafalat, 40 millió forintos ráfordítással, amelynek segítségével a környéken élők is barátkozhatnak az újszerű megoldással.
Amennyiben a bemutatott üveg- és kőhomlokzatot mégsem lehet engedéllyel megépíteni, úgy az eddig megépített homlokzatot a beruházó visszabontja, és az engedélyeknek, valamint a vonatkozó hatósági előírásoknak mindenben megfelelő épületet fognak átadni 2006-ban – erősítette meg az építtető társaság. Amennyiben viszont zöld utat kap az üveges megoldás, akkor a Dunára egy modern, Magyarországon eddig nem alkalmazott technikával épült, tükörreflexiós üvegfalfelület nézne, amely kevésbé veri vissza a fényt, és jobban belesimul a környezetbe.
A villa újbóli megépítését egyébként többen amiatt is kritizálják, hogy ha Pest felől tekintünk Budára, akkor nincs még egy épület, amely a várfalig emelkedne, és belezavarna a fal egységes vonulatába. (Ez persze ugyanígy volt az 1870–72 között megépített eredeti villa idejében is, hiszen gróf Lónyay Menyhért – a kiegyezés utáni első magyar kormány pénzügyminisztere, majd a második magyar kormány miniszterelnöke – villája már 1870–72 között is elvette a panoráma egy részét.)
